Uclysse-i Teleportkapu

[Alyara Nirois]

A ragyogó fényből álló kapu egyenlő távolságra van a két Tündérdombtól, tisztes távolságban, mintha megtartaná a tisztes távolságot a sidhek mágiájától. Attól még hogy idejöttél, nem biztos, hogy bebocsátást nyersz a dombokba, hacsak nem vagy te is a sidhek tagja.

(Az utazás a H'Sekirati minta szerint!)

Előzmények, korábbi hozzászólások

[Lyendryana Daimon]

/Néha belefolyok a beszélgetés fonalába, éppen mit vet fel, de csak azért, hogy ne egymagába fecsegjen. De ha jobban megfigyeli ezt egy külső szemlélődő, mégis az jön át neki, inkább olyan ez az egész, mintha ott sem lennék.
Bármennyire is próbálom elmém azon az egyszerű kérdésére a választ meglelni, mely azóta kavarog benne, mióta kinyitottam az ajtó, de nem tudok önmagamnak mégsem választ adni./
+ Mi a te szereped ebben az egészben nővérem? +
/Mikor a tükörcsarnokot hátrahagyva, szépen lassan elhagyjuk a Dombot is, mikor kizökkenek saját gondolatvilágomból. Egy aprócska kérdés csupán, mégis visszaráz a valóságba./
- Nem különösebben.
/Nézem vezetőm hátát./
- Te talán vissza akarsz menni abba az álarcokkal teli udvarba? Én inkább maradok a dekadens Udvarba.
/Mondom ki immáron sokadszor a sajátos véleményem, mindkét Udvarról./


{19}

[Caridwen]

*Lyen*

/Szomorkásan fordul hátra feléd, és egy bánatos mosoly jelenik meg az arcán, ahogy elmélázva visszatekint a múltba./

- Nos nem is tudom, talán... Néha hiányzik a fény. Néha úgy érzem belebetegszem ebbe a sötétségbe... /suttogja halkan, majd hamar megcsóválja a fejét és ismét a jól megszokott és begyakorolt udvari mosoly ömlik szét az arcán. Mintha felragyogna, pedig csupán maszk az egész, egy álarcos bál elvégre az egész sidhe lét, ahogy te is mondtad.../

- De ne haragudj rám a csacsogásomért, sietünk kell, hogy odaérjünk mire szükség lesz rád.
/Erre a végszóra, mintha menekülne a saját kimondott szavai elől, hátra lép, mire a kapu fényei körbenyalják a testét, és a sziporkázó ragyogás ezernyi darabra tépi az alakját, hogy nem is olyan messze ismét összeállítsa./

- Uclysse - Anolgelis.... /hallod még a szavait, majd végül azok is elenyésznek, akár a sidhe egész teste.../

*következő mehet Anolgelisbe. *

[Rabraquat]

*Lyendryana, Tessa*
*Még a szentélynél...*

/Tessa természetesen jön velem, és úgy tűnik a kutyája is, gondolom, hogy én sem hagynám ott. A koronát az elemtálra bízom, aki most a szolgálatomba szegődőt, a megtört királynői testet pedig felnyalábolom. A Bevégzés Bárónője is velem tart, őszintén szólva megértem őt is, habár nincs messzi a teleportkapu, csak repülés nélkül itt nem olyan könnyű közlekedni./
- Rendben, akkor indulhatunk. /Bólintok az elemntálnak, aki beleolvaszt a levegőbe mindnyájunkat. Nagyon adrenalinnövelő érzés, bízom benne, hogy elsajátíthatom nemsokára én magam is. Tudom, hogy használhatnám már, tudnám is, csak épp a belépni nem tudok még a levegő mindent átható lényegébe./

*A domboknál...*

/Mindez egy pillanat alatt lezajlik, amikor megjelenünk a tündérdomboknál. A mágia immár tisztább és pompásabb, több sidhe is megmerítkezik ebbe a fürdőbe. Érzem a domb hívását, és háláját egyben, no meg azt is, hogy én vagyok az, akit elismer. Úgy gondolom, még van egy kis időm, hogy trónra üljek, így csak a tiszteletemet küldöm felé láthatatlanul. De a másik irányába indulok el, és a királynőnek járó tisztelettel a földtől nagyjából harminc centire repülök a Holdfényes udvar irányába, mellettem a koronahordó elementállal, és két útitársammal. Remélem valóban tud segíteni a domb rajta, bár anyám még soha sem tévedett. Nem szólok senkihez, ha nem kérdeznek, jelenleg lefoglal a királynő hordozása. Kicsit ironikus is, hogy az egyik uralkodó(jelölt) viszi a másikat, persze egyelőre csak sidhe vagyok, nem király. Vagyis... Nagy király vagyok, de még nem az a király./

(314)

[Tessa T'Ziczmesa]

*Rab, Lyen*

/Amikor megérkezünk a dombokhoz mintha egy egészen más közegbe kerültem volna... ez azonban egyáltalán nem kellemetlen. A feszültség elszáll minden csontomból, hagyom, hogy Danu varázsa kitöltse minden porcikám és kellemesen ellazítson.
Azonban a lelkem mérhetetlen fáradtsága és a sok megpróbáltatás mázsás súllyal nehezedik még így is rám. Veszek egy mély lélegzetet a varázstól fülledt levegőből és a Királynőt hordozó testvéremhez fordulok, meg a másik sidhe nőhöz, akit még nem nagyon ismerek, habár tartok tőle miután láttam mire képes./

- Ne haragudj Rabraquat, de kimerültem. Azt hiszem innentől ez már nem az én küldetésem. Engedelmetekkel én meglátogatnám otthonunkat a Tündérdombot.. /mondom csendesen.
Ha senki nem marasztal, akkor Kharral a nyomomban a Napfényes udvar felé indulok, egy kényelmes ágy és egy kevés pihenés reményében./
+ Danu, ha valóban törődsz velem, segíts beilleszkednem ebbe az őrült világba! +

(126)

[Rabraquat]

*Lyen és Tessa*

- Rendben, menj csak, a domb fogad téged, érzem. /Elmosolyodom, mert valóban így van. Egy kapocs alakult ki közöttünk, úgy érzetem, hogy ez egy elszakíthatatlan kapocs, viszont tudtam, hogy ez nem így van. Csak addig tart, amíg élvezem Danu bizalmát, de azt nem hinném, hogy valaha elveszítem. Kezemben a királynővel indultam a Holdfényes udvar felé, mellettem Lyen kiismerhetetlen arca./
- Kérlek vezess, illetlenség lenne, ha én mennék előre. /Kérem kedvesen és követem őt. Érzem ennek a dombnak is a hívását és engedélyét, hogy beléphessek. A királynő felemelkedik a kezemből, én pedig megállok a bejáratnál, mikor egyszer csak beszívja magába a tündérdomb a testet. A Bevégzés Bárónője felé fordulok ezek után./
- Köszönöm a segítséged, nélküled nem lenne Danu ilyen hatalmas ismét. Érzed te is, ugye? Bár tudom, hogy új vagyok-e földön, mégis jobban szeretem Őt, mint bárki mást. Rabraquat vagyok, a levegő lordja. Viszlát, Bevégzés Bárónője! /Mondom neki formálisan, használva a karizmámat, hogy még hitelesebb legyek. Aztán elindulok a domb felé, aminek hívása oly erős és kedves nekem, amit még soha sem éreztem. Be is megyek a lakhelyemre gyorsan, átérzek szinte mindent, tudom, hogy például Tessa is bent van. Pár napot most a domb mágiájának tanulmányozásával fogok tölteni./

(315)

*Ne haragudj Lyen, de ápolgatnom kell egy picit az angyalka lelkét (vagy valami ilyesmi). Aztán meg Hirig babával is taliznom kell.*

Folytatás a mezőn.

[Lyendryana Daimon]

/Szenvtelen arccal nézem a két Napfényes udvar lakóját. Még arra sem reagálok, semmilyen módon, mikor alaposan megnézem a koronát Rabkezében./
+ Érdekes változások lesznek ott. Kíváncsi vagyok mit fog szólni ehhez Denwyr és Cayn. +
/Az illetlen leányzóról nem veszek tudomást. Nem szólok utána, de megjegyzem egy életre, hogy semmibe vett.
A levegő játszik a hajammal, de a földet érzem jobban. Mindig az állt hozzám közelebb. Szeretem őt. Engedem, hogy öcsémnek kérésére befogadja Lynarint új otthonom.
Hideg tekintettel nézek vissza rá, mikor hozzám szól./
- Kétlem Rabraquat, hogy jobban szeretnéd bármelyikünknél! De nem fogok veled vitába szállni, mert értelmetlen időtöltés lenne.
/Biccentek a fejemmel./
- Viszlát Levegő Lordja!
/Nem akarok tovább a társaságában lenni, és érzem, már, hogy odalent sokan várják a jöttünkét. Így hát lemegyek a föld alá./


{44}

[Kryon Vorm]

[2900. Augusztus. 18.]

*Előzmény: Polimetroni Térkapu.

- Azt hiszem nagyon sokat kellene még nekem tanulnom, mire eljutnék a kapuk készítéséig.
/ Nem vagyok kishitű, de ez mégsem egy papírrepülő. Az irányítására vonatkozó infókat figyelemmel hallgatom. De már csak akkor jut eszembe, hogy nem is tudom hogy néznek ki a Dombok, mikor Éadrom már belépett a fénybe./
+ Végül is dombok. Csak nem lehet olyan bonyolult a külsejük. De Manó hogy fogja kimondani, vagy egyáltalán felidézni magában a magfelelő képeket? +
/ Bambán a kutyára nézek. /
- Na most mi lesz? -/Kérdezem tőle vigyorogva. Végül ölbe kapom a kölyökkutyát aki ezen határozottan elcsodálkozik. Nem akarok ölebet nevelni Manóból ezért nem szokásom az ölembe venni./
+Nem macska az. +
/ Manó tanácstalanul bámul hol rám, hol a teleportkapura. Olyan értetlen, hogy elnevetem magam. Az utazáshoz inkább nem idézek fel semmiféle képet magamban, csak az indulási és az érkezési helyet mondom ki határozottan, jól érthetően./
- Polimetron, Uclysse.
/ Aztán kifújom majdnem az összes levegőt a tüdőmből, Éadrom tanácsa szerint. Belépek a fénybe hogy ugyan abban a pillanatban ki is lépjek belőle, csak immár a másik oldalon. Nem érzek semmit, olyan mintha egy sima vízfátylon sétáltam volna át. Ideát ösztönösen nagy levegőt veszek. /
+ Kössz a jó tanácsot Éadrom. +
/ Mire a gondolat végére érek, már meg is pillantom az említett személyt és ettől kissé megnyugszom, mert elvileg jó helyen vagyunk. Leteszem a kutyát aki azonnal körbeszaglássza a pár méteres körzetünket. Én pedig körbenézek. /
+ Ez nagyon szép. +
/Tényleg le vagyok nyűgözve és ez talán látszik is rajtam. Az érintetlen, napfényben fürdő táj olyan békét és nyugalmat sugároz, ami Polimetron nyüzsgése után szinte mellbevágó. /
- Már ezért a látványért megérte ide jönnöm.
/ Mondom kalauzomnak. Pár perces néma szemlélődés után érdeklődve fordulok az égből pottyant férfihoz./
- Merre?

(75)

[Legion]

* Kryon *

- Na igen, sokat tesznek azért, hogy a látvány ilyen legyen. De nézze meg majd tavasszal vagy nyáron, amikor minden tele van élettel. Semmi bajom a téllel, de már kezd kicsit elegem lenni belőle.
/Félre sétálok a kaputól és kicsit megrázom magam majd összehúzom magamon a kabátot./
- Lássuk csak, ott és ott, azok a Dombok.
/Mutatok a fák felé amiken túl épp hogy kikandikálnak a dombok./
- Azt hiszem, jobb ha előbb a Napfényes oldalt látogatjuk meg, a sötét udvarban épp komoly báli előkészületek zajlottak mikor utoljára ott jártam. De először is bekopogunk.
/Felemeltem a fejem és egy kicsit vártam, majd mikor megbizonyosodtam arról, hogy tényleg van némi szellő, megköszörültem a torkom és megszólaltam./
- Rabraquat! Ha épp nincs komolyabb elfoglaltságod, akkor bemutatnék valakit. Érdekli őt a népetek így hát elhoztam. De hívatlanul nem lépnék be udvarotokba!
/Kryonra pillantok és talányos félmosollyal az arcomon elindulok vele a Dombok felé./
- Ezzel megvolnánk, most menjünk. Némi szerencsével a bejáratnál várnak majd minket. Vagy nem. De addig is néhány apróság. Két domb van mint láthatod. Nekünk jobb felől esik a Holdfényes udvarhoz tartozó domb. Oda megyünk következőnek. Oda, nekem bejárásom van, még ha nem is fogad mindenki örömmel. Viszont előbb a Napfényes udvarba megyünk. Azt hiszem be is mutatlak valakinek. Ő arany sidhe és csak annyira megbízható mint bármelyikőjük, mégis sokkal emberibb, de ez a származásából adódik. Régebben volt egy közös khm..."kalandunk", és emellett igen kellemes beszélgetőtárs. Viszont vigyázz itt a környéken mit mondasz. A sidhék alapvetően manipulatív népség és bármit mondasz, fel is fogják használni ellened ha nekik ebből hasznuk lehet.
/Séta közben, lassan kanyarodok a domb felé, hogy érintsük a közelében lévő mezőt./

(208)

[Drun]

*Zoax előzmény itt. -- 2900. szeptember 3*


/Ahogy kilépnél a kapun, érzed már a száraz levegőt, mely teljesen beteríti a tájat, látod, hogyan olvad fel a hó és a jégtakaró, hirtelen sarassá és csúszóssá váltva a földet. Mégis nem ez az ami leginkább megfogja a tekinteted. Érzed, hogy az amit látsz nem egyik pillanatról a másikra történik, neked mégis pár perc leforgása alatt zajlik le. A kapu nem enged ki magából, mindaddig, míg virágzó tájat nem borít eléd. Csak utána enged ki magából. Másik két társad csak erre a látképre lép ki mögötted a kapun./

[Zoax]

[2900. Szeptember. 03. ( Bár Zoax szerint még 02.]


/Átlépek a kapun de mégsem lépek ki belőle./
+ Nem mondtam ki tökéletesen a célt? +
/ Vetődik fel bennem a gondolat. Közben a tájat szemlélem ahol gyorsított felvételhez hasonlóan veszi át az uralmat a tél felett a tavasz. Percek alatt alakul át a táj én meg az első pillanatban értetlenül, aztán közönyösen figyelem a folyamatot. Nem érdekel a hó olvadása. Az érdekel, hogy valamiért beragadtam a kapuba és még az idő sem azonos sebességgel telik idebent a kinti világhoz képest./
+ Uclysse. Uclysse! +
/ Ismételgetem gondolatban a szót, hátha végre kijutok innen. De hasztalan, a kapu nem enged. Ekkor feltűnik, hogy a többieket sem találom. Sem Rubit sem a pokemont.
+ Ők is beragadtak volna? Vagy ez a kapu természetes hatása lenne? Szólhattak volna róla.+
/ Sajnos egy lélek sem jár erre így meg sem kísérelhetem, hogy bárkivel kommunikáljak. A tavasz közben kiteljesedik és virágba borul a táj. Na ekkor végre én is kiszabadulok. Rögtön utánam jön a két másik goblin és valahogy az az érzésem, hogy ők semmit nem vettek észre az előbbi jelenségből. Körbenézek a tájon és határozottan jobban tetszik mint a kórház vagy akár bármely másik része H'Sekiratnak. Nézelődésem egyben jó alkalom rá, hogy a két goblin elém vágjon és megmutassa merre kell mennünk. /

(62)

[Drun]

*Zoax -- mivel egy nappal-éjszaka-nappal idő változás ment le a szemed alatt, így feltételezheted, hogy egy nap eltelt*


/Ruby felpillant rád./
- Ha nem mész el az útból megint megfoglak szúrni!
/Veti oda neked, miközben topog egy párat a talpával a -már- száraz földön.
Xile végigtekint a tájon, nem igazán t9örödik a zsörtölődő társnőjével. Mintegy mellékesen veti oda nektek, vagy csak félhangosan gondolkodik. Már ha lehet azon a túlvilági dörmögésen félhangosan beszélni./
- Változik a táj!
/Ruby elnémul és abba is hagyja a mocorgást, ő is körbepillant./
- Az biztos, hogy változik, mert amikor legutoljára itthon voltam, közelebb voltak a Dombok is egymáshoz. De te mire érted ezt most?
/Néz a harcos goblinra./

[Zoax]

[2900. Szeptember.03.]

- Nem elég széles ez a mező, hogy kikerülj? -/ Válaszolok hasonló stílusban a lánynak. A pokemon szavai viszont felkeltik az érdeklődésemet./
- Talán arra érti amit én is láttam. A szemem előtt változott pár perc alatt téli tájból nyári tájba a környék miközben eltelt egy fél nap. Mintha gyorsított felvételt néztem volna.
/ Az alapján, hogy a pokemon is megemlíti a dolgot, nem lehet egy megszokott jelenség. De igazából ez sem érdekel. Nem tűnik olyan fontosnak, hogy gondolkodni kezdjek rajta. Ha meg még is fontossá válik akkor majd kiderítjük az okát. Végül kérdőn nézek kettejükre./
- Van ötletetek mi lehet az oka vagy hagyjuk a lamentálást és induljunk utunkra?

(63)

[Drun]

*Zoax -- 2900.09.03.*


/Xil rád tekint, mély sötét szemeivel, majd ellép mellőled és elindul a virágos mezőn, az egyik domb irányába. Ha nem vennéd egyből kézenfekvőnek, Ruby mormogása teszi egyértelművé, hogy nem fog válaszolni./
- Menjünk.
/Mondja végül értelmes hangnemben a kislány.
A virágok illata magával ragadó, akárcsak a látvány. Ahogy haladsz a domb közelébe, mereszted a szemeid, de sehol sem látsz ajtót, ami a lejáratot rejtené magában./
- Ha odabent leszünk, ne lepődj meg, azon, hogy mi fog fogadni. Igazából, mi nem vagyunk annyira kulturáltak, mint ahogy annak ellenkezőjét esetleg azt Xillel és velem is tapasztaltad.
/Magyarázza közben ahogy haladtok./
- Nem tudom, hogy igazából mit vársz ettől az egésztől, hogy most ide jöttél. Vannak ennél a helynél sokkal nyugodtabb szemétdombok, ahol élhetünk.

[Zoax]

[2900. Szeptember. 03.]

/ Ruby végre rájön, hogy elég nagy ez a mező kettőnknek is. Ennek örömére én sem foglalkozom tovább a témával. De úgy tűnik, hogy a gyorsan változó éghajlattal sem törődünk többet./
+ Jó lesz beszerezni valamit hideg ellen. Amilyen gyorsan jött a nyár, olyan gyorsan el is mehet. +
/ Írom fel gondolatban a teendők listájára. Közben Rubyban is megvillan az értelem szikrája egy szó erejéig. Néha meglepően értelmesnek látszik, máskor meg megesküdnék rá, hogy síkhülye. Mindenesetre hallgatok rá és megindulok Xil után. Nem nehéz megjegyeznem az útvonalat, hiszen egyenesen előre megyünk mindenen keresztül. /
+ Szép hely. Meg sem látszik, hogy egy komplett város van alatta. +
/ A lejárat hiánya jóformán fel sem tűnik. Vagy is igazából nem érdekel. Kísérőim otthonosnak tűnnek itt. Ráadásul ha Ruby H'Sekirat sikátoraiban sem tévedt el, akkor nem hinném, hogy pont egy mező fog ki rajta. Nyilvánvalóan van lejutási mód amit én is meg fogok ismerni amint eljön az ideje. /
- Rendben. -/ Nyugtázom a faj kulturálatlanágát./
+ Ha ők a faj elitje akkor milyen lehet a többi? +/ Lelkiekben felkészítem magam, hogy ne lepődjek meg semmin. Mert ezek után nem sok jóra számítok. /
- Úgy tudom, hogy ez a hely goblinok többségének lakhelye. Ha már ez a fajom központja, akkor elméletileg itt van a legjobb esélyem hosszútávra berendezkedni. Ezért akartam idejönni.
+ Szemétdomb? Nemrég még azt bizonygatta a kislány, hogy Uclysse egy gyönyörű hely. Most meg leszemétdombozza. +
/ De jobbnak látom nem kérdezni. Úgy sem számítok tőle értelmes válaszra ráadásul úgy is hamarosan magam is látni fogom a helyet. /

(64)

[Drun]

Folytatás itt.