Polimetroni pályaudvar

[Mira]

Polimetron városképéhez nem passzol a vasútvonal, hiszen az túl modern az alakváltók középkori életéhez. Ezért a pályaudvar a városhatáron található, hogy a sínek és a technika ne legyen annyira szem elöl.

Maga a pályaudvar egy nagyobb kastélynak van "álcázva", természetesen távol a szegénynegyedtől. A vonatok az alaksorba futnak be, a földszinten van az utastér és a jegypénztár. A felsőbb szinteken kávéházak, éttermek, különböző bárok találhatóak, illetve egyéb ruhaszalonok és design tárgyakat kínáló boltok.

A pályaudvar előtt általában rengeteg hintó és szekér várakozik, hogy a megfáradt utasokat a városközpontba szállítsa.

[Matt Hrowing]

*Mira* [2900. augusztus 31., kedd; 11h]

*Előzmény*

/A többi utast követve kiérek a pályaudvar elé, ahol elbizonytalanodok egy pillanatra./ +Határozottan emlékszem, hogy a XXX. századba kerültem. Akkor most most mit keresek a középkorban?+ / Hosszasabb nézelődés után persze rá lehet jönni, hogy az egész város csak középkorinak akar látszani. De egy valódi középkori városhoz túlságosan is tiszták az utcák. Gyalog indulok Alyara háza felé, nem akarom az összes pénzemet az utazásra költeni. Útközben úgy érzem magam, aki úgy tobbant be egy álarcosbálra, hogy fogalma sem volt arról, hogy be kéne öltöznie. Az utcán rengeteg különféle állatot látni, de a legtöbb nagyon is emberien viselkedik./ +Az alakváltók városában vagy.+ /emlékeztetem magam, de ettől még ugyanúgy megbámulok mindenkit. /
+ Jobb mint az állatkert.+ /vigyorgok, amikor egy tigris elhalad mellettem, olyan közel, hogy ha akarnám megsimogathatnám. Eszembe jut, mit mondott Elvira arról, hogy elvileg bárki beleláthat a fejembe. Másfele terelem a figyelmem, mert biztosra veszem, hogy néhányan nagyon rossz néven vennék, ha állatkerthez hasonlítanám a városuk. De egy csapat sakál keresztezi rohan el előttem, és ezután nem tudok nem az állatseregletre gondolni.
Lassan sétálok, legalább fél órába telik, mire megérkezek a központba. Alyara háza egy barátságos kertvárosi környéken található. Megérkezek az úticélomhoz, ránézek a térképre, hogy megbizonyosodjam, biztos nem tévedtem e el. Nem tévedtem.
A ház kertje meglepően rendezett, főleg ahhoz képest, hogy állítólag hetek óta nem járt itt senki. Arra jutok, hogy vagy automatizált az egész, vagy Gina távollétében egy kertész tartotta rendben a helyet. Lehet hogy majd megkérdezem.
Becsöngetek./

(24)

[Matt Hrowing]

[2900. augusztus 31., kedd; 14h]

Előzmény


/Lényegesen gyorsabban teszem meg a városközpont és a pályaudvar közötti távolságot, mint idefele jövet, holott a fejemben még mindig akkora a káosz, hogy egyszer el is vétettem egy jobbra kanyart. A hidegnek köszönhetően viszont úgy kapkodtam a lábamat hogy szinte futottam, egészen a pályaudvar kellemesen fűtött csarnokáig. Bent először megnézem, mikor indul a következő vonat H'Sekiratba. Nincs nehéz dolgom, a menetrend közvetlen a bejárattal szemben foglal helyet egy hatalmas, a plafonról lógó kivetítőn. A vonatom húsz perc múlva indul, ami azt jelenti, hogy bőven van időm megváltani a jegyet, és körbenézni a bejáratot körülvevő boltokban. Na, nem mintha nagybevásárlásra készülnék, de azért vennék magamnak egy jegyzetfüzetet, hogy legyen miben összeírni a teendőimet, meg egy-két fontosabb dolgot.
Kis nézelődés után találok egy ajándékboltot, ahol az egyik polc hátulján nagy nehezen találok egy fekete jegyzetfüzetet, meg tollat. A papír úgy látszik idejétmúlttá vált. A pultnál szórakozok egy kicsit a gondolattal, hogy veszek magamnak egy Polimetronos hűtőmágnest, (egyes dolgok sose mennek ki a divatból) de aztán elvetem az ötletet, mivel még nincsen hűtőm, amire kitehetném.
Mivel semmi értelmét nem látom, hogy tovább mászkáljak a pályaudvaron, megveszem a jegyet, felülök a vonatra és keresek magamnak, egy folyosó melletti helyet. Inkább nem ülök az ablak mellé, idefele jövet is megszédültem egy kicsit az ablakban elsuhanó táj sebességétől.
Előveszem a jegyzetfüzetem, és egy ideig csak lapozgatom. A füzet két részből áll, egy határidőnaplóból, és egy sima csíkos részből, az egyéb jegyzeteknek, ahova felírok egy pár sort.
Alyara Nirois (Gina Heather)
varázsló, sárkány, fegyver
ismeretlen hely, barátok
bosszúhadjárat/önigazolás(?) Merlinnel szenben
zavart, lobbanékony, enyhe paranoia
Ránézek a jegyzeteimre, és nevetségesen kevésnek találom őket. Tény hogy szűkszavúan fogalmaztam, de ennél akkor is többre számítottam. Ennek ellenére sikerül kicsit rendbe rakni a fejemben a dolgokat, holott a nagyobb kérdésekre még nem adtam magamnak választ. Például hogy miért ajánlottam neki fel a segítségemet. Mert londoni? Az is közre játszott, de önmagában nem lett volna elég. Talán mert láttam, hogy mennyire egyedül van, és emiatt sajnáltam meg? Lehet, mert hogy meg nem győzött a városalapítós ötletével, az biztos.
A vonat közben elindul, én meg tovább gondolkodom az eddigieken, inkább kevesebb mint több eredménnyel. Annyit azért elhatározok, hogy majd Elvirának is felteszek még néhány kérdést Alya múltjával kapcsolatban.
Elhalad mellettem a büféskocsi és megállom, hogy rendeljek egy kávét. A pénzem egyre fogy és még mindig nincsen bevételi forrásom. Mivel az ablakban már feltűnnek H'Sekirat felhőkarcolói azzal vigasztalom magam, hogy úgysem lenne időm kényelmesen meginni. Pár perc múlva tényleg befutunk az állomásra, én meg a Központi Pályaudvar kavalkádján át utat vágok magamnak a Fősugárút felé./
(42)