(Az utazás a H'Sekirati minta szerint!)
Előzmények, korábbi hozzászólások
|
Necraditi Teleportkapu
5 hozzászólás
• Oldal: 1 / 1
Necraditi TeleportkapuA kapu a tüskéken kívül áll, így aki véletlenül téved ide, még van esélye elmenekülni, persze csak ha magasan áll a nap, mert ha nem...
(Az utazás a H'Sekirati minta szerint!) Előzmények, korábbi hozzászólások
Re: Necraditi Teleportkapu*Előzmény* [2900. augusztus 30.] Tik-tak.
Re: Necraditi Teleportkapu*Eoryann - [2900. augusztus 30.]*
/Az ismerős érzés megnyugtat és ellazít. Amíg a szikrázó fény atomokra tép és átlök a tér szövetén megfeledkezem róla, miért is jöttünk. Rövid időre átadom magam a fénynek a minden tudást és mágiát felülmúló csodának a teleportkapu nyers vadmágiájának. Aztán azonban vége a kábulatnak. A lábam a fekete földön koppan, ahogy Eoryann mögött kilépek a kapu vöröses ragyogásából. Különös, hogy más itt a színe, mint bárhol máshol, ahol eddig jártam. Többnyire mind fehér, esetleg kicsit kékes, de itt ez a skarlát ragyogás oly más, amennyire a hely, ahová érkeztünk. Az eget a mágikus fellegek takarják, örök sötétségbe burkolva a világunkat. A hajam és ruhám izzó narancs-lángvöröse is beteges színt kap, mintha ez a hely mindent kifakítana, ami kapcsolatba kerül vele. A kezem önkéntelenül is Khar bundájába túr, az elementál közelsége megnyugtat valamennyire, habár ezen hely beteges romlott aurája így is rettegéssel tölti meg a szívem, legyek bármilyen magabiztos. A levegőben sehol nem érezni Danu mágiáját, vagy legalábbis csak olyan halovány lenyomatát, hogy lehet csak képzelem azt a tétova érintést. Itt mindent valami ismeretlen sötét varázs borít, ami elfedte az eget és mozgatja ezt a halott világot. A fejemmel tudom, hogy a fiamhoz tartok, azonban azzal is tisztában vagyok, hogy nem azt az okos jólelkű szöszke fiatalembert fogom viszontlátni, akitől kilencszáz éve búcsút vettem. A világ megváltozott és ő is vele torzult... csak reménykedhetek, hogy egyáltalán megismer még. A másik sidhe érintése felébreszt kissé, egy apró biccentéssel veszem tudomásul az irányadását. Bármennyire ellenszenves volt is, most csak ketten vagyunk a világ ellen, hiába ellenkezik hát a természetemmel össze kell tartanunk, vagy halálra vagyunk ítélve... Megindulok hát a másik nő után afelé a különös torony felé, ami egyszerre vonz és taszít./ (214)
Re: Necraditi Teleportkapu*Előzmény*
[2900. szeptember 1.] +Kezdem megszeretni ezt az árnyéksíkos mókát. Roppantmód leegyszerűsíti a dolgokat, hogy nem kell kutyagolnom.+ /Mosolyodom el magamban, ahogy a vörösen pulzáló kapuhoz érkezvén anyagiasulok. Valentina szerint ugyan felesleges, árnyékként is ugyanúgy átléphetnék a kapun... +Már ha egyáltalán lépésnek lehet tekinteni, mikor árnytestemben villanok-cikázok.+ Mindenesetre biztos ami biztos, nem kockáztatok. Ha jól szűrtem le a történeteket, a tér különböző pontjait köt össze a kapuhálózat, vagyis érdemes nekem is ebben a térben, és nem az árnyéksík különösen idegen dimenzióban tartózkodnom. Nem teketóriázok hát tovább, két lábbal a földre állva csavarom magam ismét egyenesbe. Rövid ideig elgyönyörködöm a látványban, amit a modern mágikus +bármennyire is ellentmondásos ez így a számomra+ eszköz nyújt, majd mielőtt nagy levegőt véve +önkéntelen reflex+ átlépnék a kapun, kimondom a bűvös szavakat:/ - Necradit - H'Sekirat (221) "Nincsen néki senkije és semmije e földön
Ő maga a Fekete Lamoure ... Fekete a mosolya és fekete a szeme Éjfekete szíve már a bánat eledele Itt a vége fuss el véle - bocs, hogy van a halál Ez a mese fekete mese"
5 hozzászólás
• Oldal: 1 / 1
Ki van ittJelenlévő fórumuzók: nincs regisztrált felhasználó |