Polimetron városi kórház

[Kathleen Sirett]

*Vadászidény*

/Amikor pillantása karjára téved, már nem is figyel a beszélgetőkre. Bár a szavak eljutnak hozzá, inkább ignorálja őket. Köszöni szépen, neki elég volt ennyi ebből az egészből. Főleg, hogy valami nem egészen stimmel bal kezével. Egyenként próbálja behajlítani ujjait, majd csuklóját forgatni, de mintha a végtag csak nehézkesen válaszolna./
+ Mi a manó? +
/Újra próbálkozik a művelettel és még mindig nem az igazi. A furcsa átlátszó cső és a kékesen fluoreszkáló folyadékszerű cucc se épp bizalomgerjesztő, de legalább nem fáj./
+ De jó, hogy jobbkezes vagyok, különben bajban lennék a rajzolással... +
/Mire végez a vizsgálódással, Gryff mellé telepszik és végre valahára inni is kap. Mohón szürcsöli a szívószálon át a jótékony vizet, amikor végez, hangos sóhajtással dől hátra a párnának./
- Fura. Határozottan fura, de nem fáj, aminek viszont örülök.
/A következő pillanatban gyomra hangos kordulással jelzi, már vagy 900 éve nem kapott enni, és a vizet igen keveselli. Linda csak összevonja szemöldökét, és tenyerét a hangoskodó hasára teszi./
- Hallod-e, szép kis testőr vagy ám!
/Fordul Gryffhez, még mielőtt messzire menne tőle./
- Egy halom nudista manó támadott meg minket, a fél bűzbarlang ránk borult, és még sorolhatnám!
/Ép jobbjával, fejcsóválás közepette beletúr hajába, majd ijedten elveszi onnan a kezét./
- És a fél hajam is ott maradt. Ajánlom, hogy az összes környező tükröt letakard, mert ha meglátom magam, bajban leszel.
/Morogja fenyegetően, de még ő se tudja, hogy fog Gryff majd általa bajban lenni. A legveszélyesebb, amit jelenleg tudna, hogy jól lerajzol róla egy karikatúrát./
+ Marhára ijesztő... +
/Kuncog magában egy sort, amíg újra nem kezd el korogni a gyomra./
- Kapunk vacsit? ... Ebédet? ... Reggelit? ... Bármilyen napszak is van, csak kaja legyen!

(54)

[Jessie Ellwood]

*Vadászidény*

- Megnyugtató. / Felelem a lábamra kapott válaszára, és hálát adok az Úrnak, hogy legalább nem leszek béna. Reményeim szerint legalábbis, mert erről azért nem szólt a fáma. Nem olyannak ismerem, aki eltitkolná a tényeket előlem, de hát ki tudja, hogy még mi van velem? Persze az angyalok éppen most nem érnek rá, jellemző.
- Ha megmenthető jó állapotban, akkor meg is lesz mentve. Ha nem akarnak balhét. /Márpedig biztosan nem akarnak, egy felbőszült nővel vitatkozni, akit épp most rakott gallyra egy csapat mocskos goblin. Vagyis, nekem most, de ez lényegtelen./
- Ennek marhára örülök, tudsz te vigasztaló is lenni, ha akarsz, Madárka. Szóval most pihenhetek hivatalosan is egy pár napot. Szuper. /Még egy fájdalmas mosolyt is megengedek magamnak, hogy hagy örüljön. Hiába, ezek már úgy jönnek, mintha valaki tolná őket a torkomban, hogy kimondjam és az agyam hullámait húzgálják, hogy az arcom válaszoljon rá. Niroisról alkotott véleményem és elszántságom megnevetteti, ez jó, akkor talán tényleg nincs túl nagy baj./
- Ebben azért ne legyél olyan biztos. Ezeknél a genetikailag elfuseráltaknál tuti, hogy még olyan is van, hogy elnyeli őket a föld. De rendben, majd meglátjuk, hogy mire megyek az infókkal. /A tekintetem üzeni, hogy elfogadtam a dolgot, a protézis említése viszont nem esik jól. Szeretem a testem, így meg már nem érzem magam teljesnek, még akkor sem, ha szinte nem lesz különbség. Valamiért zavarta, amit a szuper akcióm mesélése közben hallott, rá is világított a dologra. +Ahhoz tényleg kicsit kicsi a cucc, de ezek goblinok, a franc se tudja, hogy miket raknak bele mikbe.+/
- Jó, majd kitalálok valami mást. /Megforgatnám a szemeimet, ha tudnám. De nagyon úgy néz ki,hogy az egyik szememmel nem látok, mivel a Madárka kimegy a látóteremből./
- Mi baja a szememnek? /Kérdezem meg tőle, miközben ő már a felébredt látomás lánnyal kezd el foglalkozni./
- Te mindenkivel flörtölsz, cukorbogár? /Kérdezem kissé felnevetve, ami egy rövid fulladáshoz vezet, de ezt is túlélem./
- Nudista manók. Ezt felírom.

(38)

[Ry Fomor]

- Nyami. /Húzza el a száját, tekintetével a tálcán várakozó fogásokat fixírozva./ Azt hiszem, jobban örültem volna, ha teszem azt, mégis inkább valami genetikai mutáns tököt kaptam volna. De hát /váltja savanyú arckifejezését ragyogónak szánt mosolyra/ tegyünk meg mindent a gyógyulásért, ne foglaljuk a drága nővérkék idejét és idegeit! /Elszántan nekilát az elétett fogásoknak, közben a nőre pillant./
- Apropó, megtenné nekem, hogy utánajár, mi lett a sorsa... Hm, ez a szintetikus akármi még egész jó is. Lehet, elkérem a receptjét... vagy az előállító automatát... Szóval mi lett az ismerőseimmel, akikkel együtt hoztak be? Az egyik egy Linda, a másik egy Jessie nevű hölgy, előbbinek mindössze egy elég csúnya nyílt kartörése volt, a másikat viszont nagyon ramaty állapotban húzták ki a romok alól. Ha megteszi, ígérem, jó kisfiú leszek és nem mászkálok el nagyon. /Mosolyog rá a nőre, ártatlan, igazi jókiscserkészes pillantást is megengedve magának./

(83)

[Laki]

* Vadászidény *

* Kat, Jessie, Ry *

Kat & Jessie : - Fura? Na igen, gondolom nem mozog igazán. Ne aggódj, ez csak a csont regenerálásához kell. Így gyorsabb és nem deformálódik.
/Elmosolyodik és megrázza a fejét./
- Bocsesz, de már nem vagyok a testőröd, annak a melónak vége. Nem mondtam volna? A hajad miatt ne aggódj, előbb vagy utóbbi visszanő. Amúgy nem áll rosszul a rövid. Bár lehet nem ártana a rendbe tenni. A perzselt fazon már vagy tíz éve nem divat. De hm... mindjárt utána lesek a reggeliteknek. Lassan ideje van.
/Ő maga is felhajt egy pohár vizet Jessie ágya mellett./
- Rendben, akkor majd szólok, hogy protézis helyett a saját csigolyáidat akarod. Reméljük semmit nem csesznek el közben. Kár lenne téged tolószékbe zárni. Mindig is szerettem ahogy jársz. Ami viszont a szemed illeti. Nos, a rad-égés nem tesz jót a szaruhártyának és a látóidegnek sem, az izzó fémszilánkok mégkevésbé. Úgyhogy most le van fedve és feltöltve anti-rad oldattal. Ha mázlid van, megmarad a látásod. De én a helyedben már most elkezdenék gondolkodni, hogy milyen műszemet szeretnél. Ne haragudj baba, de nem hiszem hogy valaha használhatod még azt a szemet.
/Vigasztalóan megérinti a válladat és látod az arcán, hogy komolyan sajnálja ami veled történt és átérzi a fájdalmadat./
- Na jó, megyek kerítek nektek valami kaját.
/Azzal megfordul és csöndben kisétál a kórteremből./

Ry: - Ugyan már, nem olyan rossz az! És ennél egészségesebb már nem is lehetne egy étel.
/ Rád mosolyog a kis monológod után és röviden bólogat./
- Rendben, utánuk nézek. De mire visszajövök üres legyen a tányér!
/Fogja a kis kocsiját és kitolja a kórteremből. Körülbelül fél óra múlva fog visszajönni. Előbb elpakolja a remélhetőleg üres tálcát, majd a "kórlapoddal" matat egy darabig. Észre veszed, hogy az ágy korlátján mindkét oldalon felgyullad egy-egy apró, borostyánszín fény, majd lassan végigmennek a korlát hosszában és kialszanak./
- Na ezzel is megvolnánk. Utána kérdeztem a barátainak. Egy szinttel lejjebb vannak. Még mindkettőt bent kell tartani néhány napig. De délután ha akarja valaki lekíséri majd hozzájuk. Úgy tűnik, hármójuk közül, ön van a legjobban. Mégis mi történt magukkal?

[Kathleen Sirett]

* Vadászidény *

/Ha gyógyul, akkor jó. Akkor békén hagyja és nem fogja macerálni, hiszen minél előbb rendbe jön, annál gyorsabban szabadulhat. Nha ja, de hova is szabadul?/
+ Valahol kéne szerezni majd egy lakást... Meg egy fodrászt. +
/Fúj egy nagyot, és nem kap sikítófrászt. Ha tegnap nem dilizett be a sok őrültségtől, akkor már ma se fog./
+ Már csak azt kéne tudni, mi ez a rad-bigyó. Nem úgy hangzik, mintha tanulhattuk volna fizika órákon. Nem mintha tanultam és figyeltem volna. +
/Hátradől és belesüpped a párnába. Magában összegzi, nem volt rossz kaland, de tegnap nem kellett volna felkeni és elmenni abba a boltba. Ha ágyban maradt volna, akkor még mindig az öreg, esős Londonban üldögélhetne és rághatná a körmét, hogy fog elszökni a zsaruk elől./
+ Régi szép idők, mi? +
/Jessie felé pillant. A nő sokkal rosszabbul néz ki, mint ő, így nem panaszkodhat. Egész kevéssel megúszta. Neki nem kell műváll és műszem. És bár Jessie nem láthatja annyira, de azért rámosolyog./
- Végülis... Kijutottunk.
/Mormolja szórakozottan miután Gryff kiment, szinte csak magának. Majd arca elkomorul./
- Nem, Vera nem jutott ki. Amikor Ry kiszedett a romok alól, a lány már nem volt sehol. Nyamvadt manók...

(55)

[Jessie Ellwood]

*Vadászidény*

/Kár volt megkérdezni, hogy mi lett a szememmel. Előbb utóbb elkerülhetetlen volt, hogy megsérüljek komolyabban, de jobb lett volna, ha nem egy csoport koszos goblin miatt történik. De most már mindegy, az Úrnak tervei vannak velem, ha nem hagyta, hogy odafent ücsöröghessek valami kényelmes karosszékben. + Műszem, mi? Majd ha nagyon muszáj lesz. +
- Gyönyörű leszek így is. /Kinyújtom a véráztatta nyelvem, és felköhögök újra. Jobb lenne inkább féken tartani a számat, mert csak rosszabbul vagyok, ha beszélek. De ki bírna csendben maradni egy ilyen esetben? Gryff közben anyáskodik egy kicsit felettünk, nem mondom, jól esik a törődés./
- De azért köszi Madárka. /Intek neki, miközben ő ennivalóért siet./
- Egész emberi így, nem? /Fordulok Lindához, aki éppen rám mosolyog. Annyira nem örülök neki, mert a sajnálat eléggé látszik az arcán. Oké,m tipikus emberi reakció, de én vállaltam ezt, a következményekkel együtt. Ráadásul nem tudom, hogy mi történhetett, túl nagy volt a robbanás. Na, mindegy, most már, ennek kell örülni./
- Igen kijutottunk. Ez az egyetlen jó dolog, ami történt velünk. /Visszamosolygok, amennyire lehet, majd visszafordulok kényelmes pozícióban. utálok tehetetlennek lenni, de ha mozgok, akkor fáj és hiába bírom a fájdalmat jól, van, amivel nem lehet mit kezdeni. Meg nem ártana felépülni, hogy Niroist üldözőbe vehessem minél hamarabb./
- Sajnálom, de jól küzdött, amíg láttam. Lehet, hogy ő mentett meg minket. Egyébként nem manók, hanem Goblinok. Bűzös Feyek, undorító… A Fey a tündérdombokra vonatkozik, ott sok varázslény faj lakik. Összefoglaló néven Feyeknek hívjuk őket. /Javítom ki magam gyorsan, valószínűleg Linda tudása nem nőtt meg a kórházi lábadozás alatt, az itteni dolgokról./
- Szóval mocskosak, büdösek, ritka az, hogy egyedül mászkáljanak. Remélem megdöglött mind. /Kissé elfáradok a beszédben, de egyelőre nincs több mondanivalóm. Várom a kaját, vagy ha Linda beszélgetni akar, akkor az ő gondolatait./

(39)

[Ry Fomor]

/A menü belapátolása után - a kezdeti lendület éhségének csillapodásával együtt lassul, míg végül a "pudingot" egész ráérősen kanalazza el - elégedetten szuszogva hever el az ágyban. Felületes bóbiskolásából az érkező nő riasztja fel, mire szemei kinyitásával egyidőben visszatér arcára az annak szóló udvariasan érdeklődő mosoly./
- Igazán jólesett, nagyon köszönöm a menüt. Már csak azt árulja el, hogy vízért ki kell slattyognom a fürdőbe, vagy van egyéb megoldási lehetőség, ami esetleg kímélné sokat szenvedett szervezetemet? /Kérdezi még megjátszott mártíromsággal a hangjában./

/Az ágy oldalán végigfutó fényeket érdeklődve figyeli, testének esetleges visszajelzéseit kutatva, de azok elmaradásával úgy dönt, egyszerű állapotvizsgálat lehetett a művelet./

- Ne is kérdezze. /Mosolyog a nőre annak kérdésére, majd legyint egyet./ A nagyját úgyse hinné el, azt meg aztán végképp nem szeretném, ha dilinyósnak gondolna. Annyit azért biztosan állíthatok, hogy a fél csatorna ránk omlott és igen, valóban én úsztam meg a legkönnyebben az esetet.
Szóval igen, határozottan le szeretnék menni majd hozzájuk látogatóba, hiszen az itteni történések legmozgalmasabb fejezetét együtt vészeltük át.

A következő epizód viszont ebben a történetben, hogy a maga tekintetében gyönyörködök.
/Küld lefegyverző mosolyt a másiknak, szemtelenül nyilvánvaló udvarlásával elvágva az esetleges további kérdezősködés lehetőségét.
+Amíg nem egyeztetünk részleteket, nem szivárogtatunk ki információkat.+/

(84)

[Laki]

* Vadászidény - Kat, Jessie, Ry *

Kat & Jessie: /Gryff még jó ideig nem jön vissza, így nyugodtan beszélgethettek. A kórteremben rajtatok kívül más nincs de az ajtón kívül láttok néha elmenni ápolókat és orvosokat./

Ry: - Na azt hiszem, maga se kap több fájdalomcsillapítót. Már most is butaságokat beszél!
/Színlelt rosszallással kapod ezt az ápolónőtől, de szemlátomást nem haragszik a bókokért./
- Na de meséljen csak nyugodtan. Itt sok furcsaságot hallhat az ember, nem hiszem hogy a maga története annyival rosszabb lenne.
/Közben az ágyad melletti asztalkára kerít egy kancsó vizet és meg is tölt neked egy poharat amit, ha kéred a kezedbe is ad./

[Kathleen Sirett]

*Vadászidény*

- A fura pasikkal jobb vigyázni.
/Grimaszol egyet a távozó hátának és ő is kényelmesen hátradől./
- Aha, szóval goblin. Ezt megjegyzem.
/Ekkor esik csak le neki, mennyire keveset is tud még erről a világról. Azt se érti igazán, ő miféle szerzet./
- Feyek...
/Mormolja a nemrég hallott szót. Magában elraktározza, ők a "gyűrűk-ura-szökevények"./
- Vannak még angyalok, alakváltók, vadászok. Asszem ezek eléggé egyértelmű, hogy mik, de mi a szitu a boszikkal? Izé, varázslókkal? A városuk neve megvan, sokan élnek ott? És miket tudnak? Ha fáj beszélni, akkor ne mond, csak kíváncsi vagyok.
+ Ő kapta a javát, én mondhatni biztonságban voltam a hátsójánál. Ami nem is volt rossz hátsó.. Nha, majd felvidításként megemlegetem... +
/Ha kap választ a kérdésére, akkor figyelmesen hallgatja Jessiet, igyekszik minél több infót elraktározni, ha már nem mehet vissza a saját idejébe és itt kell élnie. Ha a vadásznő mégsem válaszol, akkor felajánlja, ő mesél a múltról./

(56)

[Jessie Ellwood]

*Vadászidény*

- Igen, azokkal is. /Elmosolyodom, mert ez sajnos így van. Én már nem tartok fenn senkivel hosszú távú kapcsolatot, mert vagy meghal, vagy valami érthetetlen oknál fogva elszökik tőlem. És aztán hal meg. Persze ez nem igaz, nem bántjuk a pasikat, nagyon. Miután megtartom a kiselőadást a domb szörnyeiről, tökre úgy érzem magam, mintha Linda láthatatlan komputerében jegyzetelne, amit a tanárnéni - azaz én - előad neki. nem tudom, hogy kik hozzák ide ezeket a szerencsétleneket, de egy történelemórát adhattak volna nekik, ha már ilyen kegyesen elrángatták őket az otthonukból. nyilván varázslények építették a boltot, csak azok ilyen alattomosak. Az ideérkezőknek meg jobb híján alkalmazkodniuk kell, vagy meghalnak. Több lényt is kivetett már a bolt, akik belehaltak az átkerülésbe, mind mentális úton. Pont láttam egy vámpírégést is, mondjuk az különösen boldoggá tett arra a napra./
- Meg vámpírok, sellők, meg lidércek, meg tündérek, hosszú az állatkerti lista. Nem fáj beszélni. Altmyrcában élnek, ahol minden kusza, úgyhogy gondold meg, hogy hová lépsz és kibe kötsz bele. Egy Merlin nevű mágus a főnök, gondolom a név ismerős, még ha a elfajzott férfikiléte nem is. Sokan élnek ott, igen. Hogy miket tudnak? varázsolni, sokféleképpen. Vannak jósok, vannak természetmanipulálók, vannak akiket régen harcművészeknek neveztek volna, vannak akik az elemeket bírják engedelmességre, vannak szemfényvesztőik is. Szerintem nincs az a lény, aki mindent nyilván tudná tartani. Mágustanácsuk van, az hozza a döntéseiket. Röviden ennyi, hosszabb eszmefuttatásra nem vagyok jelenleg képes. Veletek azért nem vagyok utálatos, mert nem tehettek róla, hogy azok lettetek, akik vagytok. Persze ez még változhat a cselekedetetek szerint, bár nem hinném, hogy rossz fiúk és lányok lennétek. Szeretném ezt hinni, az Úr mondja meg az igazam. /Sóhajtok és hiába vagyok hű de kemény, visszahanyatlok az ágyra. + madárka nem sieti el, nem mintha bánnám. Jó fejnek tűnik a kislány. /
- Örülök, hogy egyben maradtatok, még a végén rám fognák /Kacsintok a lányra./

(40)

[Ry Fomor]

/Széles vigyorral nyugtázza a nő válaszát, a kapott vizet hálás pillantással és egy visszafogott biccentéssel köszöni meg./
- A történtekről nem szeretnék beszélni. /Komorul el végül az arca, kis küszködéssel egy árnyalatnyi szomorúságot is vegyít hangjába. +Végül is, egy alakváltó párduclány elhullott... azaz elesett. Ezt akár gyászolni is lehet, még ha annyira háttérbe vesző, csekély jelentőségű figura volt is.+/ Nem tudom, mit mondhatnék még, azon túl, ami a nyilvántartó kütyüben található. /Nyúl tarkójához, önkéntelenül is megérintve a kapott chip helyét./ Apropó, gondolom megtalálták és leolvasták az adatokat. Idefelé jövet az egyik kísérőt emlékeztettem rá, hogy tegyék meg. /Kérdő pillantással pislog a nőre, majd újból bűbájos mosoly uralja el arcát./ Azzal igazolhatnám, hogy legalábbis nagyobbrészt beszámítható vagyok.

(85)

[Kathleen Sirett]

*Vadászidény*

- Sellők? Mármint olyan vízben élő, félig hal, félig emberek? Ez viccnek is rossz...
/Kínjában már csak nevetni tud ezen az abszurdumon. A fantasys lényeket még csak-csak elfogadta, de hogy rajzfilmszökevények is legyenek?/
- Igen, Merlin rémlik valami királlyal. Lehet töri órán is figyelni kellett volna... Értem, szóval eléggé káoszos a banda.
/Megingatja a fejét egy kicsit. Ahogy végiggondol az eddigi életén, ő se volt mindig a rend jeles támogatója. Sőt, talán még szereti is a káoszt. Képes megélni benne, anélkül, hogy az felfalná./
- Ryról nem nyilatkozhatok, de hogy én jó lány? Erős túlzás.
/Féloldalasan helyezkedik el, Jessie felé fordulva./
- Amikor a boltba mentem, épp zsaruk elől próbáltam elbújni... Fogalmazzunk úgy, szeretek játszani a tűzzel. Egy agyturkász egyszer azt mondta, azért ez a nagy szenvedély a tűz iránt mert szülőanyám előszeretettel égette el a rajzaimat, a bizonyítékát annak, hogy én nem vagyok annyira középszerű mint ő, vagy a testvéreim...
/Grimaszol egyet és aprót sóhajt. Ez a múlt, pontosabban a régmúlt. Akit valaha ismert, már meghalt, és bizarr módon ennek örül. Új élet, új lehetőség. Még a végén megtetszik neki ez az új század./
- Azért olyan könnyen nem adjuk magunkat, nem hagyjuk hogy a te hátsód bánja.
/Most ő kacsint./
- Mi a helyzet a vadászokkal? Olyan katonaság-féle a dolog?

(57)

[Laki]

* Vadászidény *

* Kat és Jessie beszélgessenek, majd szólok ha bármi történik ott. *

Ry: /Egy pillanatra kétkedően tekint rád az ápolónő./
- Mi csak az orvosi adatokat olvassuk le. Mást nem is tehetünk. Ha mindenki hozzáférne minden adathoz, az kész káosz lenne. De ezt biztosan maga is tudja. Úgyhogy ezzel sok mindent nem igazolt. Az egészsége, a legutóbbi dolgoktól eltekintve kiváló és pszichés elváltozás sincs beregisztrálva.
/Mosolyogva ingatja a fejét./
- Nagyobbrészt mi? Azt látom. De hát ha tényleg nem akar mesélni, legyen. Amúgy is, sok dolgom van még ma. Nem ön az egyetlen betegem. Mellesleg én az ön helyében nem piszkálnám a chippet. Úgy látom, még viszonylag friss, így nem tokozódott be teljesen. Újat kapott? Halottam, hogy valami új szériát készítettek aminek pontosabb a helyzetjelzője és strapabíróbb. De drága mulatság cserélni.

[Jessie Ellwood]

*Vadászidény*

- Ugye? szerintem is, nincs itt helyük. De sajnos tényleg léteznek... /Bosszankodom én is Lindával, az is igaz, hogy én komolyabban gondolom. Nem tudom milyen isten vagy bármi lehetett az, aki ránk szabadította ezeket a förtelmeket, de, hogy nem az Úr volt, az biztos. De majd mi helyretesszük őket, amikor erre szükség lesz, meg néha akkor is, ha nem. De ez legyen az ő problémájuk./
- Na, azt nem tudom. Csak azt, hogy már régóta el van kanászodva, lefogadom, hogy ti is miatta, vagy az ő üzérkedése miatt vagytok itt. /Megvonnám a vállam, de visszafogom magamat, hiába, csak ragadt rám a gyakorlatból a koszon kívül is valami. A hosszabb eszmefuttatásom után egy nemleges választ kapok, el is húzom a szám. +Nos, akkor ne csinálj túl sok rosszat, mert még a végén az én kezem által porladsz el...+/
- Ha a szabályokat megtartjátok nem lesz gond, meg ha nem éltek vissza a hatalmatokkal. Ha igen, na az már egy másik felállás... /Nem szokásom fenyegetőzni, amúgy is hamarabb lövök, mint kérdezek. Ez sem volt konkrét fenyegetés, csak annyi, hogy Linda tudja a helyét, és ne csodálkozzon, ha néhány vadász rászáll majd, ha esetleg olyat csinálna, amit nem kéne. Fomorről meg gőzöm sincs, de ugyanez vonatkozik rá./
- Szóval régen is voltak idióták. /Nyugtázom magamban a Linda életéről kapott információt és a tűz szenvedélyének kialakulását. A számítógép megfelelő aktájában máris feljegyződik: tűzimádat, nehéz gyerekkor. Mellékesen fel is veszem a beszélgetést, amit a két szóhoz kapcsolok./
- Igazán értékelem, de nem lesz gond. /Villantok egy valamilyen-mosolyt Lindának, mert többre nem futja./
- A vadászok? Alapvetően azért vagyunk, hogy megóvjuk a halandókat a varázslényektől és megbüntessük a vétkezőket. Az más kérdés, hogy én kifejezetten nem szeretem a varázslényeket, szerintem nincs helyük a világban. De ez már erősen szvsz. /Kacsint egyet, mert egy-két archaikus szleng megmaradt az ő repertoárjában is./
- Na és neked hogy tetszik ez az egész? A jövő, a vadászok, akiknek nagy része nem fog kedvelni téged, vagy a többi varázslény, meg ilyesmi? Találtál már ki valamit, ha volt időd, hogy mit kéne csinálnod? /Érdeklődöm, hátha még soká jön vissza Madárka, addig se unatkozunk./

(41)

[Kathleen Sirett]

*Vadászidény*

/Megingatja a fejét és egy pillanatra elmereng, alaposan fenéken fogja billenteni az ipsét, aki ezért felelős. Esetleg nem csak egyszer, de kétszer is, mert ha már megcsinálták, nem tették kényelmessé. Mondjuk lehetett volna kirakni egy táblát, hogy "Vigyázat, időzóna váltás", vagy legalább egy "ne ess pánikba" jól jött volna, mint a a múltban ismert burleszk-scifi borítóján volt olvasható. Esetleg egy esés felfogó takaró leterítése sem ártott volna, vagy valami, ami védelmet nyúlt az éppen átesett delikvensnek. Lásd Linda érkezése, padlót fogott, majd a hátába kapta a kicsit sem botsáska Riggs-et. Duplán fájt./
- Nem szimpi a manus...
/Morogja, majd témaváltás./
- Egyelőre még nincs is hatalmam, ha a baj vonzását nem számítjuk annak. Meg a látomásokat, de azokat nem én irányítottam, és nagyon nem voltak épp élvezetesek. Asszem itt az ideje váltani. Főleg, hogy manapság a rosszlányokat összeszedő "zsaruk" nem fánkzabáló hájpacnik, vagy együgyü bugyipecérek, akik ha meglátnak egy feneket, már el is felejtik, hogy nem _azért_ kell megbilincselni a delikvens.
/Eddig is érezte, hogy Jessie nem csípi a banda többi részét, de a múltban hozzá szokott már, hogy nem mindenki szereti. Magában eldönti, tényleg figyelni fog, hogy mit csinál és nem okoz zűrt. Nagyot./
- Ez az egész, annyira más, az itt élők, ezek a lények, de a környezet miatt mégis majdnem ugyanaz. A nagyváros nyüzsög, a kisebbekben nyugi van. Idiótákat, meg ahogy mondtad, mindenütt találni. Kicsit farsang-érzésem van, de csak meg kell szokni. Annyi helyen éltem már, asszem ez menni fog. Meg aztán, nincs akit hiányolnék.
/Megvonja a vállát. Családja nem érdekli őt, ők se kíváncsiak rá, és mindig csak alkalmilag tartózott valahová. A pasik meg jöttek, aztán mentek./
- Ha kiengednek minket, lehet elnézek a varázslóknál mi a helyzet, de valószínűbb, hogy körülnézek, hol mi a helyzet, mennyit változott a világ. Ha mágusék nem tetszenek, a fővárosban biztos akad valami jó kocsma, vagy egy lakás, amibe be lehet vackolni és eléldegélni.

(58)

[Jessie Ellwood]

*Vadászidény*

/Látom, hogy Linda sincs megelégedve Merlinnel, nyilvánvalóan ő nem a "minden pozitív" világkép támogatója. Van esze és tart az ismeretlentől, amennyire csak kell. Merlintől pedig nem is baj, ha tart, még ha az ő kompániájába tartozik is./
- Nem vagy vele egyedül, de nem nagyon mutatkozik, így nem sok esély van, hogy valaha is találkozz vele. Kivéve, ha akar tőled valamit. /Na, igen, a jó öreg Merlin ha kell, akkor kér, ha nem kell, akkor meg kikényszeríti valahogy a kéréseit. Legalábbis a jelentések szerint, amiknek én képes vagyok hitelt adni. Felkacagok az itteni rendőrök Linda féle jellemzésén./
- Azért ne áltasd magad. Itt is vannak hájpacnik és olyanok is. Ráadásul a rendfenntartók nem mindegyike vadász, sőt a legtöbben nem azok. Mivel csinos nő vagy, amikor épp nincs leégve a fél fejed, nyugodtan számíthatsz ilyenekre, meg még ilyenebbekre. Persze, tudom, hogy neked megvan a magadhoz való eszed és kurázsid, nem féltelek. /Mosolyog a nőre, egész szimpatikus neki, főleg az eddigi beszélgetéseik alapján./
- Értem, hát, ha nem hiányolsz senkit, még lehet, hogy jobb is lesz neked itt. /Próbálom biztatni, rám biztos a frász jönne, és idegbeteg lennék. De a mostani újoncok egész jól beilleszkedtek, és még csak fölösleges kérdésük nincs. Talán válogatva vannak? Érdekes dolog lenne.../
- A világ? Gyakorlatilag egy hatalmas kontinens. Hmm, tetszik a hozzáállásod, ha gondolod, majd megadom az azonosítóm és akkor összejárhatunk egy kicsit, beszélgetni, vagy akár szórakozni is. Vannak itt figyelemreméltó férfiak is azért... /széles vigyorom, egy hosszabb köhögőromba torkollik, de aztán nagy nehezen lenyugszik. Elégedetten dőlök hátra a párnámra, jól érzem magam. talán nem is baj, ha pihenek egy kicsit, rám fér. Ennyit nem aludtam szerintem egyszerre az előző sérülésem óta./

(42)

[Kathleen Sirett]

*Vadászidény*

/Nem örül a gondolatnak, hogy a banda egy része sokkal erősebb és hatalmasabb, és képesek mindenféle mágikus úton akár elrabolni, vagy olyanra kényszeríteni, amit nem akar. Régen jó volt, hiszen el tudott osonni bármikor, és a törvény keze közül is mindig kicsusszant. Ebben a játékban azonban ő csak egy egyszerű gyalogos./
+ Talán tanulnom kellenek, megszerezni azt a bizonyos hatalmat. Akkor megvédhetném magam ezektől a feljebb való árnyékoktól. Akkor talán nem kéne többet elviselnem a látomásokat sem, vagy legalább kontrollálhatnám őket. +
- Jajj, mennyit mesélhetnék az olyanokról!
/Nevet fel hangosan. Nos igen, volt pár kalandja már./
- Mindig is ki akartam próbálni a rövid hajat, de azért nem ennyire... Ezt egy ollóval barátságosabban meg lehetett volna oldani, de nem, nekem extrém fodrászat kellett.
/Megtapogatja hol meglévő, hol hiányzó haját. Ajka ismét vigyorra rándul, hiszen a múltban pont divatba jött ez a felemás stílus./
- Azt hiszem határozottan jót tesz egy kis "környezetváltás". Elsőre kellemesebb bevezető kirándulást is el tudtam volna képzelni, de egye fene, túléltem. Nem tudom, ismered-e azt a régi dumát: Ami nem öl meg, az erőssé tesz. Egy nagy filozófus találta ki ezt a gyöngyszemet, de szerintem ő nem járt kisebbségi-komplexusos manók között egy csatornában. Szerintem ezt át kéne írni: Ami nem öl meg, azt rúgd hátsón, hogy többet ne is akarjon!
/Valahol, mélyen lehet egy filozófus veszett el benne, esetleg pályát tévesztett. Vagy csak kissé hibbant a nőszemély, nem tudni./
- Csak egy kontinens. Régebben volt vagy 7 is. Wáóh...
/A teleportkapuzásról tudja, hogy a leggyorsabb módja az utazásnak, de azért a hajóutakat hiányolni fogja. Amikor először ment át Európába a Csendes-ócenon hajózott egy hatalmas teherhajó egyik konténerébe költözve, és a nem luxuskörülmények ellenére fenemód élvezte./
- Jó lenne.
/Bólogat Jessie ötletére./
- Figyelemreméltó pasik? Hol?
/Nevetve körbenéz, de hamar abbahagyja Jessie köhögőrohama hallatán./
+ Azért a mókázással még várnunk kell egy kicsit... +
- Még pár ilyen kaland, és majd a harci sérülések mutogatásával tudunk pasikat felszedni.
/Gyomra ismét megkordul, 900 éve evett utoljára, és az is csak egy kis epres joghurt volt./
- Gryff hová ment vajon kajáért?
/Aztán csak legyint, ezt a pasit nem lehet kiismerni, és bár éhes, jól elbeszélgetnek Jessivel./
- Remélem Ry-t is összefoltozták. Nem nézett ki túl jól a sebe. Vajon mi lehet most vele? És vissza kéne lopnom az öngyújtómat...

(59)

[Jessie Ellwood]

*Vadászidény*

/Szerencsére gyorsan elkanyarodtunk a témától, és már nem kellett Merlinnel előhozakodnom. valahogy sosem tetszett a fickó, mert sosem tudta senki, hogy mit is akar valójában. Viszont szinte lehetetlen volt elkapni, de ha elkaptuk volna sem lett volna semmilyen bizonyíték rá. Egyelőre az Úrnak még nem voltam olyan kegyeltje, hogy ilyen nagyvadakra mehessek. Talán most majd egy kicsit felfelé ível majd a csillagom... talán. Persze még pár ilyen jó ügy, aztán csak egy gép leszek. Vagyis nem, mert inkább ugrok bele egy lézersugárba, minthogy gép legyek.../
- Én is, csak már megtanulták, hogy nem érdemes nálam csak úgy próbálkozni. Idő kell hozzám. /Újabb halk kuncogás, Linda haja pedig úgy néz ki jól fog festeni./
- Ha akarod két perc alatt olyan lesz, amit kitalálsz. Itt már máshogy mennek ezek is. /Vigyorom nem múlik el, a gondolatok pedig csak jönnek elő a múltbéli lányból/
- Jó meglátás. Ha nem öl meg túlélted, de ő nem. Nem vagyok jó versben... /Vonom meg amennyire lehet újra a a vállaim. Nem csodálom, hogy furcsa lehet, ha régen 7 volt. Mintha tanultam volna ilyet is, de nekem már nem ezzel kell foglalkoznom./
- Na igen, és a teleportkapukkal gyorsan lehet utazni. Bár én jobban szeretek járművel menni, szerintem biztonságosabb. Ritka, hogy elveszik valaki a kapuban, és általában az a delikvens hülyesége. /Volt már pár eset, hogy nem jelent meg valaki a túloldalon. Mondjuk nem baj, ha a természet szelektál. Felkacagok a pasik hallatán, bólogatok is./
- Itt most max a Madárka, de vele nem kezdenék hosszútávon. Mondjuk senkivel sem, mert lehet, hogy holnap felrobbanok egy goblincsapatba ütközéskor. Azért akadnak, na majd ha egyszer ennek a sok sz*rnak vége lesz, elmegyünk valahova. /A köhögőroham sosem jó, most meg még különösen rossz is, a tüdőm sípolva tiltakozik./
- Nem is rossz ötlet. Mondjuk akkor én vezetek... nem tudom, de lassan visszajöhetne csiripelni egy kicsit. /Elmosolyodom, mert bírom a fiúkát. De nem adom meg neki magam, még csak az kéne.../
- Biztos rendben lesz, ha engem összeraktak, ne aggódj.

(43)

[Kathleen Sirett]

*Vadászidény*

/Az olyan srácok Linda esetében sose tanultak. Az akkori teste igazán kihívó volt, és ha még úgy is öltözött, akkor csak gúvadt pasik szeme. Ezentúl valószínűleg nem így lesz, hiába tudja a technika visszanöveszteni a haját./
+ Nem is baj, ideje váltani. Nem hiszek a jelekben, de talán ez az volt. Ha a sors átdobott a jövőbe, nem élhetem tovább a múltamat. Megváltozom. +
/Tett már párszor újévi fogadalmat, amit aztán persze sose tartott be, de ez most mást volt. Komolyan meg akar változni. Nem nagyon, csak egy kicsit. Épp csak annyira, hogy letérjen az eddigi útról. Normális és átlagos, tiszteletre méltó polgár ugyan nem lesz, de ezentúl nem keresi majd a bajt. Az úgyis megtalálja őt./
- Leggyorsabban szárazföldön mivel lehet haladni? Gondolom az autók terén hatalmas volt a fejlődés.
/Bár itt Polimetronban lovaskocsikáztak, de a fővárosban a taxi eléggé modernnek tűnt. Ha nem muszáj, akkor nem fogja használni azokat a teleportkapukat, hiszen miután legelőször átlépett egyen, már jött is az első látomás és az ájulás. Padlót fogni meg sose élvezetes, főleg ha az esést arccal tompítjuk./
- Úgy legyen, ahogy mondod. Az első italt én állom.
/Most ő mocorog, lejjebb csúszik az ágyon, térdeit kissé felhúzza, a hátára dől és csak a fejét fordítja Jessie felé. Törött karja az ölében pihen, a másikkal a balját körbeburkoló borítást piszkálgatja./
- Nha igen, mesélhetne még. Engem is érdekelne egy-két részlet, de leginkább az, hogy honnan jöttek a látomások. Vagy kitől.
/Utóbbi - bárki legyen is az - szintén felkerül a "Fenékbe kell rúgni" listára. Lassan egyre többen lesznek rajta, és még nincs vége a napnak!/
- Akkor jó, nem aggódom. Biztos más kórterembe pakolták, mert itt a csajbuli van... Hm, jó pasik és Ry... Háááát...
/Megingatja a fejét, kicsit hümmög, majd röhögésben tör ki./
- Egynek elmegy.
/Vigyorog Jessie-re, miután csillapodott a nevetése. Azért egy kicsit aggódik, amíg nem látja, hogy az épp most kategorizált pasas valóban ép-e vagy sem. De ez az ő titka marad./

(60)

[Ry Fomor]

* Vadászidény *

- Szóval nincs regisztrált elváltozás... Ez megnyugtató. /Mosolyog a nőre, majd ahogy az a chipet említi, el is kapja kezét tarkójától./ Igen, újat kaptam. Bár az anyagi részét szerencsére nem nekem kellett állni, szóval hogy mennyire költséges, nem tudom. Mindenesetre akkor hallgatok a kedvenc nővérkémre és nem babrálom. /Újabb, bűbájvigyort vetít a nőre, közben kezei az ágyon babrálnak./

- Megértem, hogy mennie kell. Bár azért valahol bíztam benne, hogy csak nekem szól a különleges figyelme. /Mosolyog még rá, aztán ahogy tekintete körbepásztáz a szobán, eszébe villan valami./
Tudna esetleg hozni valami olvasnivalót, netán egy tévét, rejtvényt vagy ilyesmit? Van egy olyan érzésem, minden nélkül hosszú lesz a kimenőig hátralévő idő... Bár, ha a leendő kísérőm is olyan csinos lesz mint maga, valahogy azért csak kibírnám. De ha lehet, inkább olvasnék valamit. Mondjuk egy napilapot, vagy ilyesmit.

(86)

[Laki]

* Vadászidény *

A lányoknál:

/ Gryff már lassan egy órája lelépett, amikor a szobátok egyik "fala", ugyanaz ahol Gryff távozott, félre csúszik és egy ápolónő lép be rajta. Nálatok jóval idősebbnek tűnik, olyan 40-50 körül, vaskos is kicsit, olyan igazi ápolónős. Egy kis kocsit tol maga előtt, amin tálcák, a tálcákon pedig dobozok, tányérok és poharak sorakoznak. Néhány friss kancsó vizet is észre vehettek a kocsi alján./
- Látom a hölgyek rendben. Meghoztam az ebédjüket. És mondják meg annak a bájgúnárnak, hogy magunktól is tudjuk mi a dolgunk.
/Előbb Kathez lép, és "segít" neki felülni, még az ágy végét is feljebb emelteti, hogy kényelmesen elhelyezkedhessen a lány. Majd kissé mogorván teszi az ölébe az egyik talpas tálcát. A következő áldozat Jessie, bár vele kissé óvatosabban bánik. Azért így se kezeli úgy mint egy hímes tojást. A tálcáitok tartalma szinte ugyanaz. Színes tabletták, egy pohár víz aminek enyhén kékesebb árnyalata van mint annak ami már így is a szobátokban volt és egy tál kékes-lilás "főzelék" és egy kis tálka sárgás puding. Mondhatni nem a legétvágygerjesztőbb látvány, egy XXI. századinak. /
- Egy óra múlva visszajövök, addigra legyen üres minden.
/Mondja mikor már végzett és tova döcög a kis kocsijával./


Ry:

/A nővérke mosolyogva csóválja meg a fejét és elindul kifelé./
- Meglátom mit tehetek.
/Szól még vissza, mielőtt bezáródna mögötte az ajtó, ami egy pillanat múlva már be is olvad a falba. Szinte láthatatlan. Sokáig viszont nem unatkozhatsz. Alig tíz perc telik el a nővérke távozása után, amikor az ajtó félrecsusszan újra. Ám kedvenc nővérkéd helyett valaki más sétál be. Régi cimborátok, Gryff. /
- Szeva!
/Az ágyad mellé húz egy széket, leül és a lábát felteszi az ágyad szélére. Az ajtó közben újra bezárul és kintről nem nagyon jutnak el hozzád a hangok./
- Eh... megint kikaptak az Üstökösök. Shomaker viszont első lett. Süti.
/Egy vékony üveglapot nézeget és időnként megérinti a jobb alsó sarkát. Szinte ugyanolyan mit amin a kórlapod is van, csak némileg kisebb. Beletúr a zsebébe és egy marék színes "tablettát" nyújt feléd./
- Kérsz? Marha jók, csak rákap az ember mint a gumimacira.
/Akár veszel akár nem, egyet bekap a maradékot visszateszi a zsebébe, majd átadja neked az adatlemezt./
- Olvasnivaló. Bár a helyi sporthírek gondolom nagyon nem érdekelnek. Hallom, egész jól szerepeltél odalenn, és azután se voltál nagyon elveszve. Ez tetszik. Kellenek nekem tehetséges emberek. És, hm... hogy is mondták a ti időtökben? Top dollárt fizetek. Még azt is elintézhetem, hogy legalább akkor ne bambuljon a Nagy Testvér, mikor a kis nővérkét megismerteted a XXI. századi lepedőakrobatikával. Szóval, milyen képzésed is volt, hogy ilyen lazán nyomtad a dolgokat?

[Kathleen Sirett]

*Vadászidény*

/Gyomorkorgása hamarosan válaszra talál, ugyanis nyílik a csodaajtó és egy nővér döcög be rajta, ételes kocsit tolva maga előtt. A lány szeme szinte felragyog, kaja! Boldogságát az sem csillapítja, hogy a "nővérke" sokkal inkább hajaz egy ogréra, mint a cuki ápolónőkre a filmekből. Felültetik, kicsit mocorog majd megkapja a tálcát. A látványtól azonban sírni tudna./
+ Ne máááááár! Ez mi? Ez mi??!! +
/Amint a "nővérke" távozik, lebiggyedő szájjal és szinte kétségbeesve fordul Jessiehez./
- Ez most komoly? Itt a jövőben ilyet esztek? Ez... Ez... Úgy néz ki, mint egy adag troll-takony... A puding se túl bizalom gerjesztő...
/Mélységesen csalódott. A múltban is rossz volt a kórházi koszt, de ez még annál is tragikusabb./
- Sose tudtam főzni, de ennél még én is gusztusosabb dolgok megalkotására vagyok képes a konyhában.
/Bizalmatlanul belerakja kanalát a főzelékszerű valamibe. Megkeveri, megszagolja, szemlélgetni. Gyűjti az erőt a megkóstolásra. Azonban már valóban nagyon éhes, megadja magát. Előbb a pudingba, majd a kékes-lilás miazmába kóstol bele.../

(61)

[Jessie Ellwood]

*Vadászidény*

- Igen, ezt jól gondolod. Vannak normál keréken száguldó motorok, autók. Vannak lovaskocsik, de azok is fel lehetnek turbózva, minden, amit látsz, nyugodtan gond többnek. Aztán persze vannak repülő járgányok, vagy hibridek, amik az autóutakon és a levegőben is tudnak menni. Nyilván pénz kérdése ez is, mint régen lehetett. H’Sekiratban van olyan bár, ami a felhők között lebeg például. Szóval, szinte bármivel el lehet jutni bárhová, csak ugye valamivel lassabb. A nagyvárosok elég messze vannak egymástól, ezért is használják általában az ingyenes teleportkapukat. Valamelyik nagyfejű sidhe építette ezeket, ne kérdezd, hogy miért volt ilyen nagylelkű. Biztos elmezavara volt. /Vonom meg a jó vállam, mert tuti ez lehetett, vagy kényszerítették. Azt nem tudom, hogy hogyan, mert ezeket a nyamvadék félisteneket nem olyan könnyű bármire is rávenni, szinte lehetetlen, pláne egy olyat, aki el tud készíteni ennyi teleportkaput. Ráadásul tökéletesen működnek megfelelő használat mellett. + Remélem már megdöglött valahol. + Az italozásra csak bólintok, szívesen elmegyek a kis múltlakóval. Inkább tekintem annak, mint varázslónak, szerintem más a mentalitása, mint az ittenieknek, és ez pont elég. Hátha egyszer vezető szerepbe jut és akkor normálisabbak lesznek ezek a népek is./
- Boszorkány vagy, valószínű, hogy neked ilyen adományod, vagy képességed van. Hogy ez jó-e nem tudom, de a Madárka sem fog többet neked erről mondani, mert nem tud. De néhány kérdésem még nekem is lenne, szóval igyekezzen. /Vigyorgok, majd mikor Fomorról beszélgetünk, máris előjönnek az örök témák. Amikor nevetni kezd, szélesen elvigyorodok, tetszik a lány, majd kacagok egy kicsit és a végén fulladozok egyet, de megéri. Miután magamhoz tértem, még válaszolni is tudok.
- Nem olyan rossz, kettőnek is. /Vigyorgok tovább, mikor megérkezik az „ebéd”. A nőci, aki hozza viszonylag kedves, bár Madárka humora nem annyira jött be neki, magára vette./
- Ugyan, ne vegye magára, ő mindig ilyen. Túlbuzog, benne a segíthetnék… /Az hogy ez mekkora irónia, nem kell róla tudnia. Oké, velem tényleg bűbájos Gryff, legalábbis eddig, de mindig tartom az egy lépés távolságot, mert egyértelmű, hogy titkol valamit./
- Ó, hát persze. /Vigyorgok bűbájosan a nőre, amíg el nem húzza a csíkot. láthatóan Lindának nem tetszik a kaja, nos, én sem vagyok oda érte. Kuncogok az anyag meghatározásán, nos, nagyjából igaza van, már ami az állagot illeti./
- Nyugi, én sem ilyeneket eszek. Ez biztos valami vitaminbomba, meg segíti a felépülést. Nekem sem tetszik, a hasonlatod pedig nagyon jó. /Én nem vagyok túl finnyás, úgyhogy bele is kezdek az evésbe. Rohadtul nem ízlik, de ettem én már rosszabbat is, úgyhogy gyorsan elfogyasztom. Minél gyorsabban, annál hamarabb le tudom takarítani az ízét egy pohár vízzel./
- A következőt nem fogom annyira várni. Viszont, amint kijutunk, elmegyünk valami normál kajáldába, hogy érezzük, hogy élünk. /Vigyorgok és visszahanyatlok az ágyikómba./

(44)

[Ry Fomor]

/A nővérke távozásával bűbájos mosolya lefoszlik arcáról, hogy legközelebb, mikor rövid, csendes merengés után ismét nyílik az ajtó, újból visszatérjen rá. A belépő Gryff felismerésével egy időben szivárog el kedélyes vigyora, hogy a megmaradó semleges arckifejezés merev maszkként rejtse gondolatait. Óvatos pillantással kíséri figyelemmel az érkezett ténykedését, azonban egy szó nem sok, annyit sem bök ki, egészen, amíg a másik felé nem nyújtja titokzatos piruláit. Elgondolkodva pislog a felkínált tablettákra, azonban mielőtt értük nyúlhatna, a másik megjegyzése megakasztja már éppen mozduló kezét./
- Rászokni? Kösz, akkor inkább nem. /Fonja keresztbe maga előtt karját, azonban a felé nyújtott, áttetsző lapot már különösebb ellenségeskedés nélkül veszi át./ Kafa. /Kezd bele az ismeretlen kütyü felfedezésébe./ Mintha csak valami okostelefonnal kevert könyvolvasó lenne. /Magyarázza még próbálkozás közben, azonban ahogy a másik kérdést szegez, hát maga mellé helyezi a szerkentyűt s lábait felhúzva térdére támasztja kezét, úgy fordul teljes figyelmével a másik felé./

- Katonait, azon belül is szovjetet, ha mond mindez valamit. Azazhogy oroszt, a legutolsó álláspont szerint. /Zárja biccentéssel saját szavait./ Az ajánlatod alapvetően érdekel, bár nem tudom, mennyire számít versenyképesnek a tudásom. Cca ezer éves megoldásaim vannak, ráadásul még a varázsvéremet se tudom igazán kihasználni. Nem hiszem, hogy én lennék a számodra igazán megfelelő. Ha frissítettem a tudásomat és megtanultam az összes jedi-trükköt, térjünk vissza a kérdésre. Addig viszont az elsődleges prioritást Nirois kapja, ha meg nem haragszol. /Halvány, mosolynak is értelmezhető rándulás a szája szélén zárja mondandóját ./

- A lányok állapotáról gondolom már tudsz, ha nem éppen tőlük jösz. Mástól nem sokat hallhattál volna arról, mi is zajlott odalent. Szóval... Az angyal... Raven megmaradt, jól tippelek? És a melák amerikai? Riggs? Ő vigyázna esetleg a nagylányra? Mi történt, miután mi leléptünk? És főként... /Fogja suttogásra a hangját./ Mi a fene történt Nirois-val, hova lett és hogy keríthetjük elő?

(87)

[Laki]

* Vadászidény *

Kat: /A puding amit megkóstolsz egyszerű vanília ízű egy leheletnyi limeos beütéssel. Viszont a "miazma", nos ha ennél semlegesebb íze lenne, akkor már csirke lenne./

Ry: - Aha, ha te mondod. Mi csak újságnak hívjuk. Jó igazából adatlemez, de tök mindegy. Nem tudom régen hogy hívtátok, nem értek az ó-techhez. Jó kis név mi, valami technikus sráctól hallottam régen. Hm... szovjet? Azok a sarló-kalapácsos piros zászlós vagányok. A Keleti Blokk nem? Tanultunk azért mi is történelmet, bár ezer év akkor is ezer év.
/ Egy kicsit elgondolkozik, mint ha próbálná felmérni mennyire lehetsz versenyképes./
- Hát figyelj, szerintem olyan hatalmas taktikai változások nincsenek. Jó, persze a ti időtökben a gépesített gyalogság még csak néhány teherautót és apc-t jelentett, de ez a része most ne érdekeljen. A puskáknak most is a lyukas végét kell az ellenre fogni. Igazából az érdekel, hogy egyedül, esetleg egy-két emberrel mennyire tudsz jól együtt dolgozni. Ágyútöltelék nem kell. És ami azt illeti, szerintem még előnyödre is válik az a 900 év. Biztos van egy-két olyan húzás amit ma már nagy meglepi lenne.
/Mosolyog és bólogat mikor Niroist szóba hozod./
- Ne érts félre, nem akarlak betoborozni katonának. Csak kíváncsi vagyok, hogy hasznodat vehetem-e, hogy Niroist megtaláljam. Hogy hogy keríthető elő, hát jó kérdés. A legjobb taktika szerintem továbbra is a csali. Erre kellenétek ti. Az Ogrét nem tudom hol van, nem figyeltük. Az angyalról viszont lemondhatsz. És hogy mi történt? Hát leléptetek, felrobbantottatok egy nukleáris töltetet és valami eszement mázli miatt még túl is éltétek. Neked is csak egy veséd ment rá. Jó, Jessie baba mondjuk kicsit rosszabbul fest mint mikor találkoztatok és Lindának is új frizurája van, de megmaradtok. Ha gondolod, fel is viszlek hozzájuk. Mostanra biztos megebédeltek.