Központi Kórház

[Drun]

A legismertebb Kórház, mely egész Negapan lakói számára elérhető, nemtől, kortól függetlenül! Az itt dolgozó gyógyítok, és kutatók szoros együttműködésben vannak az összes város kisebb és nagyobb kórházával. Magas színvonala ellenére, a nincstelen koldust is ellátják.



Az intézmény területén számtalan egészségügyi dologgal foglalkoznak. A gyógyszerkutatástól kezdve, a biológiai szakhallgatók tanításán keresztül, egészen a tényleges betegellátásig mindennel itt foglalkoznak a legjobb kutatók és gyógyítók.



A betegek kényelmesen, egymást nemigen zavarva vannak elszállásolva, a különböző részlegeken. Betegségtől függően, megkapva a megfelelő ellátást.

[Zoax]

[Error ]

/ Az első pillanatban úgy tűnik, a tervem tökéletes. Bár előszörre kissé gyanús, hogy túl jól imitálom a köhögést, de túllépek ezen az apróságon. Vezetném magam előtt a törékeny gyereket, de nem igazán engedelmeskednek nekem a lábaim. Ruby hatalmas szemeit rám meresztve közli, hogy nem érdemes őt tapizni. Innen már dereng, hogy a belőle kiálló tövis és annak szúrása is ludas lehet a közel sem megfelelő közérzetemért./
- Ezt előbb is mondhattad volna.
/ Préselem ki magamból a szavakat mielőtt még összeesnék. A fájdalom egyre erősebb. Segítséget viszont senkitől nem várok, megszoktam, hogy magam oldom meg a gondjaimat, esetleg pár számomra fontos személyt vonok be a dolgaimba. Itt viszont senki nem fontos számomra. Görcsök közt heverek a talajon és örülök neki hogy senki nem jön ide közelről a képembe bámulni mint holmi állatkerti majomnak./
- Nincs valami ellenmérged?
/ Nyöszörgöm ki magamból Rubynak de ha válaszol is azt már nem hallom. Az agyam lassan de biztosan elönti a fájdalom vörös köde és én csak arra koncentrálok, hogy egy árva panasz szót se adja ki. A vörös köd térhódítása pedig hamarosan elfeledteti velem hol vagyok, ki vagyok. Csak a fájdalom marad ami forró olajként vesz körbe. Befolyik a testnyílásaimon a sejtjeim közé és kiszorítja belőlem a tudatomat. Végül minden eltűnik, a jótékony sötétség megszünteti kínjaimat./


/ Mikor kinyitom a szemem az első amit elégedetten konstatálok, hogy még élek. Gyanakodva nézek szét magam körül és megállapítom, hogy a város széli lepusztult kórház jelenkori megfelelőjében vagyok. Az első amit megpróbálok, hogy végigmozgassam a tagjaimat majd egyszerűen felálljak és kisétáljak innen. Nem szeretem az ilyen ultrasteril helyeket. Kísérleti patkánynak érzem magam tőlük./

(12)

[Drun]

*Zoax -- valamikor a nem túl távoli jövőben*


/Ami legelőször szembetűnik, hogy bár a szobád, egy személyes, nem vagy egyedül. Pontosabban az ajtóban egy gyönyörű hófehér hajú nő, beszélget a kis Tüskével. Amint megmozdulsz, melletted lévő falon elkezd pittyegni egy apró lámpa, és erre a két lány is oda kapja a fejét. A kiskosztümben lévő nő, határozott, de igen könnyed léptekkel megy az ágyad mellé. Míg a kis goblin ugyan azzal a cammogó léptekkel, amit már megszoktál tőle./
- Jó reggelt! Látom felébredt végre.
/A nő hanga, olyan akár a szépsége. Magával ragadó. Kézelője, borsa és az ékszerei is mind-mind egy vagyonban kerülhettek így első ránézésre./
- Nah mi van Nagytesó?! Csak nem akarsz felkelni és lelécelni? Felejtsd el!
/Érzed, hogy a pöttömnek igaza van, bár már érzed a tested, és tudod is mozgatni minden végtagod, úgy ahogy szeretnéd, a görcs okozta fájdalom még igencsak ott van a szervezeteben. Az infúzió a karodba és egy ahhoz hasonló szerkezet a mellkasodnál, míg egy másik az alhasi résznél tűnik el a kórházi köpenyed alatt./
- Jobb, ha szót fogad Sellynek. Kivételesen igazat kell neki adnom.
/Magyarázz a nő, majd egy helyen megérinti a falon lévő monitort, és megjelenik egy számodra furcsa kép. A fehér vonalak lassan mozognak rajta, viszont néha, egy egy vonal vörössé változik. Ezt tanulmányozza a nő, majd kikapcsolja a képet./
- Tudja maga nagyon szerencsés!

[Zoax]

[Error. ]

/ Eléggé ingerült leszek mikor a végtagjaim csak ímmel-ámmal teszik a dolgukat, vagy inkább még ímmel-ámmal sem. A fájdalom vörös köde már felszállt, de a nyoma még ott van a zsigereimben mint vihar után az eső illata. Márpedig ez az illat most nekem nagyon büdös. Mert nem hagyja, hogy felkeljek és elhúzzak innen. Ágyhoz kötött lettem. Márpedig az nem egy életbiztosítás. Az ajtóban álló ősz szépség nem hoz lázba./
+ Nem semmi csaj. De hol van ő az én Brigittemhez? Legalább ő itt lenne. Rosseb az egészbe. +
- Van még esetleg bármi amit tudnom kellene rólad mielőtt kinyíratom magam? - /Nézek kissé bosszúsan a lánykára.
A felcicomázott nő hozzám sétál, aztán a gépen megbámul valamit ami engem leginkább egy füves cigi füstjére emlékeztet. Aztán olyat mond amitől a bosszúságom csak nő./
+ Szerencsés vagyok? Ha ezt abból a füstből olvastad ki akkor cseréld le a gépet. +
/ De nem sírom nekik el a gondjaim, csak egy megjegyzést teszek a nő szavaira./
- Ha szerencsés lennék akkor nem lennék itt. -/ Ez most duplán is igaz, de semmi közük hozzá. /- Mikor hagyhatom el ezt a helyet?
~ Erichet akarom megkeresni erre majdnem megdöglök. Hát öcsém, hogy is hívnak most? Kryon Vorm. Remélem összeszeded magad és élve maradsz míg megtalállak. A rosseb verné meg. ~

(13)

[Drun]

*Zoax -- Kettőezer-kilencszázadik év augusztus hónap valahányadika*


/A kis pöttöm goblin az ágyad alá mászik, mikor számon kéred tettét./
- Soha ne érj hozzám. Mert a mérgem halálos.
/A nő összeráncolja gyönyörűen ívalt szemöldökét, és szép tiszta homlokát./
- Tudja maga tényleg nagyon szerencsés! A fajtája között ritka az ekkora méretekkel rendelkező személy, és Selly mérgét is túlélte a gyors kezelésnek köszönhetően. Amit igen kevesek mondhatnak el magukról. Szám szerint ketten.
/Int a lánynak, hogy jöjjön ki az ágy alól, de az nem nagyon akar megmoccanni. Közben neked magyaráz./
- A transzfúzióval sikerült a mérget 98%-ban kiszedni magából, és elvezetni oda, ahol remélhetőleg nem fog gondot okozni.
/Rád emeli gyönyörű szemeit, és kicsit elfog a honvágy./
- Feküdjön nyugodtan, még egy-két napig bent fogjuk tartani, megfigyelésre. A maradék méreg, ami még a szervezetében van, legkésőbb egy óra múlva már nem lesz jelen a szervezetében. Ez függ attól, mennyire lesz rossz páciens, és kezd neki az önkényes viselkedésnek. Minél többet mozog, annál később fog rendbe jönni a szervezte.

[Zoax]

[2900.Augusztus.15+- egy fél hónap.]

/ Egyre ingerültebb vagyok. Ez a kislány állandóan hülyeségeket beszél. Most szól, hogy a tüskéi halálos mérget tartalmaznak. Mintha nem tudnám. /
- Igen erre magam is rájöttem. Meg azt is láttam, hogy savat könnyezel. Mindezen felül van még bármi amivel meg tudsz engem ölni?
+ Ha még ezt a kérdésemet sem fogja fel akkor nem szólok hozzá többet. A francnak sincs ennyi türelme, hogy elmagyarázza neki mi a fenét akarok tőle kérdezni. Azt mondja otthon lakik. Hát ha erről nem világosított volna fel akkor hülyén haltam volna meg.... Hogy a rosseb verte volna meg a hülye fejemet amikor elfogadtam azt a nyomorult pizzarendelést akkor éjjel. Most nem lenne ez az egész hülyeség, azóta már az esküvőnket tervezgetnénk Brigittel. Ó Brigittem, vajon hol lehetsz most? +
/ Egyre inkább haza akarok menni. Egyrészt mert hiányzik az én csodálatos barátnőm akinek még a kezét sem volt alkalmam megkérni, másrészt mert itt hülyékkel vagyok körülvéve. Mintha ebben a korban vírusos lenne a félkegyelműség. Az, hogy a beszélő bokor zakkant, már nem lep meg elvégre még is csak egy két lábon járó növény. De hogy a cigifüstből jósló orvos vagy tudja isten kicsoda, még mindig meg van győződve a szerencsés voltomról az már kissé kiborító. /
+ Ketten élték túl eddig a mérgezést. Csodálatos. Tehát megmentette az életem a nő. A kérdés, hogy ezzel most ártott nekem vagy használt. Mert a franc se tudja mi lesz ebből ha mindenki hülye. Kryon gyere előfelé aztán húzzunk innen hazafelé de gyorsan. A rosseb verje meg! +
- Tehát egy óra fekvés. Oké.
/ Nyugtázom a dolgot, csak hogy Hófehérke megnyugodjon és remélhetőleg elhallgasson. Mert ha még egyszer kijelenti, hogy szerencsés vagyok, én nem tudom mi lesz. /
+ Egy óra múlva elhúzok innen. Előkerítem az öcsémet aztán irány haza. Nem akarok egy kontinens méretű gumiszobában maradni ahol mindenki totál bolond. +

(14)

[Drun]

*Zoax -- Pont akkor.*


/Halk mocorgást hallasz az ágyad alatt, majd még halkabb választ a kérdésedre./
- Van.
/Nem spirázza túl a dolgot. De legalább még mindig nem az a típus, akinek be nem áll a szája. Ebben a helyzetben, valószínűsíted, hogy nem bírnád ki, ha abba a kategóriába tartozna./
- Nem! Nem egy óra fekvés, hanem több napi fekvés! A méreg ürül ki egy óra alatt a szervezetéből. Nem azt jelenti, hogy utána ugrabugrálhat!
/Hallod a nő parancsoló és ellentmondást nem tűrő szavát./
- Ha nem akarja, hogy komolyabb károsodások érjék a szervezetét jó kisfiú lesz, és szófogadóan itt marad!
/A szavait a továbbiakban nem feléd intézi, hanem az ágyad alá bevackolt lánynak./
- Nem azért foglalkoztam vele, hogy azután fejetlenül rohangáljon Negapan területén! Selly, mindennek van határa, és következménye! Ezt ne feledd el! Nem vállalok felelősséget, akkor ha megszökik a kis barátod! Viszont mivel én teljesítettem a rám eső részt...
/Nem fejezi be a mondatot. talán azért mert te is itt vagy. De az is lehet -és ezt tartod valószínűbbek-, hogy nem is kell befejeznie, Ruby pontosan tudja, hogy mi a vége.
A folyosóról egy rezidens beszól, hogy Yelweerynt várják az irodájában, minek következtében a fehér-hajú nő távozik, így ketten maradtok a teremben./

[Zoax]

[2900.Augusztus vége.]

/ Ruby igenlő válasza után várom, hogy a kis bokor folytassa, elmondja magáról amit a saját jól felfogott érdekemben tudnom kell róla, ha nem szeretnék záros határidőn belül elpatkolni a közelében. De a szipogó növény nem folytatja aminek hatására már türelmem utolsó morzsái is vészes gyorsasággal kezdenek fogyni. /
+ Miért kell ennek mindent a szájába rágni?! Adja neki a jóisten, hogy csak idióta legyen és ne szórakozzon velem. Mondjuk az eddigiek alapján túl nagy lángész nem lehet. +
/ A gondolatsor végére megnyugszom kissé. Elvégre egy értelmileg szegényes lény nem tehet róla, hogy értelmileg szegényesnek született. Attól nem lesz okosabb, ha hülyére verem. /
- Mi az, mik azok amikkel még meg tudsz engem ölni? -/ A hangom egészen barátságos, végül is egy idiótára hiába vagyok dühös. Bár attól még a tehetetlen düh forr bennem e miatt az egész elcseszett helyzet miatt, de úgy döntök jobb ha ezt a dühöt nem most adom ki mert momentán csak Hófehérke és Bogyóka állnak velem szóba, ráadásul eléggé kiszolgáltatott helyzetben vagyok. Iszonyú energiával, de visszanyelem a kitörni készülő szitokszavakat és nem üvöltöm le a bokor fejét. Sőt, Hófehérkét sem küldöm el a francba pedig kedvem lenne hozzá./
- Még is honnan a francból kellett volna nekem tudnom, hogy a méreg kiürülése után még nem kelhetek fel? Ha azzal kezdte volna, hogy napokig kell itt feküdnöm akkor én sem egy óra fekvést mondtam volna.
+ Nem jó ötlet azokkal tengelyt akasztani akik a betegágyam mellett állnak. Bármennyire is hidegen hagy, attól még tény, hogy megmentették az életemet. Ráadásul ahogy visszaadták, úgy el is vehetik. Jobb ha meghúzom magam. +
/ A gondolataim áramlásával párhuzamosan futó csevej a két nő között egyáltalán nem érdekel. Mindössze a rám vonatkozó részre válaszolok. /
- Nem fogok megszökni. Egyrészt azért mert semmi okom rá, pár nap fekvésbe nem döglök bele. Másrészt azért mert ha el akarok menni akkor egyszerűen kisétálok innen. Nincs szükségem rá, hogy osonjak mint valami tolvaj. De ha már kiszivattyúzta belőlem azt a vackot, akkor annyi már joggal elvárható tőlem, hogy nyugton maradok.
/ Most, hogy közöltem, hogy betartom az orvosi utasításokat, remélem többször nem kezd nekem pattogni a nő, és akkor mire elhagyja a szobát, már a tehetetlen dühöm is csak nyomokban marad meg. /
- Mesélj nekem a goblinokról. -/ Szólítom meg enyhe érdeklődéssel Rubyt. Felkészültem rá, hogy ismét valami eget rengető baromságot fog válaszolni, de igazából nem érdekel. Már nem. Időm mint a tenger, erőm is van elég, hogy beszélgessek és a körülmények is kielégítőek. Tehát minden adott, hogy a kislánnyal való beszélgetés során kihámozzak valami értelmes infót is a tengernyi hülyeség közül. /

(15)

[Drun]

*Zoax -- akkor*


/Már majdnem megfeledkeznél a kis gombáról az ágyad alatt, mert nagyon hosszú ideig nem ad élete jelet magától. Aztán hallasz egy halk szöszmötölést, majd a megszokott karistoló hangot. A hang irányába fordítod a fejed, látod, hogy az ágylábánál kibukkan a feje és nagy szemeivel téged figyel./
- Nagyon sok módja van annak, hogy ha megakarok ölni valakit. Nem akarom felsorolni, mert nem érdemes egy szóra sem, ha betartasz egyetlen szabályt velem szemben. Soha nem érsz hozzám.
/Motyogja. Vékony ujjaival megkapaszkodik az ágyrácsában. Újra hallod a karistoló hangot./
- Mi goblinok, a nagy hatalmú és gyönyörű sidhékkel, és az apró, de igen ravasz tündérekkel élünk együtt a Holdfényes Udvar Dobjában. Ezen kívül még számtalan helyen megtalálhatóak vagyunk. Csatornák, romos épületek vagy akár a szemétdomb környékén, egész Neagapan területén.
/Vállat von, beszámolója közben./
- Ez mid attól függ, ki melyik közeget vívta ki magának, hogy melyik kompániához verődött.
/Egy grimasz kíséretében folytatja./
- Vagy annak, hogy ki mennyire erős.
/Lassan elengedi az ágy lábát, és elindul feléd, megkerülve az ágyat, nem alatta, hogy szemmel tudd tartani./
- Pontosan mire vagy kíváncsi? Miért érdekel a fajtánk, hiszen te is az vagy. Tudnod kellene.
/Nagy levegőt vesz./
- Vagy te is egy a múltból érkező vagy?
/Kérdezi elhaló hangon./

[Zoax]

[2900. Augusztus vége.]

/ Mivel az ágyam alá költözött lány hallgat én is hallgatok. /
+ Elvileg ennek a lánynak köszönhetően majd megtalálom a többi goblint. A kérdés, hogy mire lesz az jó nekem. Még is mihez kezdjek ott Uclysse-ben? Bár talán van ott olyasféle varázslény is aki meg tudja nekem találni Erichet.... Kryont. Jobb ha elkezdem így hívni. Talán olyasvalaki is akad ott aki ismeri a hazautat. Én nem fogom itt leélni az életemet. Brigitte nélkül. Kizárt. Már csak kerítenem kell valamit, amit felajánlhatok a varázslóknak cserébe Kryon tartózkodási helyéért és a hazavezető útért. Ruby köve elég értékesnek tűnt. De nem kockáztathatom hogy Ruby az ellenségemmé váljon egy ismeretlen kavics miatt. Ő az egyedüli ismerősöm ebben a korban. Na meg a doktornő. Tehát kavics kilőve. Másom meg nincs. Jelenleg. +
/ Tervezgetésemet a még is csak megszólaló ágy alatti lakos szakítja félbe. Egészen úgy néz rám mintha felmérne magának. /
- Rendben.
/ Nyugtázom a szabályt. Elég egyszerű szabály, nem lesz gondom vele. /
+ Vajon hogy lesz gyermeke? +/ Villan át rajtam a kérdés, de ez már az ő gondja így nem foglalkoztat a dolog. Inkább hallgatom az ismertetőt. /
- Dombban? Szóval Uclysse egy barlangváros. -/ Raktározom el az információt. /- Tehát ki hová keveredik, ott fog élni. Én kezdésként H'Sekiratra lennék kíváncsi.
/ Figyelem ahogy körbesétálja az ágyamat. /+ Egészen megkomolyodott. Lelkiismeret furdalása lenne amiért nem szólt az aranyszabályról? Mondjuk szólhatott volna. +/ Nem kezdek el gondolkodni, hogy mit kérdezzek a goblinokról, mert a kis zöld létforma belecsap a lecsóba. Most rajtam a sor, hogy alaposan végigmérjem őt. Közben próbálom eldönteni, hogy mennyire bízhatok meg benne./
+ Nem is olyan hülye a kiscsaj. Ha most nemet mondok akkor utána elég nehéz lesz valami fedősztorit kitalálnom és ahhoz tartanom magam. Előbb-utóbb lebukok és az kellemetlen lesz. Ha elmondom neki akkor meg ismerni fogja egy titkomat. Mondjuk én is ismerem az ő egyik titkát, a kavicsot. Bár talán ez a titok nem is ér semmit ahogy a kavics sem. El kell neki mondanom amit feltétlenül tudnia kell. Jelen helyzetben nem látok jobb lehetőséget. +
/ Így végül pár percnyi hallgatás után megszólalok. /
- Igen. Én is egy a múltból érkező vagyok. Célom, hogy haza jussak.
+ Ennyit elég tudnia. +

(16)

[Drun]

*Zoax - valamivel kicsit később, mint ahogy magadhoz tértél.*


/Amikor vissza kérdezel Uclyssével kapcsolatban bólint./
- Igen! Az egyik leggyönyörűbb város!
/Egy apró grimasszal kíséri óhajod, de aztán meg is magyarázza./
- A Tíz város szövetsége nem nekünk való! Igaz, hogy itt is van pár szemétdomb ahol élnek goblinok, de hidd el, az nem a te igényeidhez van alakítva! Az ottani vezér sem biztos, hogy örülne a megjelenésednek, és nagyon valószínű, ahogy ismerem, hogy azon nyomban meg is ölne!
/Hosszan tanulmányozza arcon, majd amikor közlöd, hogy valóban a múltból érkeztél a bőre mintha egy-két árnyalattal fakóbbá válna. Pár percig nem szólal meg, csak nagy levegőket véve, próbál úrrá lenni idegességén. Mikor már látod, hogy egyenletesen lélegzik zavartan pislog párat, mintha csak most csöppent volna vissza a jelenbe./
- Értem! Viszont van egy rossz hírem, Nagytesó!
/Mondja halkan. Látod rajta, hogy valóban komolyan gondolja a szavait./
- Az út egyirányú.
/Lassan megingatja a fejét./
- Nem tudok róla, hogy volt rá példa, arra, hogy valaki visszament volna az időben! Arról is csak szóbeszédeket hallottam, hogy jött pár múltbéli közénk is. Mármint a Dombokba, a feyek közé. Igen nagy hatalommal bírnak és Danu is támogatja őket, ezért élték túl az eddigi időszakot. Ha te is átakarod vészelni az itteni életed, akkor azt ajánlom, hogy hamar ismerkedj meg a fajtád és környezeted minden apró szokásával Nagytesó, mert különben hamar újra arra a sorsa jutsz, amit nagy nehezen korrigálni tudtunk most, az én mérgem esetében.

[Zoax]

[2900. Augusztus vége.]

+ Mi lehet gyönyörű pár barlangban? +
/ Gondolkodom el a dolgon, de nem firtatom. Egyrészt olyan meggyőződéssel mondta, hogy azzal értelmetlen lenne vitába szállnom. Másrészt a franc se tudja mit alkotott ott a négy nép, lehet tényleg gyönyörű a hely. A legnyomósabb érvem pedig a téma ejtésére, hogy nem érdekel. Majd ha odajutok akkor úgy is meglátom, ha meg nem jutok oda akkor meg úgy is tökmindegy hogy néz ki. Az információ amit mond már annál jobban érdekel. A vezér lehetséges reakciójára csak megvetően elhúzom a számat. Sosem voltam beszari és nem most fogom elkezdeni. Ettől függetlenül nem okoskodom, hallgatok a kiscsajra mert kettőnk közül ő van hazai terepen. Nem mintha megbíznék benne, de sok választásom sajnos nincs. /
- Tehát ha majd kiengednek innen, akkor irány Uclysse. Rendben.
/ Nyugtázom a dolgot, hogy tudja mire számítson. Az elsápadását rossz előjelnek veszem. A válaszából sem derül ki, hogy most az e baj, hogy múltlakó vagyok vagy az, hogy haza akarok menni. Végül is egyik lehetőség sem érdekel. Akinek nem tetszik a pofám az kerüljön el én biztos nem ragadok a nyakába./
- Tehát az út egy irányú. -/ Ismétlem meg a szavait szenvtelenül. /- Vagy csak eddig még senki nem találta meg a visszautat.
/ Mondom ugyan olyan érzelemmentesen mint az előbb. /- Ha létezik visszaút, én megtalálom.
/ Világéletemben talpraesett ember voltam. Szemernyi kétségem sincs a felől, hogy képes vagyok pár száz év alatt rábukkanni a visszaútra, ha van. /
+ Ha pedig nincs akkor valakit nagyon meg fogok verni. Addig amíg megdöglik vagy csinál egy visszautat. +
- Az én helyem ott van, ahonnan idekeveredtem. Haza is fogok menni. -/ Most egyáltalán nem vagyok szenvtelen. Olyan eltökélt a hangom amiből bárki kitalálhatja, hogy nem fogom feladni a dolgot. /
- Abban viszont igazad van, hogy nem árt feltérképeznem ezt a kort mielőtt nekiveselkedek a céljaimnak. Tehát mesélj a fajtám és a környezetem szokásairól. Mesélj nekem a goblinok élőhelyéről, életmódjáról, temperamentumáról, egymáshoz és a világhoz fűződő kapcsolatáról, hagyományairól, öltözékéről, modoráról és mindenről ami még fontos lehet.

(17)

[Drun]

*Zoax -- miért akarok én mindig R-t betenni a neved o-a betűi közé?!*


/Egy kicsit elgondolkodva néz rád, majd bólint./
- Igen! A cél még mindig Uclysse.
/Egy röpke pillanat erejéig mintha "zsebre" vágná a kezét, hogy megfogja a követ, amit a régi kórházba szedtetek össze./
- Attól tartok, igen. Majd minden múltlakó ezen a fázison mehet keresztül, és gondolom egyikőtöknek sem volt könnyű megemészteni, hogy nem térhet haza a saját idejébe.
/Kicsit ténfereg az ágy mellett. Járkál fel, s alá./
- Sokáig el sem tudtam képzelni, hogy egyáltalán az időutazást megtudják oldani. Pedig rengeteg mindent láttam, tapasztaltam már.
/Mondja mintha csak magának beszélne, aztán átvált amolyan anyókás elbeszélő hangszínre, és elmeséli, milyenek is a goblinok, és a feyek úgy általában. Mesél a Dombokról, milyen ott az élet. De ezt mind úgy, mintha egy gyereknek tartana esti-mese felolvasást. A beszámoló közben keres magának egy széket és lezuttyan rá, onnan magyaráz órákon keresztül. Egyszer felkel, hogy töltősön mindkettőtöknek valami kékes-zöldes italt, de egyébként nem mozdul el onnan. Végül azon kapod magad, hogy nem hallasz semmit. Csend van. Selly nézi a kezében lévő üres poharát./

[Zoax]

[2900.Augusztus vége.]

*Ha át akarod keresztelni Zoaxot nekem nincs ellene kifogásom csak játszd ki IC is. *

+ Nekem ezt nem kell majd megemésztenem. Én nem fogadom el, hogy nincs visszaút. Max azt kell majd feldolgoznom, hogy akárhol keresem, sehol nem találom. Én nem adom fel! +
/ Tökélem el magam egyre jobban Ruby szavai hallatán. De nem szólok semmit és az arcom is semleges marad. Felesleges lenne vitába szállnom bárkivel is ilyesmin./
- Én sem terveztem időutazást. -/ Jegyzem meg árnyalatnyi iróniával. Azt már csak gondolatban teszem hozzá, hogy az én terveimben egy lánykérés, egy szép esküvő, néhány gyerek és a Brigittével való megöregedés szerepelt a szörnnyé válás és a huszonnyolcadik vagy huszonkilencedik vagy tudja a halál hányadik században való kóborlás helyett. Akár hányszor mikor Brigitte eszembe jut, elönt a honvágy. Most is. Ha ő itt lenne és nem vágyna haza, nekem tökmindegy lenne hazakerülünk e vagy sem. De nélküle nem vagyok hajlandó itt maradni. Hiányzik az én csodaszép, szuperokos barátnőm aki pár nap híján a menyasszonyom lett. /
+ Az is lesz! Hazamegyek, visszaváltozom rendes alakomba és feleségül veszem. +
/ Nem igazán zavar, hogy a kislány úgy mesél mintha az óvodában ő lenne az óvónéni. Minden idegszálammal rá figyelek és úgy szívom magamba az információkat mint porszívó a kaszáspókot. Néha közbekérdezek, de alapvetően hallgatok és az ágyon fekve, arccal a lány felé fordulva koncentrálok rá, hogy minden egyes szót megjegyezzek. Persze szóról szóra nem tudom bemagolni a szöveget egyszeri hallás után, de a lényeg a szövegben rejlő rengeteg infó amiből aligha fogok bármit is elfelejteni. Annyira figyelek, hogy néha még a légzésem is kihagy pár pillanatra és csak akkor mozdulok meg mikor kapok a kezembe egy pohár löttyöt./
- Kössz. -/ Mondom aztán lehúzom az egészet bármilyen íze is van. Visszafekszem az ágyba és tovább hallgatom a monológot egész addig amíg el nem halkul majd végképp abba nem marad. Hagyom, hogy a kislány a saját gondolataiba mélyedjen. Én addig rendszerezem magamban a kapott információkat és átismétlem őket, hogy biztosan megragadjanak. Újra és újra végiggondolom a hallottakat, mint mikor gimiben a fizikát tanultam. Nem volt nehéz a tantárgy csak meg kellett tanulni. Itt is ez van. Amíg Ruby töpreng vagy tudja isten mit csinál, addig én átismétlem az anyagot. Mert végül is ez sem bonyolult csak meg kell tanulni. Akkor sem szólalok meg, ha már végeztem a feldolgozással. Hagyom, hogy Ruby csendben töprengjen. Én pedig szó nélkül fekszem és ha sokáig csend van, akkor el is alszom.

(18)

[Drun]

*Zoax -- elalvás után valamikor*


/Halk veszekedést hallasz, mire magadhoz térsz, a pihentető alvásból./
- Ez nem tartozik rád! És nem, akkor sem mondom el neki!
/Hallod Ruby hangját, ha oda fordulsz látod, hogy az ajtóban áll, és vele szemben álló másik lénnyel folytat heves vitát, amit érzésed szerint mostanra már le is zártak, mivel a -látszólag- hím teljesen rezignált testtartással áll vele szemben./
- Ezt a témát lezártam egyszer és mindenkorra! Meg ne próbáld még egyszer felhozni! Mert megkeserülöd Xil!
/Selly, apró mutató ujjával a másik mellkasára bök./
- Istennőmre esküszöm!
/A Xil nevű gomblin, csak egy főhajtással nyugtázza a hallottakat, majd vörösen izzó szemeit rád emeli. Ruby megijedve veszi tudomásul, hogy már ébren vagy./
- Jó reggelt!
/Lépked oda hozzád. Igyekszik rendezni vonásait, és valószínűleg nem lehetett annyira meglepve, mint első látszatra tűnt, mert hamar sikerül neki úrrá lenni mimikáján./
- Kérsz egy kis grawgavát? Öhmm... innivalót?
/Teszi fel a kérdést, mikor melléd ér./


*Ne fenyegess, mert a végén még megvalósítom... *

[Zoax]

[2900.Augusztus vége.]

*Nem fenyegetés volt, hanem ajánlat. *


/ Édes álom. Végre ismét önmagam lehetek otthon az én Brigittemmel. Álmomban már férj és feleség vagyunk és épp moziba megyünk. Olyan mintha kitörölték volna az agyamból a goblinná válásomat és az az után történt eseményeket. Ez az álmok varázsa, szabadon alakítják a álmodót körülvevő illúziót. Persze elég valószínű, hogy csak az erős honvágy gerjesztette bennem ezt az illúziót, hogy csökkentse a Briggittétől való "elvonási tüneteimet". De én ott és akkor, abban a moziteremben ülve Brigitte kezét fogva nem gondolkodom ilyesmin, hanem boldog tudatlanságban élvezem a pillanatot. Aztán az ajtón bejön valami némber és elkezd rikácsolni. Egyre hangosabban és dühösebben. Végül az illúzió szertefoszlik és csak a rikácsolás marad amit Ruby ad elő. /
+ Rosseb!! +/ Hangosan nem mondok semmit. Egyrészt nem akarom teljesen elengedni az álmot, másrészt tanulmányozom az ajtóban álló... /+ Pokemont?! +/ Közben eljutnak a tudatomig Ruby szavainak jelentései is és rögtön visszatérek a valóság talajára./
+ Mit nem mond ez el és kinek? Van egy köve és titkolózik. Miféle játékot űz? Ajánlom neki, hogy az én sorsomat ne érintse az ö kis titka. +
/ A viselkedése viszont határozottan arra utal, hogy engem is érint a dolog legalább is annyiban, hogy nekem sem szabad róla tudomást szereznem. Az itallal kapcsolatos kérdésére egy ingerült kérdéssel felelek. /
- Megtudhatom mi olyan fene fontos, hogy aludni sem hagysz miatta? -/ Szegezem a lánynak a kérdést és csak remélni merem, hogy nem bújik megint az ágy alá. A kérdés ilyen formában való feltevése két dologra jó. Egyrészt nem tudhatják belőle, hogy gyanakszom, másrészt ha csak simán letagadják, hogy engem is érint a dolog én akkor is jogosan tettem fel a kérdést elvégre nem hagytak aludni. Ezt nem tagadhatják le. /
- Üdv Xil. A nevem Zoax. -/ mutatkozom be az új látogatómnak mielőtt még a lány válaszolhatna a kérdésemre. Innen biztosan tudják, hogy legalább a végét hallottam a csevejüknek és nem tudják csak simán letagadni az incidenst.
Az ingerült kérdés a mellett, hogy jól megfontolt gondolatmenet végeredményeként született, őszinte is. Tényleg morcos vagyok amiért felkeltettek. Amúgy sem szerettem az ilyet, de most, hogy szó szerint a legszebb álmomból keltettek fel, különösen mérges vagyok. Azért nem üvöltöttem le a lányka fejét, de a hangszínem és a hangsúlyom nyomatékosan jelezte a helyzettel való elégedetlenségemet./
+ Egy troll, egy bokor és egy pokemon. Szép kis társaság. Jaj de nagyon meg fogok én verni ezért valakit. +/ Véleményemtől függetlenül a Xil oldalán lógó kard kifejezetten tetszik. /+ Talán valami ilyesmit majd nekem is be kellene szereznem. Még sem állíthatok be egy városba egy szál ágyékkötőben. Bár ahogy ezeket elnézem ők sem öltönyben közlekednek. +

(19)

[Drun]

*Zoax*


/Ruby a már megszokott helyén landol, mikor ráförmedsz. Igen az ágy alatt talál magának menedéket./
- Semmi! Nem akartalak felébreszteni Nagytesó! Még akkor sem, ha napok óta húzod a lóbőrt!
/Motyogja ki az ágy alól. Xil egy fejbiccentéssel viszonozza üdvözlésed. Aztán rájössz, hogy mi az a furcsa dolog vele kapcsolatban, amit első látásra nem tudtál azonosítani. Nincsenek fülei, sem orra, sem szája./
- Az állapotod javulásának ellenére három teljes napot aludtál. Ahogy a kezelőorvos-robot mondta, vegetatív funkciókon kívül semmi sem működött. Szerintem csak egyszerűen kimerültél.
/Magyarázz, még mindig az ágy alól. Xil ruganyos léptekkel indul meg a szobába. Első gondolatod erre az, hogy nem csak dísznek hordja a fegyvert hanem igen képzett is benne. Igazi vadász típus, még benned is felmerül a préda szerepkör egy pillanatig./


*Reszkess *

[Zoax]

[2900.Augusztus vége.]

*Reszkettem én eleget a télen.*

/ Ruby ágy alá bújása nem vált ki belőlem érzelmi reakciót. Úgy viselkedik mint egy nyolc éves kislány. Bár a tájékozódási képessége bámulatos ez tény. Talán majd felvázolom neki a lehetőséget, hogy az ágy beszakad alattam. De nem most, mert most újabb infók jönnek. Arról ugyan nem sok fogalmam van mik azok a vegetatív funkciók, mert Kryon akart orvosnak tanulni a családban. De azért azt leveszem, hogy nem lehettem túl élénk. /
- Három napot. -/ Nyugtázom a dolgot, jelezve, hogy felfogtam. /
+ Egy bokor állít ki rólam diagnózist egy kávéfőző tünetleírása alapján. Nekem nem ez a világ az otthonom. +
- Azt nem tudod véletlenül hol van az a fehér hajú doktornő? Csak mert szeretném tudni mikor mehetek haza.
/ Már egyáltalán nem bosszús a hangom. Egyszerűen feltettem egy kérdést és megadtam a kérdés okát is. Nem bánnám, ha az ágyam alatt lakó kisasszony előkerítené a doktornőt. De a gondolataim egyből Xilre terelődnek mikor az megindul a szobába. Nem szeretem, ha karddal felszerelkezett száj, fül és orr nélküli pokemonok tartanak felém. Pláne, ha azt ragadozó mozgással teszik. /
/ Miféle élőlény az aminek a fején csak a két szeme van? +/ Aztán meg is válaszolom a gondolatban feltett kérdésem /+ Goblin. Úgy tűnik mindenféle fura szerzet a goblinok faját erősíti. De hogy a fenébe tudott összeveszni Rubyval? Talán mutogatott. +
/ Közben a testemet fedő méretes takaró alatt mindkét öklöm megfeszítem és készen állok rá, hogy bármely pillanatban elemi erővel vágjam állon a teremtményt.

(20)

[Drun]

*Zoax*


/Egy kékes-zöld takaróba burkolva bukkan elő a feje, Rubynak, az ágy végén. Látszólag nem is olyan rég, az a kis takaró vadi új volt, csak a tüskék miatt itt-ott már elszakad./
- Yelweerynre gondolsz?
/Kérdez vissza mielőtt válaszolna./
- Neki jelenleg műtéte van. Ha jól tudom.
/Ahogy megvonja a vállát újabb szakadás lesz a kis takarón. Akárcsak igyekezetében, ahogy tölt neked megint abból a zöldes löttyből, amit még a mesélés közben adott.
Xil megáll az ágytól (számodra) egy lépésnyire. Onnan figyeli a jelentet./
- Szerintem már ki kellhetsz az ágyból, és ha aláírod a kilépő papírjaidat, akkor elfognak engedni.
/Ahogy oda adja neked a poharat. látod, hogy egy pillanatra zavar jelenik meg az arcán./
- Ööhm... már ha nagykorú vagy!
/Kicsit nevetségesen néz ki Ruby ebben a takaróban és a töviseiről lelógó szövetszálakkal./

[Zoax]

[2900.Augusztus vége.]

*Ennél többet ebből most nem tudtam kihozni.*

+ Már értem miért nem hord ruhát. +
/ Ér a felismerés a meggyötört takaró láttán. /+ De hogy került a takarója az ágy alá? Ot aludt volna az elmúlt pár napban? Mondjuk egyszerűbb itt aludni mint keresztül gyalogolni a fél várost szállást keresve. +/ A kérdésére nem válaszolok mert költői kérdés lehetett, szinte rögtön utána mondja is mi a helyzet./
+ Szóval Yelweeryn a neve. Hasznos információ, később még jól jöhet. +
/ A pokemon tisztes távolságban áll meg tőlem. /+ Helyes. +/ Nem félek tőle, csak tartok. Nem azért mert pokemon, hanem mert olyasfélének tűnik akivel nem árt vigyázni. Bár tény, hogy eddig nem mutatta agresszió jelét. /
- Igen, nagykorú vagyok. -+ Nem mintha itt bármit is aláírathatnék a szüleimmel. +
/ Nem szívesen hagynám el a kórházat saját szakállamra azok után, hogy csak úgy bekómáltam három napra. Utálom az ilyen helyeket de azért nem akarok ártani magamnak ha nem muszáj. /
- Én azért megvárnám a doktornő véleményét is. Tőle akarom hallani mi volt az oka a három napos alvásnak. Nem tudok semmiről ami ennyire kimeríthetett volna. Ha csak az időutazás vagy a méreg kiürülése nem ennyire fárasztó.

(21)

[Drun]

*Zoax*


/Ruby kicsit zavartan kezdi el leszedni magáról a takarót. Már ami maradt belőle./
- Szerintem ha végez a mostani betegével, ide fog jönni, mivel lassan itt az ideje egy újabb kontrollnak.
/Motyogja az anyag alól. Majd győztes mosolyt villantva bukkan elő, mikor már a takaró a kezében van./
- Öhm. Pontosan mennyi idős is vagy Nagytesó? Utánajártam egy két dolognak, hogy mik vonatkoznak rád. Milyen kötelezettségek, szabályok, mit tehetsz meg, meg ilyenek.
/Vonja meg a vállát közben./
- Gondoltam jobb, mintha valami gond adódna abból, ha távozni akarsz és nem vagyunk felkészülve egy esetleges problémára.
/Magyarázz tovább, miközben újra eltűnik az ágy alatt. Hallasz valami kutakodásra utaló zörejt, majd megjelenik a kezében, egy ketyerét, amit átnyújt neked./
- Ezen bármit megtalálsz ami fent van a hálón. neked adom amíg itt leszel.

[Zoax]

[Zoax szerint: 2900 augusztus vége. De igazából nem.]

+ Még is csak jobb egy hozzáértő szájából hallani, hogy minden rendben van. Sőt, talán alaposabban utána kérdezhetek majd ennek a vasbőrnek. +
/ A takaró végképp feladja a küzdelmet Ruby mérgező tüskéi ellen. A lány meg olyan diadalittasan tartja, mint egy igazi nyolc éves. /+ Aranyos kislány. Pedig most még a lába sem fáj. +
- Huszonkettő. -/ Válaszolom a kérdésre aztán felvonom a szemöldököm a kérdés indoklását hallva. Ezt azonban már csak Xil láthatja mert Ruby eltűnik az ágy alatt, ahonnan érdekes hangok szűrődnek ki./
+ Mit halmozott ez fel az ágyam alatt? Lehet, hogy itt is lakik. Vagy azóta költözött ide, hogy én itt fekszem. Remélem nem akar majd egyszerre kiköltözni a távozásomkor, hogy aztán a nyakamba sózza az összes cekkerét. +
/ Ez most nem derül ki, helyette kapok ajándékot. /
- Amíg itt vagyok? Itt a kórházban, itt H'sekiratban vagy itt ebben a korban? -/ Közben elveszem és megszemlélem a tárgyat. Pár pillanat alatt rájövök mely gombja mire való. De a gyakorlatban nem próbálom ki. /+ Ha örökbe kaptam akkor még is hova fogom tenni? A hitelkártya-gúlát még hozzá tudtam kötni az ágyékkötőmhöz... Hol az ágyékkötőm? Csak nem ették meg és remélem a pénzem is visszakapom. +/ Nem idegeskedem, mert az egy évezreddel ezelőtti kórházakban is szokás volt az eszméletlen beteg cuccait eltárolni valahol. Ezer éves rutin eljárás. /
- Köszönöm szépen. -/ Teszem le magam mellé a gépet. /- De ha már utána néztél a jogaimnak és kötelezettségeimnek akkor mesélj róluk. Meg ha tudsz róla valamit, akkor az ágyékkötőmről is.
/ Egyáltalán nem barátságtalan a hangom. Nem vagyok rossz kedvemben. Bár jóban sem. A boltból való kilépésem óta megszokott fapofa látszik rajtam. A fapofa alatt pedig csak egy nagy adag közön és némi érdeklődés lapul, hogy mit nyomozhatott ki Ruby és főképp, hogyan. Mindezt pedig árnyalatnyi meglepettség fűszerezi az ajándék miatt. De mindez édes kevés ahhoz, hogy akár csak egészen apró szerephez jusson a közöny mellett./

(22)

[Drun]

*Zoax*


/Látod, hogy Ruby elmosolyodik, amikor közlöd mennyi idős vagy. Xil szeme is mintha egy picit megrebbent volna. De semmilyen megjegyzést nem tesznek. Illetve, Ruby nem mond semmit, mert eddig Xilt nem hallottad megszólalni. Függetlenül attól, hogy nincs szája, a mutogatást még nyugodtan mondhatjuk beszédnek.
A kérdésedre viszont, hogy meddig, csak egy kurta választ kapsz Sellytől./
- Itt.
/Majd amikor megköszönöd az ajándékot, megint elszíneződik az arca, mint amikor megdicsérted a nevét./
- Öhm...
/Zavara még jobban szétterjed arcán, amikor a ruhád felől érdeklődsz, majd elkezd a melletted lévő falon kotorászni, majd egy érintőképernyős felületen megnyom egy "gombot", mire megjelenik egy holografikus kijelzőn, egy robot arc./
- Itt a 789-es részleg. Miben tudok segíteni? Mi a panasz?
/Érdeklődik egy igen kellemes női hangon a robot./
- Dr. Yelweerynnel szeretne konzultálni a 789/668-as szobában lévő betege. Amennyiben lesz ideje, kérem mondja meg neki, hogy jöjjön ide.
- Értem. A kérést rögzítettem. Van még valami, amiben rendelkezésükre állhatok?
- A beteg a holmija felől érdeklődött, hol találhatom meg?
- A szekrény kódja C68.
- Köszönöm, más nincs.
/A hologram eltűnik. Ruby meg ezzel el is hagyja minden jólneveltségét, amit ez előbb produkált. Levágja magát a földre és elkezdi szépen leszedegetni a szálakat a tüskéiről, és a legkisebb jelét sem adja annak, hogy a gatyás nyomába eredne./

[Zoax]

[Zoax szerint 2900. Augusztus vége de igazából nem.]

/ Gyakorlatilag kiröhögnek mikor közlöm a koromat. Bizonyára megvan rá az okuk, egyáltalán nem érdekel. A válasza már annál inkább érdekelne a gép kölcsönzésének időtartamát illetően. De ismét megmutatkozik, hogy a kiscsaj némileg zakkant. /
- Ha két centivel arrébb megyek akkor már visszakéred? -/ Vonom össze a szemöldököm rosszallóan. Nem szeretem az ilyen semmirevaló válaszokat. Ettől függetlenül a kérdésemet félig költőinek is szántam és ez érződik is rajta. Már csak azért is, mert nem is reménykedem benne, hogy valaha is tisztességes eligazítást kapok az "Itt." fogalmát illetően. Ettől függetlenül megköszönöm az ajándékot és ez megint olyan hatást vált ki a kiscsajból mintha egy csokor vörös rózsát nyomtam volna a kezébe. /
+ Mennyi rózsát adtam én az én Brigittemnek. Hogy szerette őket. Olyan szerelmesen tudott olyankor rám nézni... Megfőzött egy pillanat alatt azzal a két szép szemével.... Hú de megverem azt aki a Brigittétől való elszakadásomért felelős. Húúúúú de nagyon megverem. +
/ A honvágytól és Brigitte hiányától kissé morcossá válok. De a szemem sem rebben Ruby újabb érhetetlen reakciója láttán. /
+ Most komolyan ekkora megtiszteltetés neki, hogy megkérdeztem tőle hol az ágyékkötőm? +
/ Igazából ez sem érdekel. Most olyan hangulatom van, hogy végképp nem érdekel semmi. Egyedül az a fazon érdekel aki idejuttatott. De még a hologram sem hoz lázba meg a kis bájcseveje sem Rubyval. Egyedül a szobám számát jegyzem meg meg a kódot. Aztán a hologram "távoztával" szemmel elkezdek a helyiségben bármi után kutatni amire ráfogható, hogy szekrény. Nem kelek fel, csak szemmel nézek körbe.
+ Nem köszönöm meg neki mert a végén azt hiszi udvarolok neki. Itt ülök egy zakkant és szégyellős bokorral aki épp most adott nekem ajándékba valami ketyerét. Meg egy pokemonnal aki... Aki mi a francért van itt? +/ Ezzel a lendülettel abba hagyom a szekrény keresését akár megtaláltam akár sem. Xil felé fordulok. A hangom nem barátságtalan és nem is számon kérő. Egyszerűen csak neki szegezem a dolgot, ahogy szoktam. /
- Te ki vagy és miért jöttél ide? Nincs veled bajom, csak nincs itt semmi keresnivalód.

(23)

[Drun]

*Zoax -- 2900. Szeptember 2.*


/Ruby vág egy grimaszt, majd mosolyogva megcsóválja a fejét./
- Lehet. De tudod mit. Majd akkor add vissza, ha kérem.
/A szoba tanulmányozása közben, megtalálod, legalábbis megtalálni véled a szekrényt, ahol a ruháidat és egyéb holmijaidat sejteni véled. mellette nem messze egy másik ajtó található, amit az elhelyezéséből ítélve arra következtetsz, hogy a fürdőt rejti. De közben felfedezel több kisebb-nagyobb szekrényre utaló keretet a falon. Van bent egy a mostani kornak szürreális tájképe./
- Azt hiszem a bemutatkozáson már túlestünk Zoax. De ha elfelejtetted volna, akkor enged meg, hogy újra bemutatkozzam. A nevem Xil Umbra.
/Ahogy kettészakad a bőr és megjelenik egy hatalmas fekete lyuk, úgy érzed, hogy nem kellett volna megszólalnia. Mert ahogy szétnyílt a bőre, annyira hatásvadász a hangja is. Mintha a feneketlen mélységből törne elő, valami nem e világi morgásszerű hang./
- Tévedsz, ha azt hiszed, hogy nincs keresnivalóm itt. Pusztán mert nem tudod az okát, ne vonj le hibás következtetéseket.
/Ruby eközben abba hagyja a törölközővel való babrálást./
- Ha nem lenne dolgom itt, akkor nyilván nem lennék itt.
/Xil egy nagyon kicsit megmozdul feléd, mire a lány elé ugrik./
- A Nagytesó bitzós arra kíváncsi, hogy miért vagy itt. Nem tudhatja, hogy miattam.
/Kezd el vékonyka hangján hadarni, majd elnémul, mert ekkor belép a doktornő. Mintha csak egy hatalmas kő esett volna le Ruby vállairól, abban a pillanatban, ahogy Xil az új jövevény felé fordul./
- Szép jó estét! Hogy érzi magát a kis betegem?
/Választ sem várva, egyenesen az érintőképernyős falhoz lép, ahol legutóbb megnézett valamit, ami számodra füstszerű volt. Most ugyan ez a ép jelenik meg, csak már semmilyen más szín nem pulzál a fehéres-szürkés ábra. Majd egy teljes testalakos kép jelenik meg rólad, ahogy jelenleg is fekszel az ágyban, csak éppen ugyan ezzel a képábrázolással. Amit viszont fel tudsz fedezni és egy az egyben értelmezni, az a dátum. 2900.09.02. 19:38.
Ruby eközben eltünteti a szövetdarabkákat./