Csatornarendszer

[Laki]

Szűkös csatornák hálózata húzódik Polimetron alatt. Ódon pincéken és néhány titkos bejáraton át a város szinte minden környékére el lehet jutni, már ha nem tévedsz el odalenn. Egyetlen "nyílt" bejárata van, mégpedig a szegénynegyed szennyvízcsatornájánál.

[Laki]

* Vadászidény *

* Ry, Kat, Vera, Jessie *


/Egyre hidegebb van, ahogy közeledik a nap vége. Jessie vezetésével hamar eljutottok egy eddig rejtett lejáróhoz. Amint a fel elhúzódik és elétek tárul a lépcső, rögtön megcsap titeket a bűzölgő csatornaszag. Csak az első néhány pillanat vészes, bár a továbbiakban se lesz kellemes számotokra. Főleg nem Verának macska alakjában, hisz így valamelyest élesebbek az érzékei. Amint leértek a lépcsőn, szinte mind észrevehettek egy beteges sárga színben fénylő szempárt. A fáklya meggyújtásáig csak Jessie és Vera láthatják a szempárhoz tartozó apró goblint, a többiek viszont már csak a menekülő manó hátát és pucér fenekét láthatják amint fellobban a fáklya - ha valaki meggyújtja -. Mikor már mind lent vagytok, halljátok, hogy odafenn a fal lassan a helyére csúszik és bezáródik körülöttetek a sötétség. Mindössze az az egy lámpa adhat némi fényt, e nélkül legfeljebb Jessie láthat a sötétben. Bármerre induljatok is, út közben folyamatosan halk neszezést fogtok hallani és szinte érzitek, hogy valakik vagy valamik figyelnek titeket./

[Kathleen Sirett]

* Vadászidény *

/A kinti hóvihar elől szerencsére fedett helyre érnek, ám a "szerencsére" részt Linda hamar újragondolja. Az orrát megcsapó bűztől elfintorodik, és igyekszik visszafojtani öklendezését. Ennél szebb helyet is el tudott volna képzelni a menekülésre. Bizalmatlanul hunyorogni kezd a sötétségre, amíg a fáklya meggyullad. Ry bezsebelte az öngyújtóját, így utóbbi mozdulat most rá marad. Ekkor tűnik fel, hogy túl kevesen vannak. Amikor kilépett házból, nem nézett hátra, Riggs követi-e őket, és most úgy tűnik, végleg elhúzott./
+Remek...+
/A melák legalább valóban értékes lett volna, ha harcra kerül a sor. Így viszont embermínuszban vannak. Ráadásul a csatornákban. Amikor végre felgyullad a fáklya, pár pillanatig nem lát a lány, majd amint szeme hozzászokott a fényhez, rögtön észleli a kis pucér feneket és hátat./
-Ez meg mi a halál volt?!
/Nyög fel szinte sipítva a furcsa lény láttán./
+Lehet még ennél is rosszabb?+
/Szívesen sóhajtana egy nagyot, ha nagyobb levegőt vesz, azzal több büdöset is érzékel majd, így erről letesz. Jessie-re sandít, valószínűleg ő tudja az utat és nála van a fáklya is./
-Menjünk... Gyorsan.
/Kéri a nőt, és előre is engedi, hogy vezethesse a csapatot./
+Nincs az az isten, hogy én menjek itt elől...+

(34)

[Vera Rider]

*Vadászidény;Laki
[2900 augusztus 4. délután]

/Furán néztem Jessire, mikor odasétált egy falhoz, de mikor láttam, hogy mi is az apró mozdulatok eredménye a szavam is elállt. Bár ha akartam volna se tudta volna megszólalni macska alakban. Legalábbis eddig nem próbáltam./
+ Az anyja. Csak a szezám tárulj, hiányzott. Vajon hová megyünk? Mert Griff és Jessie reakciójából ítélve eléggé sietős, hogy elhúzzunk.
/Szavak nem jöttek, ki a számon, csak 3 miau, ezért inkább gondolkodtam, mintsem csevegni próbáltam./
+ Remek. Remélem, nem kell majd semmi fontosat mondanom, míg ebben az alakban vagyok, mert ha emberként sétálok, akkor úgy megfagyok, mint a sicc.
/Lesiettünk a járatba, de hamar meg is torpantam, az egyik mellső mancsom az orromhoz kaptam hirtelen./
+ Mi ez az éktelen bűz?
/Megpróbáltam "hozzászokni" a bűzhöz és lesétáltam a járat aljára./
+ A csatorna? Remek, mi jöhet még? Patkányok?
/Alíg hogy ezt kigondoltam egy tompa sárga szempárt pillantottam meg, majd a tulajdonosát. A fél sötétségben is tökéletesen láttam az alakot, de bár ne láttam volna.
Először megijesztett a látványa, így reflexből fújni kezdtem rá./
+ Ez rosszabb, mint a patkány. Ilyen lenne egy goblin? Olvastam róluk, de kép nem volt róluk. Anyám, felvehetne egy nadrágot.
/Mikor ráfújtam a goblin, futásnak eredt. Ebben a pillanatban ha fellobban a fáklya is, akkor már más is láthatta a társaságból, az iszkoló goblint és annak pucér hátsóját.
Ezek után halottam, hogy valami mozdul a hátunk mögött, automatikusan megfordultam és láttam, ahogy a járat lassan zárul, majd az utolsó beszűrődő fénysugár is eltűnik.
Ezek után ha a fáklya mégse gyulladna meg, akkor már én se látok semmit, hisz az én szemem felerősíti a fényt nem teremti.
De a fülemet még így sem kapcsolhatták ki.Halottam, a folyamatos neszeket, és nem olyanokra gondoltam, mint a víz csepegése. Apró lépteket halottam és az a rossz érzésem támadt, hogy figyelnek minket./
+ Patkányok, vagy goblnok. Melyikük a rosszabb? Szerintem az utóbbi.
Már nagyon ideges kezdtem lenni ezért óvatosan, megragadtam a számmal Jessie nadrágját és húzogatni kezdtem, persze közben vigyáztam, hogy a lábát azért ne harapjam meg./
+Húzzunk már el innen!
/Szerencsémre Linda helyettem is kimondta amit akartam tudatni a nővel ezért elengedte a nadrágot és vártam./
+Most merre?

(103)

[Jessie Ellwood]

*Vadászidény*

/Sikerül végül is fáklyát gyújtani, így már minden oké nekik is, nekem meg a számítógép korrigál. A ruhámon is elindítom a víztaszító üzemmódot, sajnos a bűzt nem tudom kizárni, de voltam már rosszabb heléyen is. Ez csak egy sima büdös csatorna. Rám villan egy sárga szempár, majd elfut a kis nyavajás. Úgy néz ki, hogy nem csak én láttam meg, mert Linda máris rákérdez a dologra./
- Csak egy goblin. De ha egy van, lesz több is. Persze ezek nem tudom mennyire harciasak, de nyugi, elintézem ha baj van. /Hátrapillantok és rákacsintok a kis varázslónkra, illetve jósunkra. Egyébiránt ezekkel most meg vagyok békélve, hiszen nem önszántukból lettek azok, amik, tehát majd meglátjuk, hogy mennyi jó ponttal zárnak. De legalább nem a mínuszból indulnak. Nagyon zavaró nekem ez az időutazásosdi, mert tuti, hogy valami mágia csinálja, és ha az, akkor baj van. Hiszen nem valószínű, hogy csak úgy kedvtelésből vannak itt ezek a szerencsétlenek. Nem lennék a helyükben, a régi világ biztosan jobb volt. Közben elindulok előre, a mozgásdetektorral pedig érzékelem a kis fattyakat, akik ügyesen mozognak, mégis szemmel tartanak. A kezem a pisztolyomon, nem fogok habozni, ezek biztosan törvényen kívüliek, az Úr és a szervezet pedig felhatalmazott ezek irtására. És ki vagyok én, hogy ellent mondjak? Ebben az esetben. Utunk a negyed széléhez vezet, ott már valószínűleg el tudunk tűnni a tömegben./
- Egyébként pedig semmi hirtelen mozdulat, mert még most is él az a mondás, hogy sok goblin embert győz. /Vigyorodom el, ez elég archaikus kifejezés, még apámtól tanultam, szóval egyáltalán nem vagyok műveletlen. időnként megnézem, hogy megvan-e még a két varázsló és a macska, jó lenne, ha együtt maradnánk. De mindig beugrik a fejembe Riggs, nem hiszem hogy sokáig bírni fogja egyedül.../
- Meséljetek nekem, milyen volt a régi világ. Mit csináltak a varázsos népek? /Érdeklődöm, mert ebből az időszakból nem nagy a tudásom. Persze utána nézhetnék, de így legalább oldom egy kicsit a kézzel tapintható feszültségüket is, miközben tovább haladunk célunk felé./

(28)

[Ry Fomor]

/Mielőtt levágtatna a megnyíló lejáraton, még hátrapillantva látja, hogy Riggs bizony marad a helyén, nem tart velük. Megfordul a fejében, hogy a csapatot visszafordítja, hátha együttesen rá tudják venni, mégis csatlakozzon, azonban rövid hezitálás után úgy dönt, mégiscsak jobb lesz nekik nélküle. +Bár veszett mód erős, de cselekedetei alapján nem mérlegel túlzottan. Ez pedig mindig is rizikófaktort jelentett, ami nemcsak a küldetést, de a csapatot is veszélyezteti.+ Utolsóként csatlakozik hát a bűzös járat felderítőihez, egészen árnyalatnyit meglepődve csak a mintegy varázsütésre megnyíló lejáraton... Na meg a tényen, hogy Jessie egyáltalán tisztában van nemcsak hogy annak létével, de nyitásának módjával is.

Röpke pillanatig fürkészőn mered a félhomályban a nőre, majd átveszi a fáklyát. Már fordulna tűzért Lindához, mikor eszébe villan, bizony nála maradt annak öngyújtója. Rövid kotorászás és az ajtó becsukódása után végül fel is lobban a várva várt láng, majd egy visszafogott csattanást követően a gyújtó ismét Ry zsebében tűnik el./
- Ne felejtsem el majd visszaadni, ha vége ennek az egész idézéses mókának. /Pillant a lányra a gyújtó einstandolását lefixálandó./
- Faxa... /Nyugtázza a csatornalakó manó jelenlétét és iszkolását, majd Jessie szavaira válaszul félhangosan morogja:/
- Azért jobban örülnék, ha nálam is lenne valami lőfegyver. De feltételezem nincsen nálad tartalék. /Pislog a nőre, majd vállat von./ Mindegy is. Legalább tüzünk van. Apropó /pillant Lindára, miután leakaszt még egy fáklyát a falról/ szerintem jó lenne, ha te is szednél menet közben pár fáklyát tartaléknak. Fogalmam sincs, meddig ég ez a vacak, de ha elfogy, tippem szerint egyikünknél sincsen zseblámpa.

- Leginkább csak bűvészkedtek, meg nagyon misztikusan, sokat sejtetően pislogtak. /Válaszol csendesen Jessie-nek, mikor az igyekszik megtörni a hallgatást. +Ugyan bölcsebb lenne, ha csendben mozognánk, de jobb szóval tartani a hisztériára hajlamosakat. Igen, Lindát. Már csak annak a manónak a látványa elég volt neki. Lehet, hogy klausztrofóbiás? Fent nem volt ilyen ijedős.+/ Mifelénk nem volt még divat ez a mágiadolog. De talán a lányok többet tudnak mondani. /Pillant Lindára, a macskáról teljes mértékben megfeledkezve./

(61)

[Laki]

* Vadászidény *

* Ry, Kat, Vera, Jessie *

/Jó darabig kódorogtok a csatornákban. Az biztos, hogy mindegyikőtök úgy fog ezek után bűzleni, mint egy három hetes vízi hulla. A motoszkálás körülöttetek állandósul, és az éberebbek köztetek észre is vehetik a csatorna falának repedésiben, az apró túlfolyókban és sötét zugokban a beteges színű szempárokat és a csúf kis manókat. Az a néhány kóbor patkány és csótány már szinte fel sem tűnik mellettük. Majd egy órája bolyongtok, amikor a fáklyáitok fénykörének szélén egy nagyobb csapat goblint vesztek észre. Kődarabokkal, „lándzsákkal” vannak főleg felszerelkezve, de láttok egy-két puskát és pisztolyt is, szinte kivétel nélkül a rossz végénél fogva, mint ha csak bunkók lennének. Viszont a „tömeg” élén láttok három goblint is, akik termetükben jóval a többi fölé magasodnak – néhány centivel talán egy méter fölött vannak – és ők a többiekhez képest igen jól fel vannak szerelve. A bal szélsőnél két kopott, viseltes pisztolyt láttok. A fején egy lyukas ócska cowboy-kalap, szemén egy törött lencséjű napszemüveg. A jobb szélső kezében egy középkori számszeríjra emlékeztető valami van, és nagyjából úgy van felöltözve, mint ha ő lenne Robin Hood, vagy éppen Pán Péter. Viszont a középen álló alak, aki úgy tűnik a vezér, igazi katonai felszerelésben van. Bár az is igen kopott. A lábán lévő surranóból kinn van minden lábujja. Egy testpáncél váll része van az ágyékára szíjazva és egy mellvértet is visel. Ezen látható néhány égett peremű lyuk és több golyó ütötte horpadás. A fején egy ultramodern rohamsisak van, fel tolva a fején, megrepedt vizorral. A kezében egy modernnek tűnő fegyver van, amit stabilan rátok szegez. Ez a középső szól hozzátok, miközben észre veszitek, hogy mögöttetek is kezdenek előbújni a goblinok./
- Felvilági simabőrűek! Bejöttetek a nagy Qwalhetek birodalmába. Fizettek vámot, vagy ti lesztek a Qwalhetek reggelije! Én a nagy Moglin vagyok, a nagy Qwalhetek első harcosa! Fizessetek vámot, vagy lehántom a húst a csontjaitokról és megesszünk egészbe!

* Jessie: A gépedben vagy a fejedben lévő térkép segítségével könnyen eligazodhattok, és úgy számolod egy-két óra alatt ki kell érnetek a város szélére. A mozgásérzékelőd folyamatosan jelzi a goblinokat, s jó előre kiszúrod az előttetek lévő gyülekezetet. Úgyhogy van időd felkészülni. A fáklyafényben a lencséden a számítógéped rásegít, és kiemeli a fegyvereket valamint magukat a goblinokat is. Előttetek majd egy tucatnyit érzékelsz, mögöttetek viszont csak néhány van. A középen álló fegyvere egy régebbi generációs lézerkarabély. Ez talán a legveszélyesebb fegyver, viszont a bal szélső pisztolyai is bajt jelenthetnek. A számszeríjtól nem tartasz, ilyen nedvesség mellett nem valószínű, hogy túl nagy erőt tudna a lövedékbe átvinni.
* Vera: Menet közben a fáklyafény segítségével sokkalta jobban látsz mint a többiek így folyamatosan figyelheted, ahogy a goblinok követnek/kísérnek titeket.

[Jessie Ellwood]

*Vadászidény*

/A válaszok, amiket kaptam nem segítik elő a régi időkben való elmélyülésem. Azt tudom, hogy rejtőzködtek ezek a lények, tehát, amikor ők éltek még nem nagyon mutogatták magukat, vagy nem lepleződtek le. + Fene a pofájukat! + Lassan haladunk a célpont - azaz a kijárat - felé, közben pedig látom, hogy hogyan mozgolódnak körülöttünk a kis gennygombócok. + Istenem, miért nem lehet engem békén hagyni? + Egyre nagyobb a bűz, tök jó lesz ezután mosakodni majd. Nem túl messzire viszont feltűnik egy csoport előttünk, aminek nem igazán örülök. De még van pár sarok, mire odaérünk. + Persze pont most ment el Gryff és Riggs, amikor szükség lenne rájuk. + Megállítom a csapatot és halkan beszélni kezdek hozzájuk./
- Nos, fogadóbizottságot kapunk, meglepjem őket egyedül, vagy eléjük sétáljunk együtt? Nagyjából 10-15-en lehetnek, de mivel elég félénk lények, biztos lesz egy vezér. Sajnos észrevétlenül csak én tudnám kikerülni őket... /Na igen, de hát erről nem tehetnek, kivételesen./
- Van valami támadó mágiá...? Hmm, ha van is nem tudtok róla, gondolom. Bár most az a köves trükk jól jönne Mr. Fomor. /Rákacsintok, mert nagyjából egy ilyen varázslat elijesztené a nyüves bandát./
- Na jó, maradjunk együtt, hiszen kevesen vagyunk és a fene tudja, hogy mik vannak náluk. Ez a női táskától a a lézerkarabélyig is terjedhet, bár az utolsóra igen kicsi az esély. /Remélem nyugtatólag hat rájuk a beszédem, majd egy rövid imát elmormolok magam elé, és még mielőtt odaérnénk előveszem a fegyveremet, és lövésre készen tartom. Műár várnak minket, ahogy sejtettem és az egyik kezében lézerfegyver van. + Nocsak, nocsak! Ezért meg fogsz halni disznóképű... + Végighallgatom a beszédet, majd erősen a goblin szemébe nézek./
- Mögöttünk is vannak. /Jegyzem meg úgy mellékesen a többieknek./
- Mi a vám, ó nagy Moglin? Vhinudrat és Altmyrca mit ajánlhat fel egy magadfajta nagyságnak és uradnak? /Kérdezem apró mosollyal, tudom, hogy esélytelen, hogy rájöjjön az iróniára. A fegyverem lazán lóg a kezemben, remélem a mocsadék pedig megemészti a hallottakat is. Talán hat valamit a vadászok és mágusok városának a neve. Nagyon pontosan ki fogom lőni a szemét rossz válasz esetén./

(29)

[Vera Rider]

*Vadászidény;Laki
[2900 augusztus 4. délután]

/A fáklya fellobbant és a macskaszememnek köszönhetően láthattam a sötétben megbúvó goblinokat, patkányokat és egyéb teremtményeket, bár én leginkább a zöld alakoktól tartottam./
+ Egyre többen vannak, de rossz előérzetem van már megint.
/Mikor Jessie megállt előttem először nem vettem észre túlságosan is figyeltem a sötétben mozgolódó goblinokat, ezért nekisétáltam a bokájának. Ami nekem kissé fájt az a lánynak csak olyan, mintha megbökték volna./
+ Figyelnem kellene az orrom elé.
/Mikor közli, hogy társaságot kaptunk, hát... cseppet sem lettem boldogabb./
+ Remek. Ha csoportba tömörülnek, az nem jelent jót.
/Mikor a támadó mágiáról és a lopakodásról beszélt, ismét megrángattam egy kicsit Jessie nadrágját. Mikor végre rám figyel, akkor lopakodást imitálok neki, majd egyet karmolok a levegőbe./
+Nem csak te tudsz ám, lopakodni és harcolni. Bár be kell valljam, a fekete párduc alakom, meggyőzőbb tud lenni. De ezt a fajta direkt transzformációt még nem próbáltam sosem.
/Mikor Jessie úgy döntött, hogy besétálunk a goblinokhoz, nem örültem túlzottan. Amikor megláttam a goblinokat először csak magamban mosolyogtam./
+ Fordítva tartjátok a stukkert srácok.
/De ahogy a tekintettem végigsiklott az összes goblinon, az első hármat meglátva más közel sem voltam olyan jó kedvemben./
+ Na ez már probléma.
/Mikor a vámot követelték rajtunk, nem tudtam mit kéne vám alatt értenem így elmerengtem./
+ Mit akarhatnának tőlünk? Stukkerük van, kést adhatunk esetleg. Öngyújtó? Linda nem örülne neki, ezen felül nincs nálunk semmi értékes dolog. Mit akarhatnak ezek?
+ Ha gond lenne Jessie és én fel tudnánk tartóztatni a goblinokat, míg a két varázsló eliszkol, de túlzottan tartok a továbbiaktól.

(104)

[Kathleen Sirett]

*Vadászidény*

- Aha, szóval goblin...
+Nudista manó...+
/Kommentálja még magában a látott furcsaságot. A bűzzel továbbra sem szimpatizál ellenben egyre jobban kezdi izgatni a fantáziáját egy forró, nagyon tusfürdős zuhany. Lehet még a bőrét is le fogja sikálni. A tűz okozta károknál is vannak néha elég durva szagok, de a benzin vagy más gyútjófolyadék édes szaga elfedte ezeket. Legalábbis számára. A csatornabűzt azonban sose tolerálta. Lesandít a macska-Verára, és maga helyett inkább már őt kezdi el sajnálni. Állatként mégiscsak jobb lehet a szaglása, mint neki, emberként./
- Jó tipp.
/Bólint Ry fáklyás megszólalására, és amint lát egyet a falon, leemeli. Odatartja a férfinak, hogy az ő drága kis egyetlen öngyútójával meggyújtsa, de a korábbi rutinos mozdulat láttán nem is reméli, hogy a kis fém vackot most visszakapja. Azonban nem felejti el visszakérni. Azért mégiscsak az övé, nha. Amint ég a fáklya, csak a lába elé pislog, nehogy valamiben elessen. Nem szívesen pillantana körbe. Egyrészt, elég volt egy kis nudista manó, nem vágyik több pucér goblin popó látványára, másrészt a csatorna maga sem lehet szemet gyönyörködtető. Jessie szerencsére megtöri a hallgatást és beszéltetni kezdi őket./
- Aki boszinak meg varázslónak vallotta magát, rendszerint kamuzott. A többi meg a mesék, legendák és a mitológia része volt. Rengeteg fantasy és horrorfilm szólt boszorkányokról, vérfarkasokról és vámpírokról. Utóbbi a tinilányok körében marha népszerű lett, totál izgultak a kislányok a nyálas vérszívókra. Ugye a valóságban nem csillognak, mint egy diszkógömb?
/Utal születési századának egy könyv és filmsorozatára. Aztán csak legyint, most nagyobb bajuk is van ennél. Elsősorban a kijutás, másodsorban, nos, az a csapat goblin, aki eléjük került.
Linda egy félhalk "ó" keretében méri fel a csatornanépséget. A korábbi sem hisztéria volt, most meg aztán csak a fejét szeretné a falnak csapkodni, hátha nem látja a kisnépséget. Lehunyja a szemét, szusszant kettőt, felpislog, de még mindig ott vannak. Amíg Jessie szóba elegyedik velük, Linda kicsit közelebb sasszézik a nő hátához és a válla felett kukucskálva végigméri a csapatot. Az első megnyugvást apróbb pánik kíséri. A többség azt se tudja, hogy írják, hogy pakánykrémeskenyér, hisz még a stukkert is maguk felé fordítják, de az élen állók már aggodalomra adnak okot./
+ De jól jönne most Riggs... Csak rájuk löknénk, a manókból meg matrica lenne...+

(35)

[Ry Fomor]

/Linda mondanivalójára már nem is figyel, minden gondolatát lekötik az út közben megpillantott, folyamatosan figyelő szempárok. +Bár lehetnének akár a képzelet szüleményei is, de az a szomorú tény, hogy ez sajna nem így van. B*szott mód valóságosak.+ Bosszankodik egy sort, majd készülve a legrosszabra inkább gondolatban visszatér a különös versikéhez, aminek eredményeképpen a kőszilánkok megszülettek. +Ha már egy nyomorult pisztoly sem jut, nyerjünk fegyvert abból, amink van.+ Ahogy újra és újra lepörgeti maga előtt a jelenetet, egybevetve az elhangzott szavaknak tűnő hablatyolást, a megtett mozdulatokat és a zsigereiből érkező jeleket, világossá válik számára, hogy a látott trükk két fázisból állt. +Az első, amikor megszülettek a szilánkok, a második, amikor egy gyomorcsavaró érzés kíséretében útnak indultak. Ez utóbbi viszont valami mást... valami többet használt, nem a versikét. Pusztán csak a nyers varázserőt egy kis akarattal fókuszba hozva? Legalább érteném, mire is gondolok...+ Fintorog egyet csendesen, azonban kisvártatva Jessie megállítja a csapatot.

- Egyetértek, együtt kell maradnunk. /Mormogja csendesen a röpke megbeszélésen, a macska fújását és karmolászását egy lefegyverző buksisimivel sorolja a komolytalan kategóriába./ Rendben, ha tényleg komolyra fordul a szitu, te leszel az első támadóhullám. /Lindára pillantva éppen csak vissza tudja fojtani kuncogását, majd Jessie felvetése rántja vissza a komoly témákhoz./ Nem tudom. Ha jól vettem észre, a szilánkteremtés még talán menne a versike alapján, de az intéses kőzáport már nélkülözni vagyunk kénytelenek. Max hajigálni tudnám, de attól tartok, az nagyon kevés. Főként, hogy azt sem tudom, meddig marad szilánk a szilánk és mikor omlik porrá magától. Egy AK-val nagyobb varázslatra lennék képes. /Húzza végül fanyar fintorra a száját, majd a fogadóbizottság felmérésekor rezignáltan felsóhajt./

- Miért mindig a legrosszabb következik be? /Gyors hátrapillantás után úgy dönt, érdemes az esetleges gyors visszavonulás útját is biztosítani, hát hátával a tárgyalásokba kezdett előörs és törzscsapat - Jessie és a lányok - felé fordulva néz farkasszemet az előbátorkodó segédcsapatokkal, készen arra, hogy keresztülgázoljon rajtuk, ha arra lenne szükség./
- Egy príma konyhakést fel tudok ajánlani a dicső harcosoknak. /Teszi hozzá még a magáét a tárgyalásokhoz, bár inkább csak társainak címezve mondandóját, mintsem tényleges felvetésként./
- Ha meg nem felel meg, akkor is megkaphatják, csak a boldogabbik végével előre. /Mormogja még inkább csak magának, felkészülve a legrosszabbra./

(62)

[Laki]

* Vadászidény *

*Jessie , Vera, Kat, Ry *

/Látjátok, hogy a "nagy Moglin" alaposan elkezd gondolkozni. Szinte nektek fáj, ahogy erőlködök. Szemmel láthatóan nem volt felkészülve ilyen válaszra./
- Hat akko', a hátsó fickó adja nekünk a "prímakony hakést". Vinurat azt a szépen csillogó mordályát, Almica pedig a szőrös fenevadját. Első kettő a nagy Qwalhetek vámja lesz, az macskot pedig megesszük. Megesszük egészbe.
/Az utolsó kijelentésére elégedett morranások és bősz helyeslés a kezdődik a társai között. Többen még bólogatnak is és éljeneznek./
- Nya, ha ezeket ide adjátok a nagy Moglinnak, akko' mehettek is. Ha nem, akko' viszont megeszünk titeket és utána vesszük el, ami a nagy Qwalheteknek jár!
/Itt mint ha egy kicsit elgondolkodna, majd miután megegyezett magával, bólogat és rátok emeli a kezében lévő karabélyt./
- Nya, mi lesz? Vámoltok vagy meghaltok?

[Jessie Ellwood]

*Vadászidény*

/Nem voltak illúzióim, hogy új dolgokat tudok meg a régmúltról, és az akkor élő Sidhekről és a többi fertőzött népről. Végül is mindegy, az már rég volt, nem azzal kell foglalkoznom, hanem az előttem álló okos bandától. Miközben hallom a vámot, rájövök, hogy ezek teljesen idióták, habár az értékeket elég jól felismerek. Persze, ezek sem leptek meg túlságosan./
- Hát, mi mást tehetnénk, Moglin őfőméltósága! Megáldom neked ezt a fegyvert, hogy jó szolgálatot tegyen neked! /Letérdelek fél térdre és a főgennygombóc felé nyújtom a pisztolyt, természetesen kibiztosítva./
- Uram, áldd meg e fegyvert, hogy viselőjét jól szolgálja, keze ne remegjen, Ámen! /Valóban áldást kérek a fegyverre [Misericordia - áldás], gondolom erről fogalmuk sincs, szerencsére a közelemben tartózkodóknak sem, szóval biztosan sikerül a színjáték./
- Vedd hát el jó Mordin! /Még mindig fél térdre ereszkedem, de már régen célzok. Kinézem azt a kis lyukat a sisakján, és már látom, ahogy megfő a csökött agya. Átbillentem finoman sorozatlövésre a kis kapcsolót, ezt valószínűleg nem veszik észre, de ha igen, nekik már úgyis lőttek. + Elkárhoztok, Uram, adj erőt! + Másodpercek alatt játszódik le ez a fejemben, majd rálövök a vezérre. Ha még lesz időm, a másik két csicskáját is elintézem, szintén a szemüket célozva az áldott fegyveremmel. + Remélem ez elég lesz ahhoz, hogy megfutamodjanak, ha nem, akkor rohanunk hátra majd. +/

(30)

[Vera Rider]

*Vadászidény;Laki
[2900 augusztus 4. délután]

/Mikor halottam, hogy a páncélos goblin mit kért kért vámként. Az első két részét a kérésének még megértettem és fernek tartottam, de a harmadiknál, felállt a szőr a hátamon. (Macskaként volt is mi.)/
+ Majd adok én nektek macskát enni. Gyere csak goblin, mássz ki a dobozodból. Adok én neked egy kis ízelítőt a párduckarmokból. Hogy kéred magad? Csíkokra szeletelve, vagy kockázva?
/Gondolataimban már el is képzeltem, ahogy ezt a folyamatot végigviszem. Nem vagyok egy gyilkos típus, de a mai nap után már eléggé fel voltam dúlva.
Mikor láttam, hogy Jessie átadja a fegyverét, már sejtettem mi készül, vagyis sejtettem, hogy csak elterelés. Mikor láttam, hogy céloz, csak mosolyogtam a bajszom alatt./
+Adj nekik Jessie./
/Láttam ahogy Jessie lőtt, de azt még nem sejthettem hányszor fog elsülni a kezében lévő fegyver. Reménykedtem benne, hogy a Robin Hood-ot és a másik stukkerest is letudja szedni Jessie. Meg persze abban is bíztam, hogy ez elég lesz a banda megfutamításához. De ha mégsem, arra az esetre rákészülötem egy esetleges átváltozásra. Elvégre nem voltam húszan. Mondjuk arra is figyeltem, hogy főnökünk bal oldalán álltam, míg Fomor a jobb oldalán, így ha ismét kövekkel van kedve lövöldözni akkor nem nekem fog bajom esni./
+ Na lássuk mi lessz.


(105)

[Kathleen Sirett]

*Vadászidény*

/Amikor a főmanó megszólal, Linda majdnem elröhögi magát. A rossz horrorfilm kezd egy rossz komédiává fajulni. Balját lassan a kapucnis felső "kenguru-zsebébe" csúsztatja, majd rámarkol az ott rejlő kés nyelére. Nem felejtette el, hogy ott van, és most a csatornacikáló népség se tudja, hogy nála is van prímakony hakés. Ugyan nem a legjobb dobó, de nem félti a hátsó fertályát./
+ Hát akkor lássuk medvét... Izé... Manót.+
/Úgy helyezkedik, hogy kicsit védje a macska-Verát, mivel nem szeretné, hogy a goblincsapat cica-pörköltet vacsorázzon. Nem tudja, mennyire tudja megvédeni magát így a lány, de nem árt ha mellette van és a húsz karomra rásegít tíz körömmel meg egy nagykéssel és fáklyával. Sejti, hogy Jessie nem fogja dalolva odaadni a szeretett stukkert, ezért homlokráncolva figyeli a nő mozdulatait. Amikor elsüti a fegyvert, hátrébb lép, egyrészt a lehetséges támadók miatt, másrészt kihagyni, hogy nyakig gnóm-tryutyi legyen. Az se utolsó, hogy dobásra szánta el magát. A kés helyett viszont a fáklyát dobja. Ha másra nem jó, legalább időt nyer vele Jessienek egy újabb lövésre. A bal oldali pisztolyos, kalapos goblin felé hajítja a fáklyát, a fejére célozva a manónak. Mozdulata után rögtön előhúzza a kést és átveszi jobbjába, ha netán közelharcra kerülne sor./

(36)

[Ry Fomor]

- Tartható ajánlat. /Biccent a főgoblin szavaira, majd nyakát eltekerve hátrafordul, hogy a baljába vont hegyes kést átnyújtsa, azonban Jessie mozdulatát észlelve úgy értékeli, másfajta tranzakció fog itt lebonyolódni. +Pedig egy tétova pillanatig tényleg elhittem, hogy tárgyalni akar. Bár ha belegondolok, egy katonától a fegyverét kérni... Illetve ha átadjuk a fegyvereket, után még kevesebb kihívást jelentenénk. Nincs más hátra, mint előre...+
Miután a tartalék fáklyát földre ejti, perifériális látásából észlelvén Linda mozgását hátával végig felé fordulva, az esetlegesen elölről érkező lövedékek elől taktikai pózba görnyedve leköveti a lányt, illetve az útjába akadó aprónépet bakanccsal-fáklyával és elrettentő ordítással noszogatja cseppet sem finoman hátrébb.
+Jessie jelenti pillanatnyilag a legütőképesebb emberünket, így az ő védelme lenne a taktikailag legideálisabb, de Linda viszont egyáltalán nem tud magára vigyázni. Amíg a két lány együtt marad, a hátukat tudom biztosítani... Amíg lőni nem kezdenek.+ Fordul figyelme a vele szemben állók felé, készen arra, hogy akár a baljában tartott aprítókést +Mennyivel jobb lenne egy taktikai, kilőhető pengés tőr!+, akár az útjába akadó esetleges egyéb kemény, fájdalmas becsapódás ígéretével járó törmeléket feléjük indítsa. +A fáklya, mint egyedüli fényforrás marad kézben, hacsak nem találok egy száraznak minősíthető területet, ahol békésen lángolhat...+/

(63)

[Laki]

* Vadászidény *

*Jessie , Vera, Kat, Ry *

/Ennél szebb elterelést nem sok ember tudott volna kitalálni. A goblin társaság nagyokat pislog, amikor vezérük, a nagy Moglin egy füstölgő lyukkal a fején, lassan eldől. Ez elég elterelés, hogy a bal szélső cowboyt is pokolra küldje Jessie. Ez utóbbit három energialövedék járja át az arcán keresztül és miközben összeesik Kat fáklyája is elrepül és a kalapja után beszáll a mögötte lévő goblinok közé, rendesen megzavarva őket. Mire Jessie a harmadik fegyveres felé fordul, a többiek is eszmélnek. A számszeríj szegecse Jessie oldalába fúródik elég mélyen ahhoz, hogy első látásra is súlyos sérüléseket okozzon. De a sorozatra állított fegyverrel még így is könnyen lekaszálható a goblin. Viszont a többiek ekkor "rohamra" indulnak. A csapat létszámából adódóan is képes lehet elsöpörni titeket, főleg a közben térdre rogyó Jessie-t. Ha maradtok, Katnek egy pillanat múlva lehetősége lesz megcsillogtatni kés-harc tudását és Ry is kedvére dobálózhat azzal a két kifordult kővel ami a lába előtt van, vagy a fáklyákkal. Bár ezek csak landolásig veszélyesek, a szennyvíz miatt. Vera is megmutathatja, hogy milyen ügyesen vált alakot, bár abban a kb. 5-10 másodpercben amíg a párduc alak felvétele tartana, még sok minden történhet, ami nem feltétlenül egészséges. A 'taktikai helyzetetek" jelenleg szánalmas, főleg hogy a mögöttetek lévő csapat is ki akarja venni a részét az agyonverésetekből./

[Jessie Ellwood]

*Vadászidény*

/Sikeresen kiiktattam az első két "nagymenőt", a harmadik viszont már - a nagy goblin őförmedvényének segítségével talán, ha van nekik ilyenjük egyáltalán - sikeresen kilyuggat. Most már két térdre ereszkedve figyelem a goblinokat, ahogy apró termetükkel próbálnak átgázolni a mocskon, de tudom, hogy a látszat csal. Sokféle goblin létezik, valahogy rájuk kellene ijeszteni, de egyelőre megteszi az is, ha túléljük. A vezérek halála nem okozott túl nagy csorbát a lelkesedésükön. Rémült arccal felkászálódom, ahogy közelednek és ugyanilyen fejjel kezdek hátrálni a kisebb csapat felé, majd előremutatok remegő kezekkel./
- Uram-isten, itt van Qwalhetek, nézzétek! /Persze gőzöm nincs, lehet, hogy ott van, de talán a fővezér neve lesz valami hatással rájuk.../
- Na tűnés! / Nézek hátra, a hangom csak a többiek hallják valószínűleg, és a pisztolyomat egyes üzemmódba kapcsolom vissza, a másik kezemmel az oldalam fogom önkéntelenül. Talán, amíg kitalálunk innen túlélem a dolgot. Azért leadok egy vészjelzést, meg egy rövid jelentést kezdek írni, hogy mi van itt és kérek egy tisztítócsapatot is. Biztos, ami biztos.../
- Ötlet?

(31)

[Vera Rider]

*Vadászidény;Laki
[2900 augusztus 4. délután]

/Jessie sikeresen leszedte a két stukkerest, de sajnos ez idő alatt a Robin Goblin telibe lőtte főnökünket. Aki térdre rogyott az oldalába fúródó nyíl okozta fájdalomtól. Halottam ahogy a hátunk mögül egyre csak csattognak a vízben a kicsi goblinlábak, hogy csatlakozzanak a harchoz./
+ Azt hiszem itt az ideje alakot váltani. Ha másfele nem is, de a visszaúton még talán el tudunk szökni, de ehhez meg kell tisztítanom az utat.
/Azzal egy időben, miközben Jessie megpróbálta egy kamu szörnnyel megijeszteni a goblinokat, én elkezdtem a párduccá transzformálódást. A csontjaim ropogtak az 5 másodperces művelet alatt míg átváltoztam és a végén a sötétségben csak egy fenyegető szempárt láthattak a goblinok, meg persze hallhatták azt a dörgésszerű üvöltést, amit hallattam az átváltozás végén. Aki nem látott még ilyet azt hihetné, hogy valamilyen teremtmény most tűnik elő az alvilágból, reméltem, hogy a csatorna lények nem láttak még transzformációt./
+ Itt a Qwalhetek. Reszkessetek Goblinok!
/Reménykedtem, hogy sikerült ráijesztenem a goblinokra és elhúzzák a csíkot, hogy folytathassuk az utunkat. Ha mégsem így lenne akkor pedig, megfordulok és a mögülünk közeledő goblinokkat lököm félre az útból, hogy ha meg nem is hallnak, de azért kábák legyenek az ütéseimtől. Hátramorogtam Jessiéknek, jelezvén ideje távozni./
+ Nyomás! Tűnjünk el innen!
/Mormogtam, és haladtam tovább persze, nem túl messze a csapattól, hogy segíteni tudjak ha kell. A támadó goblinoknak pedid egy egy sallerral válaszolok, ha meg mernének közelíteni engem vagy a csapatot./

(106)

[Kathleen Sirett]

*Vadászidény*

/Jessie lő s talál, sőt, még a második goblint is lepuffantja. Ám hiába a fáklyadobás, a harmadik fegyveresnek sikerül eltalálnia a vadászt. Linda felszisszen és rögtön Jessie mellé térdel, hogy felsegítse./
- Tudsz jönni egyedül vagy segítsek?
/Bár úgy tűnik nem annyira súlyos a seb, a nő sem elpusztíthatatlan. Amíg Felkelnek és elkezdenek hátrahúzódni, Linda folyamatosan szemmel tartja az előttük lévő goblinokat és ha kell, a késsel feléjük suhint, de csak ijesztésképpen. Amint hátrálni kezdenek, már akár rúg is néha egyet-egyet./
+ Lehet kéne még egy fáklya...+
/Ideje azonban biztosan nem lenne meggyújtani egyet, ráadásul az öngyújtója még mindig Rynál van. Erről tehát letesz, marad a nagykésnél. Jobb, mint a semmi./
- Ötlet?! Futunk!
/Eme tevékenységet a bölcs mondás szégyenletesnek tartja, de kétségkívül hasznos, ha épp egy csatornában kevergünk, nyomunkban egy kisebb horda goblinnal./

(37)

[Ry Fomor]

+Jess a földön, a horda rohamra indul, nálunk meg az eddigieken kívül két kő... Határozottan nem jól állunk.+ /Vet gyorsan számot Ry, ahogy szeme sarkából figyelemmel kíséri az agresszív tárgyalás menetét. Bosszús fintorra húzva száját, miközben a mozgásba lendülő, a többiek hátát fenyegető társaság közé, a legelöl haladó alhasának hajítja a kézben tartott kiskést követően első, földről felkapott lövedékét. +Súlypontját veszítheti, ha jól esik, a többiek is felbukhatnak benne. Legalább egy pisztolyom lenne... Vagy kettő?+ Villan eszébe a kisfőnöknek látszó ocsmányság bunkóinak látványa. +A tárak bennük voltak, ez világosan látható volt, vajon lőszerük is maradt-e vajon? És hogyan jutnék hozzájuk?+ Morfondírozik, mikor hirtelen ötlettől vezérelve igyekszik felidézni a kőszilánkok útnak indulását megelőző zsigerkavaró érzést, miközben lelki kezeivel igyekszik maga felé rántani a pisztolyok felé vizualizált láthatatlan fonalakat./
- Gyertek csak a papához! /Morogja-vicsorogja erősen koncentrálva, miközben a fáklya egy széles ívű lendítésével helyet csinál, hogy szabad balját várakozóan a remélhetőleg érkező eszközök egyike felé irányozhassa, továbbra is készen arra, hogy a legbátrabbakat bakancsával, vagy épp a kézben tartott, lángoló szövétnekkel kínálja orrba./
+Mint valami elcseszett jedi-lovag...+ /Fut még át agyán a kritikus gondolat, aztán már nincsen ideje gondolkozni./

(64)

[Laki]

* Vadászidény *

*Jessie , Vera, Kat, Ry *

/Jessie felkiáltására a szemből érkezők szinte kivétel nélkül megtorpannak és hátra fordulnak. Szerencsére a ezek a goblinok nem a zseni alágat képviselik, így szereztek magatoknak néhány szabad másodpercet, amit a menekülésre tudtok fordítani, mielőtt a goblinok rájönnének, hogy rászedték őket. Viszont így a többség pont lemarad a házicicus párduccá avanzsálásáról. Az a kettő akik viszont kiszúrják, elkerekedett szemekkel pislognak és egyikőjük bátorsága hamar inába száll, és már iszkol is elfelé. Miközben Ry pályára állítja a kését és a követ, Vera ráveti magát a hátulról érkező csapatra, így legalább van merre indulnotok. Jessie és Kat folyamatos hátrálásra kényszerül, és ha nem sietnek akkor pillanatok múlva le is tarolják őket. Ry, jediket megszégyenítő nehézségek árán de képes magához húzni az egyik elejtett pisztolyt, aminek bal oldalán egy kis kijelzőn a hármas szám pislákol.
Hátrafelé a méretes párduc utat tud nyitni, viszont a nagyobbik csapat egyre vérgőzösebb tekintettel rohan rátok./

[Jessie Ellwood]

*Vadászidény* (de miért ránk? )

/Az idióta goblinok, akiket szégyen Fey-nek nevezni, beveszik a cselemet. Mák. Azonnal megfordulok és úgy mondom, hogy csak a többiek hallják./
- A következő elágazásánál balra és gyerünk, ha nem akartok halottak lenni. /Az oldalam fogva sietek elfelé a nagyobb bandától, most ki kell zárnom a fájdalmat, amennyire lehet, különben nem lesz időm még fájdalomtól eltorzult arccal fetrengeni sem később. A kijárat felé terelem kicsiny bandánkat, és ha lehet a legszűkebb járatokat választom, hogy ha már jönnek, kevés bűzgörény féljen el egymás mellett. + Van egy párducunk is, k*rv* jó! Na, máris beraktam az adatlapjára, hogy ez egy veszélyes alakváltó. + Kivételesen örülök neki, hogy nem csak macskává tud változni. A varázslónk megszerzi az egyik energiafegyvert, ami jó pont, de ez egy ősrégi típus, mindjárt kimerülő teleppel./
- A jobb oldali sárgás billenőkapcsolóval aktiválod tüzelésre, pontosan célozz, vagy add ide, három lövésed van. /Sziszegem, de azért megyek előre, nem itt akarok meghalni, vagy legalább jöjjön egy sárkány, vagy ilyesmi, de nem egy goblin fog kinyírni! + Uram, segíts rajtunk! + Na, meg remélem ideér néhány vadász is.../

(32)

[Vera Rider]

*Vadászidény;Laki
[2900 augusztus 4. délután]

/ A helyzetünk kissé javult amikor a goblin banda bevette Jessie elterelését. Bár két goblin még így is kiszúrta a transzformációmat, ami bevallom nem egy szívmelengető látvány. A két goblin csak nézett mint Rozi a moziban, majd egyik goblin bátorsága hamar inába szállt, és hanyat homlok menekülni kezdett. Egészen jó kedvre derített, ahhoz képest, hogy egy lány általában nem örül annak, ha elrémiszt bárkit is a megjelenésével./
+ Fuss foresz, fuss! Jut eszembe, nekünk is ezt kéne tenni. De merre?
/Jessie szerencsémre hamar meg is válaszolta nekem ezt a kérdést./
+ Értettem. Egy út takarítás balra rendel.
/ Gondoltam, majd megtisztítom az utat az elágazásig, így neki is látta elpasszírozni az út közben támadni készülő goblinokat, a lehető leggyorsabban próbáltam ezt véghez vinni, mert hallottam a még csak kis létszámban megcsappant goblin horda, akik nemrég még bedőltek Jessie cselének, most megindultak felénk, közel sem barátságos kiáltásokat hallatva./
+ Hogy az a...
/ Az elágazásnál, előre engedtem Lindát és a sebesült vadászt. Ugyanis jelen pillanatban, most ők a legvédtelenebbek közülünk. A szűk folyosón csak kettesével tudtunk volna haladni ezért ez tűnt a legjobb megoldásnak. Ha Linda és Jess befutott akkor én is követem őket, persze közben elintézem a csapatot, vagy engem támadó goblinokat./
+ Fomornál úgyis van fegyver, nálam meg karmok, szóval ha támadni akarnának, elég nehézkes lenne nekik.
/Csak futottam a folyosón, zártam a csapatot Fomorral, és védtem magunkat, ha szükségünk lenne rá. Közben pedig reménykedtem, hogy a vadászunk tudja hová tartunk, mert nem egészen így emlékszem az ide útra./
+ Na most merre tartunk vajon?

(107)

[Kathleen Sirett]

*Vadászidény*

/Szeme sarkából észleli Ry tevékenységét és elkeseredetten cöccögni kezd magában. Elvégre ő is mágiahasználó, és mégse ért semmihez. A látomásokat ne számoljuk, azokat küldték és mindkétszer ájulás lett a vége./
+ Nekem is jól jönne némi ráadás-képesség... +
/Egyelőre ő az egyetlen, akinek úgy tűnik, semmi plusz nincs a tarsolyában. A goblinokat nem tudja elkápráztatni és lefegyverezni remek rajztudásával, sem az évek során a tűzről szerzett ismereteivel... Fordulnak és szűkebb járatokba kerülnek. Jessie mögött marad, továbbra is szorongatva a nagykést, de közben előhalássza a másik, jóval kisebbet is. Ahogy haladnak, eszébe ötlik valami./
- Jessie! Vannak ezek annyira hülyék, hogy még egyszer át lehessen verni őket? Mennyire ijedősek?
/Lehet nem jön be, és a csatorna-népség bátrabb, mint gondolná, de ha kellőképp IQ-hiányosak, akkor lehet rájuk tudnak ijeszteni végső megoldásként. A csatornában elég sok mindent találhat, ami hasznos lehet a tervéhez, így futás közben igyekszik felmérni maga körül a terepet. Elsősorban az öngyújtójára lesz szüksége, ez még a könnyebb, a nehezebb, hogy valami gyúlékony folyadékot, olajtócsát, alkoholt üvegben, akár paraffinolajat./

(38)