Polimetroni Teleportkapu

[Alyara Nirois]

Egy középkori őrbódéba van beépítve ez a mágikus kapu, így alig lehet észrevenni. Innen kikövezett út vezet egészen a nagykapuig, vagy földutak és ösvények egyéb helyek felé. Minden esetre a városba csak a főkapun lehet bejutni, hiába tűnik az orrod előtt lévő városfal olyan alacsonynak és könnyen mászhatónak.

(Utazás a H'Sekirati minta szerint!)

Előzmények, korábbi hozzászólások

[Vera Rider]

Polimetron- H'Sekirat
Előzmény: H'Sekirat/Teleportkapu

/Megérkeztem hát. Kiléptem a kapun, gyorsan arrébb álltam, hogy a következő lény is átjöhessen. Sokan várakoztak ezelőtt a kapu előtt is. Nem tudtam nem észre venni, hogy a jelenlévők távolabb állnak egymástól és mindegyiken valami fura köpeny van. A feszültség érezhetővé vált számomra. Mintha bandákba tömörültek volna az alakváltók. Úgy voltak elkülönítve szín szerint./
/Egy idő után azt is kiszúrtam, hogy néhányan engem figyelnek. Biztos azért, mert nem volt rajtam köpeny. A távolban megpillantottam egy várost./
+ Az lesz Polimetron.
/ A fenyegető szempárok elől a város irányába indultam. Nem érdekelt, hogy valaki esetleg követne./

(37)

[Mira]

Vera Rider [2900. augusztus 3.; 14 körül]

Polimetron városfala mögül kikandikálnak az alakváltók kőházainak vörös cserepei. Egy-két kéményből füst száll fel, máshol füst helyett különbözőbbnél különbözőbb madarak röppennek ki és be a ház ezen részén. Már innen is hallod a város zsivaját, izgatottság tölt el, amint meghallod fajtársaid ordibálásait, nevetéseit, éles kurjongatásait. Bár még sosem láttad ezelőtt, tudod, hogy ez az otthonod. Végre egy hely, ahol megállapodhatsz. Végre egy hely, ami nem rémít meg annyira, hiszen a középkorhoz Te magad közelebb vagy, mint ők bármikor ebben a korban.

Ahogy megindulsz a kikövezett úton, különböző ösvényekre lelsz, amik a közeli erdőből szaladnak a város felé. Az úton rajtad kívül vannak még egy páran, főleg azok, akik a Teleportkapu felé igyekeznek. Délután kettő körül járhat az idő, és mivelhogy kedd lévén munkanap van, a legtöbb személy jelen pillanatban dolgozik.

Páran a földösvényekről jönnek, viszont a nagy többség onnan érkezik, hová Te tartasz. Pillanatokon belül kirajzolódik előtted Polimetron Nagykapuja.

[Vera Rider]

Vera Rider [2900. augusztus 3.; 14 körül]

Páran a földösvényekről jönnek, viszont a nagy többség onnan érkezik, hová Te tartasz. Pillanatokon belül kirajzolódik előtted Polimetron Nagykapuja.

Folytatás itt: Polimetron Nagykapuja

[Vera Rider]

/Ahogy repülök csak a gondolataim bombáznak sorra./
+ Hallgatok Geavára és Alyarához csatlakozom. Jelenleg nem érdekelnek a következmények. Csak nem akar majd megöletni? Bár amilyen képet vágott, és ahogy beszélt az a bizonyos "úrnő" inkább tűnt maffiavezérnek, mint egy békés céh vezérének. Remélem megtalálom. Bár fogalmam sincs merre keressem.
/A válasz hamarabb érkezett mint vártam volna, egy szélfuvallat képében. Akárcsak egy örvény, úgy kerített hatalmába a szél. Olyan sebességgel forgatta madár testemet, hogy egészen elszédültem. Bár szabadulni nem tudtam, a szél magától elült. Ekkor változtam vissza és mértem fel, hova is kerültem./
- De hiszen ez a Polimetroni teleportkapu.
+ Hú de messze kerültem.
/Hangomra ugyan felfigyeltek néhányan, de ez most nem tudott izgatni. Az az érzésem támadt, hogy most találtam rá a helyes útra. És most ismét vissza kell térnem H'Sekiratba. Így beálltam a sorba a kapunál.
Mikor az utolsó alak is áthaladt előttem, szembeálltam a kapuval és nagy levegőt vettem./
- Polimetron-H'Sekirat.
/Hangzottak még határozott szavaim, majd átléptem a ragyogó fénykapun, hogy aztán teljesen máshol bukkanhassak fel./

*Folytatás H'sekirat. Oda várom a válaszod

(59)

[Riggs O'Conell]

*Vadászidény*

/ Megfogadja a jó tanácsokat amik csak úgy záporoznak rájuk. Ha első Vera, akkor maga elé engedi Kathet, és ő a harmadik a sorban. Levegőt kifúj utasítás szerint.../
-H'Sekirat - Polimetron. / Magával ragadja az örvény, ami egy fél másodperccel később már vágja is át egy teljesen másik helyre. Gyanúsan hasonló az időutazáshoz.
Megtántorodik, a gyomra kavarog, de megáll a két lábán. Óvatosan arrébb döcög az útból, kissé eltávolodva jobb felé. Nem lenne jó ha valaki pont fellökné. Na nem mintha könnyű lenne őt fellökni, de azért jobb arrébb menni. Nem kommentálja az eseményeket, ellenőrzi az övébe dugott piszolyt, ( Tár ki, tár be, felhúz, vissza a helyére - két tartalék tár a kabát zsebekbe ) majd alaposabban is elkezdi felmérni az őket körbevevő terepet. Pontosabban előbb kimegy az őrbódéból és csak utána szemlélődik.../
+ Milyen alacsony fal.+
/ A szeme véd műveket keres, géppuska fészket ( vagy annak jövőbeli megfelelőjét ) őrséget ( vagy annak jövőbeli megfelelőjét ) ágyú állást, vagy akármit.
Egyelőre csak egy kopár alacsony falat lát, meg pár ösvényt. De talán ha közelebb mennek. /
+ Hátt, nem egy London...+


(14)

[Kathleen Sirett]

*Vadászidény*

/Ha lenne nála lista, most bőszen írogatná fel, mit is kellene tudnia az új világról, szokásokról. A feje kezd kicsit megtelni a sok újdonsággal és tart tőle, valamit előbb-utóbb el fog felejteni. Az pedig még mindig nem hagyja nyugodni, mit is jelent, hogy varázshasználó. Egyszerre fél tőle, de vágyik rá, hogy tudja. Eddig sosem érzett kíváncsiság és izgalom lesz úrrá, hacsak erre gondol. Kicsit elkalandozott, de mire Vera elindul észbe kap. Csak bólogat a mondottakra, majd kivéve zsebéből kezeit a kapuhoz lép./
-H'Sekirat - Polimetron.
/Ejti ki a szavakat, kifújja a levegőt, majd magában sűrűn imádkozni kezd nem létező, általa kitalált és számtalanszor papíron megörökített tűzistenéhez, hogy jól mondja ki a neveket és nehogy valahol a senki földjén kössön ki, mert akkor nem lesz boldog. Az örvény elragadja, majd ki is dobja a másik oldalon. Bátortalanul arrébb botorkál, térdeire támaszkodva igyekszik megtalálni egyensúlyát és levegőt venni. Pár nagyobb hörrennés után már képes légcserélni, de továbbra is szédül. A bódé falába kapaszkodva arrébb szenvedi magát, még aktívan él benne az élmény, amikor Riggs érkezését párnaként fogta fel és nem szeretné nyakába kapni megint a melákot./
-Meg lehet ezt szokni?
/Nyög fel Verának, kavargó gyomrának nem létező tartalmát magában tartania. Zsebéből kiszedi az öngyújtót és a hideg fémet tarkójára teszi, amíg Riggs a pisztolyával játszik. Legszívesebben azt is nyakára pakolná, ugyanis a hűvös tárgy segít. Nagyjából észnél van./
-Szóval, ez Polimetron?
/Néz körbe a tájon, fejben sűrűn sakkozva, ez most kinek is a városa. Mintha mondták volna. Pár pillanatnyi gondolkodás után megint Verára néz./
-Te itt laksz, ugye?
/Elsődleges célja minél előbb megjegyezni a lényeket és városaikat, hogy még véletlenül se tévedjen rossz környékre./

(15)

[Vera Rider]

*Vadászidény; Laki*

Még H'sekiratban:/Arra készültem, hogy átlépek a teleportkapun, már a célt is kimondtam, de az utolsó pillanatban Jessie visszarántott. Meglepetésemben csak pislogtam néhányat, majd miután Jessie közölte, hogy változott az ulticélunk válaszolok neki./
- Ezt jó tudni, mert különben többször kellett volna használnom a teleportkaput, ami tényleg nem a legkellemesebb módja az utazásnak. De legközelebb kérlek előbb szólj, ha változás lenne.
/Közös megegyezés alapján én haladtam át elsőnek a kapun közben -e mondatot hallatva:/
- H'Sekirat-Polimetron.

Polimetronban:/A kapu túloldalán Polimetronban, újra testet öltöttem. Nem szerettem különösebben a teleportkapu használatát, de már kezdett tűrhetővé várni ez az érzés ami elfogott használata közben.
Alighogy kiléptem a túloldalon gyorsan tettem néhány lépést oldalra, hogy a többiek is átjöhessenek. Közben pedig kellemesen tapasztaltam hogy a levegő kissé melegebb itt, mint H'Sekiratban, ezért a kendőmet visszahelyeztem a nyakamba./
+ Kellemes ez a hőmérséklet, talán lehet itt melegebb, mert délebbre fekszik a város H'sekiratnál.
/Pár pillanat múlva megjelent Linda is a kapuban, fura volt látni ahogy megjelenik, mintha molekuláról molekulára kerülne át. Furcsa volt látni, eddig csak eltűnni láttam az embereket a kapuban, felbukkanni eddig még senkit sem.
Láttam hogy a lány kissé rosszabbul viselte az utat, mint én ezért odaléptem hozzá, hogy ha kell segíteni tudjak. Mikor feltette kérdését, csak elmosolyodtam.
- Szerintem biztosan. Tudom nem kellemes, de egy idő után tűrhető lesz.
/Odanyújtottam a kezem, és hogyha elfogadja akkor fölsegítem őt. Közben megérkezett Riggs is akit láthatóan nem viselt meg annyira az út, de azért éreztem, hogy most ő sem tapsikol örömében. Mikor a fegyverét kezdi csesztetni kissé rossz érzés fog el./
+Az nem játékpuska, annyi szent. Talán rá kéne szólnom, hogy inkább tegye el.
/De nem kellett szólnom el tette magától is, de még előtte mintha élesítette volna. Bár nem vagyok a filmek megszállottja, de ez a mozdulatsor arra emlékeztetett.
Linda a tarkójához emelt valamit, majd egy újabb kérdést tett fel./
- Bejelentett lakásom még nincs, de igen itt fogok lakni. Üdv az alakváltók városában.
Amúgy mi az ott nálad? Megnézhetem?
/Kérdeztem, mivel tényleg érdekelt mi van nála./

(83)

[Jessie Ellwood]

*Vadászidény*

*Még H'Sekiratban*

/Vera meglepődik, de mit tehettem volna? Ez az átkozott gép + Vagy én nem figyeleltem? Nem az nem lehet. + átvágott, szóval most igazat kell, hogy adjak a kiscsajnak./
- Rendben, bocsi. Nem volt szándékos. /adom át Verának a gondolataimat és még őszinte is vagyok. Miután az összes régi átlépett a kapun, Gryff jó tanácsokkal lát el, én pedig közben összehúzom a szemöldökeimet. Rápillantok a kezemre, ahogy még mindig a kezemet fogja, majd a másikkal szépen leveszem a kacsóját a csuklómról, mint egy kisbabának. +Ejnye, rossz fiú!+ Évődök magamban, miközben hallgatom a nagy előadását./
- Nyugi Madárka, belehúzunk. Csak nem tudom minek kell a többi. A Vera nevű még csalinak elmegy, de Riggset már küldeném is fiúkhoz, Lindát meg a fertőbe. Ambrose ezt elfelejtette megemlíteni, ha már itt tartunk... /Rákacsintok, majd utoljára távozok a kapun keresztül./

*Polimetron*

/Átlépve azt látom, hogy Vera éppen magyaráz a nem túl jó állapotban lévő Lindának. + Én is utáltam régen ezt az utazást. + Riggs nagyon nézelődik, jól teszi. Itt aztán annyi meglepetés érheti az embert, de nem kell félni, az Úr és halálos szolgája, Jessie, velünk van./
- Hát akkor gyertek, megkérdezzük merre van a háza Nirois kisasszonynak. /Persze pontosan tudom, hogy merre kell menni, de azért csak odabaktatok a városőrséghez, bármennyire hülyén is hangzik./
- Helló. Alyara Niroist keressük, úgy hírlik, hogy itthon van. /Bűbájos mosolyommal elkápráztatom az öreg kapuőrt és várom a választ. Legszívesebben indulnék, de az álca is fontos./

(12)

[Laki]

* Vadászidény *

* Riggs, Kat, Vera , Jessie*

* Riggs: : A falon nem látsz géppuska fészkeket, sőt úgy tűnik, hogy maga a fal sem igazán védelmi célokat szolgál, inkább talán díszítés.

Az egyik strázsa, akit Jessie megszólít óvatosan végigmér titeket.
- Nirois? Nem ismerem, de várjon egy pillanatot.
Odalép egy fali konzolhoz és néhány perc pötyögés után odainti Jessiet.
- Nos, most önök itt vannak. Elindulnak erre és a „Hét karom sétánynál” befordulnak. Onnan már szinte egyenesen kell csak menniük.
Még néhány apró infomrációt megad. Házszám, tömegközlekedés, és hogy mire figyeljetek út közben. Majd egy gyors ellenőrzés után be is engednek titeket a városba. Ahogy elindultok az úton, Kathleen összeesik és eszméletét veszti.

* Kathleen: Egy pillanatra megrogy a lábad majd különös képek villannak az elmédbe. Mint ha valaki egy teherautót próbálna belegyömöszölni egy uzsonnás dobozba. Hatalmas városokat látsz, amint pusztító tűzviharban enyésznek el. A magas üvegtornyok elolvadnak, az épületek összedőlnek. Menekülő embereket és mindenféle varázslényeket látsza, majd hirtelen csak holttestek fekszenek körülötted. Kiömlő vérükben gázolsz bokáig. Majd egy alakot látsz, egy fiatal lányt, mezítláb sétál a vértengerben, s léptei nyomán a vér s a holtak eltűnnek. Fű és virágok sarjadnak a nyomában. A tűzeső és a pusztító viharok elcsitulnak és a romokból új város emelkedik. Fehér márvány tornyok tőrnek az ég felé és fénybe öltözik az egész vidék.
Miután magadhoz térsz, eléggé zsong a fejed, nagyjából mint ha jól fejbe vertek volna egy kőtörő kalapáccsal. A következő jelenet végéig, majd szólok ha vége, a varázslataid 30% eséllyel besülnek.

Kathleen magához térítésénél Gryff veszi át a kezdeményezést.
- Adjatok neki helyet, had jusson levegőhöz!
Egy kis flakon kerül elő az egyik zsebéből és néhány csepp vizet fröcsköl a lány arcára. Mikor Kat magához tér, a flakont felkínálja a lánynak, hogy igyon.

[Riggs O'Conell]

*Vadászidény*


/ Átbaktatnak a kapun, szépen befelé a városba. Az egész ügy az elejétől kezdve bűzlik Riggsnek, méghozzá nem is kicsit, hanem jó masszívan. Gyanús a fal, az őrség, és az útitársak is.../
+Vágóhídra megyünk...+
/Épp átsuhan a fején az aggasztó gondolat amikor ( mintha csak igazolásként történne ) Kath összecsuklik előtte. Kapcsol az ösztön és a szeme lövész után kutat. Nem lát külsérelmi nyomot a lányon, de ez nem jelent semmit, hiszen tudja jól hogy az itteni fegyverekhez épp annyira ért mint viking az m16-oshoz.
Eljött az idő hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba. Ha jó a füle, Gryff még épp elcsípheti amint a biztosító szeg odébb pattan, tűz kész állapotba hozva a Riggs markában feszülő M9-est, ha felpillant akkor pedig egy pisztoly csövével kezdhet szemezni.../
-Ha nem akarsz golyót a fejedbe, ne mozdulj! / Mennydörgi vészjósló hangon. /
-Mi történt vele?.../ Sandán pillant Jessre, egyik itteniben sem bízik különösebben, márpedig onnantól hogy elkezdtek hullani a csapattagok, nem babra megy a játék. /

(15)

[Kathleen Sirett]

*Vadászidény*

-Persze, csak egy öngyú... Áh...
/Az egyik pillanatban még úgy tűnik nagyjából összeszedte magát és éppen átadná Verának a szarkagravírozású öngyújtót, amikor egy szívdobbanásnyi idő alatt tehervonatnyi súly nehezedik fejére. Térdei megadják magukat, és nagy valószínűséggel lerogy a földre. Szemei tágra nyílnak, amikor elméjébe tengernyi kép tódul és ezzel meg is adja magát az eszméletlenségnek. Krumplis-zsákként dől oldalra, ha senki sem kapja el.
Elméjét egy vészjósló világ képei töltik ki. Városok és tűz. Utóbbival még nem is lenne gondja, hiszen eddig is piromán volt, de ettől a tűztől megretten. A városok pusztulása láttán megremeg, de a kép változik. Menekülő tömeg közé csöppen. Idegesen forgatja a fejét, legszívesebben sikítana, de nem jön ki hang a torkán. Ismét változik a világ. Holttestek. Mindenütt. És vér, rengeteg vér. A lány teste ismét megremeg. Elméjében épp bokáig gázol a vörös nedűben egyre kétségbeesetten, amikor egy másik lány tűnik fel. Haja vörös, akár a vér, amiben gázol, de a legfurcsább, hogy utána a a szenvedés és pusztulás eltűnik. Kathy nem moccan, de ahogy a másik lány elmegy nem messze tőle, az ő lábáról és eltűnik a vér. A pusztulást élet váltja fel, egy új világ születik.
És ezzel a látomás véget is ér. A fekete hajú lány hirtelen nyitja fel a szemét és ijedten pillant körbe a társaságon. Az első emberbe kapaszkodik, akit éppen elér, ez pedig Gryff. Nem fogadja el a kulacsot, csak tátog és zihál. A feje sajog, mintha egy elefánt szambázott volna rajta, de el akarja mondani mit látott./
+Egyáltalán, mit láttam én?
/Kétségbeesetten pillant Gryffre, segítse fel. Egyedül képtelen lenne és elesne. A felkelésre sanszos, hogy nem kerül sor, ugyanis Riggs önállósítja magát és stukkert ránt. Kathy legszívesebben hozzá vágná az eddig szorongatott öngyújtót./
+Fenének kell neked feltűnősködni!
/Morogja magában, miközben halkan fölnyög. Lábait felhúzza még a földön ülve, és térdeire hajtja a homlokát. Innen kezd el mesélni, jelenleg nem izgatja Riggs. Ha nagyon akarjak, Jessie és Gryff úgyis leszerelik, ha akarják./
-Láttam valamit... És valakit... Pusztulást, halált.... Majd egy vörös hajú lányt, aki az életet hozta magával...
/Szaggatottan beszél egy kicsit, de érhető hangon. Igazából nem is a többieknek mondja, csak magának, nehogy elfelejtse, akár egy álmot. Bár kétli, hogy ezt el lehet felejteni./
-Mégis mi volt ez?
/Néz fel a többiekre. A feje még mindig lüktet./
+Lehet mégis jól jönne az a víz...+

(16)

[Vera Rider]

*Vadászidény; Laki*

/Jessie az egyik őrtől megkérdezte merre is lehet Nirois. Az utat pedig gyorsan el is magyarázta neki./
+ Bár nem hallom mit mondd,csak makogást. A gesztusaiból ítélve tudja merre találjuk.
De valamiért mégis olyan rossz előérzetem van.
/Közben pedig Linda elvette a furcsa kütyüt a tarkójáról, majd felém nyújtotta. Kellemes meglepetés volt, mikor láttam, hogy csak egy öngyújtót tart a kezében. De közelebbről nem vizsgálhattam meg, mivel a következő pillanatban Linda lábai összerogytak. Nem tudom, hogy a reflexeimnek hála, vagy annak, hogy elég közel álltam, de sikerült elkapnom a lány karját, megelőzve, hogy elvágódjon a földön. Lassan leeresztettem a földre mikor láttam az arcán, hogy valami nagyon nincs rendben./
+ A teleportkapu tudtommal senkire sincs ilyen hatással. Itt valami nagy gáz van.
- Egek. Vele meg mi történt?
/Griff felszólítására léptem egyet hátra, de továbbra is figyeltem minden változást.
Linda végül magához tért. A pillanatnyi megkönnyebbülés viszont nem tartott sokáig, ugyanis Riggs fegyvert rántott és Griffnek szegezte azt./
+ Falra mászok tőle!
- Nyugalom Riggs! Nekem se tetszik a jelenlegi helyzet, de azzal nem oldasz meg semmit, ha szétlövöd a buráját.
/Szóltam Riggsre, bár nem tudtam, honnan jött ez a hirtelen nagy bátorság, hogy rászóljak egy fegyveres emberre, aki akár le is lőhet, ha nem figyelek.
Időközben halottam, hogy Linda valamit motyogni kezdett. Komoly tekintetemet Riggsről a lány felé fordítottam és figyeltem minden egyes szavára.
+ Egy látomás? Elég erőteljes lehetett, ha összerogyott tőle. Halál, vörös hajú nő, aki az életet hozza? Ezek szerint nem csak nekem vannak rossz előérzeteim. Bár neki sokkal durvább most.
/Mikor a lány felemelte tekintetét, a kezem nyújtottam felé, hogyha pedig elfogadja segítek neki feltápászkodni. Kezdtem aggódni a történtek és a látomása miatt is.
Bár a motyogás miatt kevésbé figyeltem Riggsre, a szemem sarkából mégis figyeltem minden mozdulatát./

(84)

[Jessie Ellwood]

*Vadászidény*

/Minden rendben, nem kötözködnek velem, hála az Úrnak! A fickó igen közlékeny és még udvarias is, így aztán nincs is kedvem belekötni. Némán fogadom az információkat és elraktározom őket, holott tisztában vagyok vele, hogy merre kell menni. Mikor befejezi, finoman bólintok, hogy megértettem./
- Köszönöm, az Úr áldása kísérje! /Bevett formula nálam, visszatérek hát a kis csapatomhoz. Gyorsan közlöm velük az információkat, amiket megtudtam és elindulok a megadott irányba. De nem telik bele sok idő és egy furcsa hangot hallok, amire hátra is kapom a fejem. Linda összeesik, de megfigyelem, hogy Vera milyen jó reflexű. Gryff már oda is megy, hogy segítsen, a nagyfiú viszont megint rosszalkodik. Persze egyelőre nem bántom, de ha sokáig idegesít, biztos tarkón csapom./
- Nyugi Riggs, nem gondolod, hogy kissé paranoiás vagy? Ha akarta volna, már rég megölhette volna máskor. Tedd el a fegyvert, mert egyébként sem nézik jó szemmel itt az ilyesmit. /Nem rántok fegyvert, de még egy ellenséges mozdulatot sem teszek, csak odamegyek Riggs mögé. Közben Linda beszélni kezd összefüggéstelenül, de azért megjegyzem, hátha fontos. Persze kizárt dolog./
- Oké, de rendben vagy? Igyál egy kis vizet, jót fog tenni. De még maradj egy kicsit ülve, nem sietünk. /Mondom, bár rohadtul nem ezt gondolom. Minél hamarabb meg kell találni Niroist, mert nem szeretem az ilyesfajta meglepetéseket. Közben körbekémlelek, hogy más figyel-e minket, és megnézem azt is, hogy Riggs visszavett-e már az idegállapotából. Vera és Linda sokkal nyugodtabb, nem is értem, hogy hogyan különböznek ennyire mindannyian. Riggsnek nem lehetett valami nyugodt élete, ha minden galambfingra fegyvert ránt és tüzel. Valahogy majd le kell hűteni a nagyfiút, különben bajok lesznek./

(13)

[Laki]

* Vadászidény *

* Riggs, Kat, Vera , Jessie*

/Gryff szinte haláli nyugalommal erőltet néhány korty vizet Kat szájába és úgy szól Riggshez, hogy nem fordul felé./
- Tedd el azt az ócskaságot, mielőtt valaki megsérül vagy az őrségnek feltűnik, hogy egy hülye valami pisztollyal hadonászik. Amúgy is, gondolj csak bele, ha meghúzod azt a ravaszt, vajon hány másodpercig fogsz utána élni? Persze, engem lelőhetsz, de garantálom, hogy a várost már nem hagyod el élve. Most pedig higgadj le és hagyd hogy a lány összeszedje magát.
/A kezét Kat homlokához érinti majd a pulzusát is ellenőrzi és elégedetten hümmög./
- Azt hiszem nem lesz komolyabb bajod drága, de most szedd össze magad, haladnunk kell. És Riggs, a lány boszorkány, néha vannak látomásaik. Ha én akarnálak titeket eltenni láb alól, akkor mostanra annyi nem lenne belőletek, ami alapján azonosítani lehetne. És ha még egyszer rám fogod azt a vackot, tényleg morcos leszek. Fogtad pubi?
/Idegesítően bájgúnár vigyort ereszt meg Riggs felé, aztán továbbra is Katet ápolgatja./
- Csak aprókat igyál, ha nagyon el akarod mondani, akkor előbb szedd össze az erődet. Ahogy elnézlek, mázli hogy megúsztad róka nélkül. Elájultál és ha jól értem, valami látomásod lehetett.

* Kat: A víztől tényleg jobban leszel, ha elfogadod. Lassan pedig kezd a fejfájásod is múlni, igazi múló rosszullét.
* Riggs: Úgy érzed valaki figyel, valószínű az őrök.
* Vera: Furcsa érzésed támad, mint ha valami veszély fenyegetne. Amolyan állati ösztön, erre tudsz gondolni.
* Jessie: Egy fél pillanatra észreveszed, hogy a kézi gépeden statikus "zajok" futnak végig és ahogy Riggs mögé érsz, egy ezredmásodpercre mint ha egy célmegjelölő pontot vennél észre a tarkóján.

[Riggs O'Conell]

*Vadászidény*

/ Egészen olyan érzése támad mint annak idején a lángoló elefántcsont parton. Rohadt egy dolog amikor figyelik az embert. Viszont Riggs könnyen átbukik arra a pontra amikor ez már egyáltalán nem érdekli. Ő az a típus akinél ha leszáll a köd, akkor kő kövön nem marad. Erősen küzd a szenvedélyes vággyal hogy Gryff agyával borítsa be az utcát, ez van, ő ilyen. Nagyon nehezen, lélegzetvételről lélegzetvételre, hosszú másodpercek alatt küzdi le a haragot, míg eljut odáig hogy eltegye a fegyvert. A folyamat élesen kiütközik arcán is. Az, hogy legjobb meggyőződése ellenére nem ölheti meg ezt az embert komoly vihart kavar benne. Minden egyes porcikája vágyja már a harcban való felszabadulás elsöprő katarzisát. Nem biztos hogy még egyszer sikerülni fog leszorítani állati énjét. Az is kisebb csoda hogy eddig nem törte el senkinek a nyakát.
A kioktatást hallva úgy örvénylik a düh az acélkék íriszekben mintha csak egy eleven tájfunba pillantana a szemlélő. Istentelen erőket mozgat meg Riggs hogy féken tartsa magát. Ha Gryffbe szorult egy cseppnyi emberismeret tudnia kell hogy már most is átlépte az egészséges határt. Ez az óriás nem a türelméről vált híressé.../
-Haladjunk.../Morran, s úgy lép el direkt Gryff mellett hogy vállaik ütköző pályára kerüljenek. Lehetne véletlen is a kis " baleset ", természetesen nem az. /

( 16 )

[Kathleen Sirett]

*Vadászidény*

/Szerencsére Vera mellette állt, így nem esett le a földre nagy puffanással. Még az hiányzik neki, hogy más is fájjon, ne csak a feje. Így is úgy érzi, mintha nagyon-nagyon csúnyán és sokat ivott volna. A vizet elfogadja, és ahogy kortyolgatja, kicsit javul a helyzet. Kótyagosan pislog maga elé még a földön ülve, újra végigpörgetve amit látott. Leginkább a lányra koncentrál. Nem akarja elfelejteni a vonásait. Ha újra látja, biztosan fel fogja ismerni.
Amíg a többiek Riggst lerendezik, még üldögél egy keveset magába roskadva. Némán tűri Gryff vizsgálódását, hagyja hogy megnézze pulzusát, homlokát. Amikor engedélyt és segítséget kap a felálláshoz óvatosan egyenesedik fel, nehogy újra megszédüljön. A feje továbbra is lüktet, mintha másnapos lenne./
+Inkább egy igazi berúgás, mint még egy látomás. Részegen legalább vicces a világ...+
/Morog magában egy keveset. A férfi szavaira aprókat bólogat./
-Valami látomás lehetett, élénkebb volt, mint egy álom. Vért láttam, rengeteget... És éreztem, amikor bokáig gázoltam benne.
/Karján égnek mered a szőr, ahogy felidézi újra a látottakat. A továbbiakban egyedül is képes lesz botorkálni. Küzd magában a fejfájással és a rossz érzésekkel, de követi a társaságot./

(17)

[Vera Rider]

*Vadászidény; Laki*

/Miután Jessie és Griff is rászólt Riggsre, ő eltette a fegyvert. Ami kis megkönnyebbülést hozott. Bár láttam Riggs arcán, hogy nagyon fúj a srácra. Igaz én se kedvelem a túlzott titokzatosságot, mégse rántanék fegyvert.
Griff ápolni kezdte Lindát, aki egyre jobban nézett ki, már arra is képes volt, hogy felálljon.
Furcsa érzés fogott el, megint az a rossz előérzet.
+ Mi a fenétől van megint rossz előérzetem? Értem én, hogy az állatok szaglását átvettem, de ez azért nem hiányzik.
/A rossz érzés pedig csak erősödött, mikor Linda megint mesélni kezdett a látomásáról./
+ Akkor jól halottam. Nem túl jó hír, ha valakit ilyen látomás gyötör.
/Egészen megsajnáltam a lányt./

(85)

[Jessie Ellwood]

*Vadászidény*

/Griff persze nem ijed be túlságosan, vagy elég jól álcázza. Riggs még izmozik egy kicsit, de aztán csak elteszi a fegyvert. Ez mondjuk eléggé nagy megnyugvást hoz számomra, Linda pedig kezd magához térni, hála az Úrnak. Közelebb lépek és akkor veszem észre, hogy Riggset megjelölték, hát nem túl jó neki, de azért nem vagyok szemét, figyelmeztetem./
- Célpontnak jelöltek Riggs, szóval óvatosan. Gondolom a helyi erők lehettek, tényleg nem ildomos hadonászni bármilyen fegyverrel. Lesz még rá alkalom,hogy kiéld eziránti vágyaid. /Mosolygok kedvesen, amíg Griff elvégzi a megnyugvást. A kioktatása már nem tetszik, attól függetlenül, hogy teljesen igaza van, mert látom, hogy a nagyfiúnak kezd elszakadni a cérnája. + Legalább Madárka lehetne okosabb. Pasik....+/
- Jól van fiúkák, abbahagyhatjátok az izommutogatást. Legyen béke, és akkor az az Úrnak is megnyugvás. Nem beszélve rólam, mert még a végén kénytelenek leszünk eldádázni titeket a csajokkal. Nem, nem olyan módon. /Nézek rögtön Griffre, mielőtt meglódulna a fantáziája. Amikor már mindenki megnyugodott, ellenőrzöm még a célkeresztet Riggsen, majd folytatjuk az utunkat./
- Linda, ha valami nem oké, szólj és megállunk. Rendben? /Kérdezem tőle elég kedvesen. Igen, még ilyet is tudok, ha muszáj. Szóval elindulunk Nirois háza felé, illetve oda, ahová a célmeghatározó mutatja. A leírás alapján ez nagyjából a háza környékén lehet. Közben pedig aktiválom a harci szkennerem, hátha les ránk valaki, persze csak csendes üzemmódban./

(14)

[Laki]

* Vadászidény *

* Riggs, Kat, Vera , Jessie*

/Úgy látszik Gryffben valahogy nem teng túl az agresszió. Különösebb fintorgás nélkül viseli Riggs "kis balesetét" és Jessie megjegyzésére se harap./
- Na jól van drágaságaim, ha mindenki megvan akkor haladjunk tovább.
/Gryff ezzel leint két lovaskocsit. Az elsőbe felülteti Kat-et és mellé ül./
- Na szálljatok fel, így hamarabb ott vagyunk. De 2 embernél több már nem fér el kényelmesen, higgyétek el. Jessie, bak?
/Int a fejével az első kocsi bakja felé és megvárja amíg a többiek is beszállnak, jobb híján a másik kocsiba. Megadja az úti célt a kocsisnak s meghagyja hogy a másik kocsi őket kövesse. Út közben Gryff viszonylag halkan szól oda Katnek./
- Szóval, hogy is volt ez a látomás?

*Jessie: A célmegjelölőt csak egy pillanatra láttad, utólag már nincs nyoma.

* Folytatás Alyara Nirois háza előtt. *

[Nymloth Dracarys]

*Dylan - Előzmény*

- H'Sekirat - Polimetron.... /hallom még a saját elhaló szavaim, mintha a tér és idő ilyen törése a szavak előtt hozott volna engem ide. Már valamennyire nagyobb magabiztossággal lépek elő a fényből, mint az első alkalmakkor, már nem érzem úgy hogy hasraesve kéne kiürítenem a reggelimet. Nem azt mondom, hogy megszoktam a dolgot, de arrafelé haladtam.
Kissé messzebb álltam és vártam, hogy Dylan is megérkezzen. Nem kellett túl sokáig ácsorognom, nem hiába ezek a leggyorsabb közlekedési módok. /
- Nos meg is érkeztünk, üdv Polimetronban. /mondom egy barátságos mosoly kíséretében./
- Akkor most merre? Juanji talán ha jól emlékszem azt mondta elvisz még néhány bútort a házból, szóval ha minden igaz ott találjuk, ha beszélni szeretnél vele. De körbenézhetünk a városban is, ha csak úgy járkálni akarsz. /teszem még hozzá.
Én szívesen hazamennék már és a főnöknek is le akarom jelenteni, hogy összeszedtem az alakváltófiút. Kissé kinyújtóztatok elgémberedett végtagjaim, majd érdeklődve pillantok Dylanra./
- Ha a házhoz megyünk az kicsit messzebb van, repülve gyorsabban ott vagyunk... Szerinted menni fog az átváltozás? És nem fogsz félni egy sárkánytól? /teszem még hozzá egy kissé komolytalanabb mosollyal. Nem bírok magammal, a régi könnyedség néha előbukkan és felfeszegeti a szamurájnyugalmat, amit szeretnék a magaménak tudni.
Ha a városnézésre szavaz arra indulok meg vele, de ha nem alakot váltok kissé arrébb sétálva, hogy ne nyomjak össze senkit, majd lenyúlok a lelkem mélyére és felébresztem az alvó sárkányt... Belenézek a lila szempárba és érzem, ahogy a csontjaim repedve formálódnak, majd hamarosan szédítő magasságból nézek le a teleportkapura és az apró alakokra. Kitárom hófehér pikkelyekkel fedett szárnyaim és elrugaszkodom a levegőbe, hogyha látom, hogy Dylan is sikerrel járt megindulok, mutatva az utat, ha nem, akkor hosszúkás fehér nyakam lefelé nyújtóztatva megszólítom./
- Ha akarsz elviszlek, ráérsz még gyakorolni az alakváltást. /Mondom mélyen morajló hangon. Ha elfogadja, akkor lehasalok, hogy a pikkelyeimen fel tudjon mászni a nyakamba, majd csak akkor rugaszkodok el, hogyha viszonylag biztosan elhelyezkedett. A repülés még mindig lenyűgöz, egyszerűen nem tudok betelni azzal, ahogy a szél végigsimít rajtam, ahogy öles szárnycsapásokkal hasítom a levegőt. Így repülve nincs olyan messze a ház, szóval hamarosan le is szállok a ház melletti tó partján./

(118)

[Riggs O'Conell]

/ Végig sétál az ösvényen a Teleportkapu felé. Félúton járhat amikor hátrafordul, s egy fél percre megáll hogy vessen egy utolsó pillantást a hóba burkolódzó városra. Van némi lelki ismeret furdalása Kath miatt. Lehet nem kellett volna otthagynia a lányt.../
-Nem rángathatom magammal.../ Méretes, sárga bagótól bűzlő köpet csattan a hóban. Megrázza a fejét, és megy tovább. /
+Adtam neki kést, csak meg tudja védeni magát.+
/ Eléri a furcsán vibráló teleportkaput rejtő házat. Morog valamit magában, belép. Biccent az őrségnek, aztán a kapuhoz lép./
-Polimetron - H'Sekirat. / Azzal eltűnik az örvényben. /

(34)

[Renaviel]

*Előzmény - Vadászidény*

/Csak szorgosan bólogatok és jegyzem föl a listámra a dolgokat, amiket Gryff felsorol./
- Azt hiszem, ennyi menni fog. /biccentek, amikor kicsit elhallgat, hogy kiutasítson néhány embert a liftünkből, majd még hozzá teszem./
- És ne félts engem, nagy lány vagyok már, tudok vigyázni magamra! Én döntöm el ki mellé állok, és most az információért cserébe meg fogod kapni amit akarsz ne aggódj. Aki meg ferdén néz rám emiatt, az had legyen az én gondom. /mondom komolyan.
Aztán pedig leérünk és amikor elhagyjuk a kórházat egy részem reménykedik benne, hogy soha a büdös életben nem kell visszajönnöm ide. Maradjunk annyiban, hogy nem a legszebb emlékeim fognak ehhez a helyhez kötni.
Amikor megérkezik a kocsi még egyszer számot vetek magammal, hogy vajon jó ötlet volt-e ez az egész, de ismét arra jutok amire eddig. Van egy elintézetlen ügyem és nem fogom megtorlatlanul hagyni azt az őrültet, aki rám támadt. Ha már elveszett az igazságosság, ha már elveszett minden barátom a múltam és a bátyám sem keres fel, hát legalább magam nem hagyom el. Ha nem élhetek az igazságért, hát élek a bosszúért. Aztán ha megkaptam a nevet? Nos ezen majd ráérünk akkor gondolkozni.
Aztán amikor a kapunál vagyunk már még egy hideg mosollyal rápillantok Gryffre, miután ismét aggályoskodik./
- Ne aggódj, nem másítom meg a szavam. Mellesleg nem vagyok egy nagy intrikus, ha információt ígérek, akkor azt vegytisztán fogod kapni ezt megígérem. /néztem rá komolyan./
- És persze én is hasonlókat várok el. /mosolyodtam el hidegen./
- Nos akkor további jó manipulálósdit nagyfőnök! Hamarosan találkozunk /tisztelgek a fickónak, majd teszek egy lépést hátra a ragyogó fénybe és amikor érzem, hogy a kapu mágiája magával ragad kimondom a már jól ismert szavakat./
- Polimetron - Anolgelis... /A szavaim belevesznek a tomboló mágiába és szépen lassan én is feloldódok benne.../

(181)

[Kryon Vorm]

[2900.augusztus.18.]
[Előzmény:Tollas Róka Fogadó]

/ Mivel leendő kísérőm asztalt bont, követem a példáját és már csak odakint válaszolok neki, miközben Manó által kísérve úton vagyunk a teleportkapu felé. /
- Akkor az eddigieket összefoglalva, a világ ezer év alatt valóban annyit változott, mint azt az ezer évvel ezelőttiek gondolták, csak épp nem abba az irányba.
/Közben csak megyünk, megyünk, megyünk.... Már az első tíz perc után elvesztem a fonalat, gőzön sincs merre járunk. A város viszont szép és tényleg pont olyan mintha Artúr király korában járnánk. Leszámítva az innen-onnan kiszűrődő zenét./
+ Na igen. Egy országnyi városban gyalogosan igen hosszú az út. +
/ Végül már kiérünk a városból, valami trafikhoz. /
+ Cigit is veszünk? +
/ De ez nem is trafik hanem őrbódé és ezzel fogunk utazni. /
+ Pont mint a Dr. Who-ban a telefonfülke, amibe beleépítették a StarGate csillagkapuját. Most már csak pár Jedi hiányzik akik a kaput őrzik és akkor pont teljes lesz a repertoár. +
/Lecövekelek a kapu eseményhorizontjának környékén és kísérőmhöz fordulok. /
- Jól néz ki ez a szerkezet. Ha nem halnék meg száz éven belül, akkor feltétlenül meg akarnám tanulni a működési elvét és a készítési módját. -/ A hangomban nincs semmi szomorúság. Nagyjából megbékéltem vele, hogy nekem ennyi jutott, bár ebben annak is szerepe van, hogy hiszek a halál utáni életben. Pláne mióta megtudtam ennek a Danunak a létezését. /
+ Egyszer már beszélnem kellene ezzel a Danuval. Hátha meg tudná oldani, hogy ne patkoljak el végelgyengülésben. Se én, se Manó. Végül is isten. Vagy istennő. Vagy Földanya. Majd kipróbálom, hogy ha beszélek hozzá, akkor válaszol e. +
/ Közben látom, hogy mindenki, aki belép a kapuba, előtte motyog valamit. Hogy mit motyognak nem értem a városból ideszűrődő alapzajtól. Csak a mozgó szájukat látom és arról próbálok olvasni. Az egyik mintha azt mondta volna: Polimetron - H'Sekirat. Meglepve fordulok Éadrom felé miközben a kapura pillantok. /
- Hangvezérléses?

(74)

[Legion]

* Kryon *
* Előzmény: Tollas Róka *

- Na igen. Ki gondolta volna ezer éve, hogy a világot tündérek és vámpírok népesítik majd be. Bár tény és való, hogy a mágia térnyerése ellenére is, a technológia sokat fejlődött. Hihetetlenül sokat.
/Kryon az út során nem panaszkodik sokat. Bár én azért morgok kicsit magamban, hisz mostanában nem gyalogolok sokat. Mégis, azért jól esik a séta. Kicsit olyan érzés mint ha "normális" lennék. Talán a normális nem a legjobb szó, de minden esetre olyan, mint ha egyszerű halandó lennék. Persze akkor más gondjaim lennének. Talán kevésbé nyomasztóak, kevésbé véglegesek, de egy egyszerűbb embernek is, a saját gondja mindennél fontosabb. Különös, hogy az ember milyen gyorsan képes változni, persze, én könnyen beszélek, hisz életek tapasztalata áll már mögöttem, hogy feldolgozzam a változást. Még ha ezen tapasztalatok legjava most is ködbe burkolózik. De nem baj, senkinek sem szabad mindent tudnia, fölösleges, értelmetlen és veszélyes./
- Eh, magasabbról nem tűnt ilyen hosszú gyaloglásnak. Lehet nem ártana szereznem végre egy autót. Vagy rászokni a taxikra.
/Egy pár szavas panaszkodást mindenki megengedhet magának, úgy hiszem./
- Mármint az érdekeli, hogy készíthet ilyen kaput? Hm... talán próbálkozzon Altmyrcában. Bár nem vagyok benne biztos, hogy a mágusok felelősek a kapukért. És nem, halvány gőzöm sincs, hogy pontosan hogyan működik. De mágikus, az biztos.
+ Elég csak rá nézni, más szemszögből.
- Hogy? Igen, valami olyasmi. Ha jól emlékszem, annyit kell tenni, hogy miközben belép a fénybe és gondolatban felidézi az indulási és az érkezési várost. Egyesek hangosan is kimondják a nevüket. Biztos ami biztos, ráadásul segít összpontosítani és rájuk koncentrálni. És igen, ilyen kapuk elvileg csak a fővárosokban vannak. Lássuk csak, A dombok neve Uclysse. Oh és egy jó tanács, fújja ki a levegőt mielőtt belép. Bár nem egy Csillagkapu, de azért hajlamosak az emberek nagy levegőt venni előtte.
+ Mint ha nekem nem ez lett volna fél pillanattal ezelőtt a tervem.
- Előre megyek, biztos ami biztos. Szóval csak annyit mond, Polimetron Uclysse. Aztán reméljük egy darabban kerül át a túloldalra.
/Ezután egy félig-meddig biztató pillantást megengedek még Kryon felé és belépek a fénybe./
- Polimetron, Uclysse.
/Mondom ki hangosan is miközben ráösszpontosítok a Dombok képére./


* Folytatás: Uclysse-i térkapu *

(207)