Nnathe Laspal irodája

[Dylan Crayton]

/Dylan Crayton nyugotan várt, de nem kellett sokáig, mert alig pár pillanattal később egy erőteljes beinvitálási utasítás hallatszott az ajtó túloldaláról. Ennek okán az Alakváltó lenyomta a kilncset, majd belépett a helyiségbe./
- Üdvözlöm, Dylan Crayton vagyok - /mutatkozott be, mikor belépett.
Engedelmesen leült a neki kijelölt székre, majd a vele szembe ülő kínai vagy japán nőre nézett. Ezek után érdeklődve végig hallgatta a regisztrációval kapcsolatos információkat, majd miután a nő mindent elmondott nekiállt bediktálni az addatait./
- XXI. századi nevem: Kovács Zoltán, XXX. századi nevem: Dylan Crayton. 1987. november 29. születtem, Magyarországon, Szegeden. A budapesti Anna nagyi nevezetű boltban található időportálon keresztül kerültem ide, amikor véletlenül túl közel merészkedtem a fátyol túloldalán lévő maketthez, amely mint kiderült nem makett hanem e város kicsinyített képe - /adta meg a választ a kérdésekre, majd hagyta, hogy Nnathe Laspal testképet készítsen róla. Ezek után átvette a láncon lógó két dögcédulára hasonlító fémlapocskát, majd felállt./
- Köszönöm. A viszont látásra - /de mielőtt elhagyhatta volna a termet, már a folyosón találta magát Nymloth mellett állva./
- Úgy látszik készen vagyunk. Most már regisztrálva vagyok és némi pénzt is kaptam. Bár fogalmam sincs mi az amit azonnal be kéne szereznem. És még azt se tudom, hogy ezeket hogy használjam, ha szükség van rájuk - /jegyezte meg, majd a nyakába akasztotta a két cédulát, és Nymloth-ra nézett./
- A részemről mehetünk is Polimetrol-ba. Hacsak nincs más elintéznivalónk - /javasolta./

(7)

[Eddy Shooter]

+Fontos ember lehet Jipin, ha ennyi ember ismeri...+
- Nem rajtam múlik az időtartama, a hölgyekkel meg nem lesz problémám azt hiszem!
/Mondom Jipinnek nevetve, miközben ő kopog és már hallatszik is egy halk "Szabad" hang. Egy tágas szobába lépek, ahol egy angyal fogad. Szépsége magával ragad és egy pillanatra leesik az állam, de gyorsan észbe kapok, hogy miért is jöttem./
- Üdvözlöm! Eddy Shooter vagyok és regisztrálni szeretnék.
/Kezdem a bemutatkozásom és határozott léptekkel beljebb megyek./




{49}

[Drun]

*Eddy Shooter*

/Jippin nem megy be veled a szobába./
- Kint megvárom Önt. Addig is kettesben maradhat a Hölggyel!
/Villant rád egy barátságos mosolyt, talán kicsit több is van benne, amit csak két férfi érthet meg, mert a nő akiről szó van, soha nem láthatja a néma csendben lezajló párbeszédet.
Ahogy beljebb mész, az angyal megemelkedik és felkel a székéből, mely a nagy íróasztal mögött helyezkedik el./
- Üdvözlöm H’Sekiratban! Nathen Laspal vagyok.
/Nyújtja feléd kezét, mikor már a Számodra kihelyezett, kényelmesnek tűnő széknél jász./
- Kérem foglaljon helyet, Eddy.
/Ha elfogadod a feléd nyújtott kezét, érzed, hogy erős kézfogása van, de nem annyira, hogy elveszítse a kellemes női kéz érintését. Barátságos mosolyt küld feléd./
- Remélem szólíthatom a keresztnevén.
/Int a kezével, hogy foglalj helyet, majd maga is leül./
- Helyezze magát kényelembe.
/Kezeit az asztalra teszi, ujjait összekulcsolva./
- Örülök, hogy eljött. Pár kérdést fogok feltenni, hogy a kérésének eleget téve, megcsinálhassuk a regisztrációt.
/Hangja kellemes, szinte már szelídnek mondható./
- Mikor érkezett H'Sekiratba? Honnan jött, és mikor tűnt el onnan?
/Kérdései nem tolakodóak, legalábbis a hangszíne és a tekintete, nem a kötelességtudó ügyintézőé, hanem az őszinte kíváncsisággal rendelkező nőé./
- Mesélne a múltjáról?

[Eddy Shooter]

*Drun*

- Köszönöm, igyekszem nem megváratni. /Mondom félvállról Jipinnek. A hölgy elém lép./
- Köszönöm, természetesen szólíthat. /Mondom és kezet fogok a hölggyel./
- Nemrég kerültem ide... +mikor is?+ ... ha jól emlékszem a mai nap elején. Egyébként Magyarországról, Budapestről kerültem ide 2012-ből.
/Válaszolom megfontoltan. Majd a következő kérdése végén sóhajtok egyet./
- Mintha számítana bármit is a múlt. /Mondom halkan, szinte magam elé./
- Szerettem a családomat, még ha konfliktusom is volt velük elég gyakran. A barátaimat megválogattam és azok nagyszerűek voltak, bármiben számíthattam rájuk. Én imádom a fegyvereket, kardokat, mindenféle méretű és erősségűt. Újabban a harci járművek is elkezdtek érdekelni. Valami ilyesmi, röviden és tömören. Vagy pontosan mi érdekli önt a múltamból?
/Teszem fel a kérdésemet a mondandóm végén./




{50}

[Fiona Freefall]

- Na ne blamálj... /Morogtam Kryon ajánlkozására./ Nem fogok egy hülye hivatali ügyintézőtől bef*sni. Szóval ne parázzatok, nyomás utánam! /Löktem be az ajtót egy határozott mozdulattal. Megindulni még megindultam, de aztán odabent lefékeztem. Ez van, a könyvtárszagú-szerű szoba az üvegezett ajtajú szekrényekkel, bennük az ősi tekercsektől egész a modern üvegtáblás adathordozókig mindenféle tudásmegőrző vackokkol önmagában még nem lett volna elég ehhez, de a fémszárnyú angyal az üvegasztal mögött már elegendő meglepetést jelentett, hogy lendületes lépteim megakadjanak. A nőci meg nagy bölcsen csak mosolygott. Mintha tudná, hogy mi játszódik le bennem, és mindez szórakoztatná. Szívem és Lomposka szerint leginkább ráugrottam volna és letöröltem volna azt a vigyort a pofázmányáról, de megembereltem magam és inkább kedélyesen szóba elegyedtem vele./
- Őőő... Helló. Szóval regisztrálni jöttünk. Mindhárman. Nichen, Kryon és Fiona. /Mutattam be sorban triónkat, aztán csípőre vágtam a kezemet./ Ha lehet, ne szüttyögjünk sokat, mert mindannyiunknak lenne más dolga is. Szóval, kezdhetnénk?
/A csajszi figyelmesen hallgatott, mikor beszéltem, aztán megint elmosolyodott azon a fogvicsorogtató tudálékos módon./
- Persze, kedves Fiona. Foglaljon helyet bátran /mutatott helyet az asztalkája előtt terpeszkedő fotelszéken. Mialatt elhelyezkedtem +Nehogymár betojinak nézzenek!+ a többiek felé is fordulva magyarázni kezdett./
- A nevem Nnathe Laspall, én fogom önöket végigvezetni az eljáráson. Semmi különös nem fog történni, pár kérdést teszek fel, egy rövid szkennelésen esnek át, aztán megkapják az azonosító chipüket. Tehát... /Csapott bele a lecsóba, mikor elfészkelődtem./
- Mi a valódi neve? Hol és mikor született? Hogyan került a mi időnkbe?
/Bombázott meg gyorsan a kérdéssorozattal, aztán az üvegasztal lapján megjelenő kriksz-krakszok fényében rám pillogott./
- Ő... /Nyertem még egy kis időt, aztán válaszolgattam./ Sam, Samantha Thorne voltam. Most már ugye Fiona Freefall a nevem. 1985. augusztus 12-én születtem, New Yorkban. Ide meg... 2011 nyarán egy idióta megpróbálta lenyúlni a tatyómat, én meg utána eredtem. Bevette magát valami boltba, ahol bevertem valamibe a fejemet és itt ébredtem.
- A testképe szerint vérfarkas génei vannak. /Pislogott rá az asztalára, aztán igyekezett jófejkedni./ És hogy boldogul a farkasával?
- Megvagyunk, köszi. /Morrantam rá, mire nem nagyon kérdezősködött tovább. Elvégre ez teljesen privát dolog, marhára semmi köze hozzá, nem?/ Van még valami, vagy végeztünk végre? /Türelmetlenkedtem egy sort, mire ő megint azt az utálnivaló mosolyt villantotta./
- Már csak egy apróság... /Megnyomott valamit az asztalán, mire összerándultam. Vérfarkas erő meg mittoménmi ide vagy oda, de nehezen viseltem, hogy valami megbökött./ Kész is. Az azonosítója elhelyezve, az ahhoz kapcsolódó bankszámlája megnyitva. Kezdőtőkeként 200 kMŁ található rajta, a továbbiakban viszont önállóan kell boldogulnia. És akkor most végeztünk. /Egészen csendesen morogva tápászkodtam fel a székből, felszabadítva a helyet./
- Jöhet következő. /Pillantottam asszem a szükségesnél lényegesen sötétebb pillantással a mögöttem várakozókra./

(212)

[Nichen Forhana]

/Kuncogva vet még egy pillantást Miss Beanre, amint kis híján összeütközik egy morcos férfival, majd ismét az ajtónak szenteli figyelmét. Kryon csipkelődő ajánlatára csak legyint egyet királynői mozdulattal, mintha azt mondaná: "ugyan, kérlek", és Fiona nyomában az irodába lép, és egyúttal kis híján a megtorpanó farkaslány sarkára./
+ Úgyis úgy fest, mint akinek záros határidőn belül násznépre lehet szüksége.
/Még egy angyal, az előzőnél méltóságteljesebb, de lehet, hogy ezt a hatást csak az kelti, hogy egy helyben ül egy igen előkelően berendezett iroda tekintélyes méretű íróasztal mögött. Emberfeletti nyugalma úgy tűnik, az őrületbe kergeti a sokkalta nyughatatlanabb Fionát, Nichen azonban "előző életében" ugyanezzel a módszerrel kergette őrületbe a saját húgát, így többé-kevésbé immúnis rá. Őt inkább Nnathe Laspall fensőbbségessége hozza zavarba, nem szereti kisebbnek érezni magát senkinél./
- Figyelj, milyen bátor vagyok /súgja Kryonnak, miután Fiona végzett, és mielőtt ő átvenné a helyét./
- Annak idején, mielőtt Nichen Forhanává alakultam volna Székely Nikolett voltam... a Nikolett a keresztnevem, mi fordítva használjuk.
- Magyar vagy japán? /kérdezi az angyal. Nichen meglepődik a kérdésen, és kétmásodpercnyi késlekedése épp elég ahhoz, hogy a hivatalnok meg is válaszolja a saját kérdését:/ - Nem hangzik japánnak, az eddigi regisztrálók alapján...
- Mert nem is vagyok az /bólint Nichen./ Orosházán születtem, Magyarországon, 1986. január 12-én. Szinte pontosan huszonöt évvel később besétáltam egy régiségboltba, hogy jobb kedvre derítsem magam egy-két érdekes könyvvel, aztán arra riadtam, hogy eltelt egy évezred.
/Laspall vet egy pillantást az üvegasztal lapjára, majd ismét Nichenre néz./
- Az a bizonyos tükör, amit a múltból idecsöppenők emlegetnek, valószínűleg már elárulta, hogy ezentúl képes lesz mágiát használni... azt javaslom, mielőbb keressen fel egy jó iskolát, hogy kiaknázhassa a tehetségét. Most egy kis szúrást fog érezni... köszönöm, készen is vagyunk.
- A Nagy Testvér mindent lát... /morogja Nichen a szúrás helyét dörzsölgetve, miközben feláll, hogy átadja a széket Kryonnak./

[Kryon Vorm]

*Nichen, Fiona.*

[2900.Augusztus.09.]

+ Tudnak ezek építkezni.+
/ Jut eszembe, mikor belépünk az irodába. Fiona megkapja amit akart. A csaj nem cicózik, hanem kapásból három kérdést vág hozzá a farkaslányhoz aztán felnyársalja egy tűvel./
+ Nocsak. Chipet is kapunk mint a kutyák. Ebadó is lesz? +
/Nichenre vigyorgok mikor feláll a székből./
- Vagány csaj vagy.
/Mondom halkan majd helyet foglalok./
- Jó napot.
/ Én vagyok az első aki illedelmesen köszön a kimondhatatlan nevű angyalnak. Ő ezt egy mosollyal nyugtázza majd engem is eláraszt a kérdéseivel./
- Üdvözlöm. Mondja el kérem a születési nevét, a születési helyét és idejét, az átkerülésének időpontját körülményeit és a várost ahol belépett a fátyolba.
/Én már számítottam ezekre a kérdésekre, így összeszedetten tudok válaszolni./
- Svéd vagyok, Stockholmban születtem Eric Jörgensen néven 1994. március 9-én. A szülővárosomban épp hazafelé vezettem, mikor egy kidőlt fa az utamat állta. Ezért lekanyarodtam a főútról és sikeresen eltévedtem. Mindezt 2012. November hetedikén hajnal öt körül. Mivel olyan korán még egy lélek sincs az utcákon ezért bementem egy régiség boltba, hogy megkérdezzem hol vagyok. Odabent aztán addig kerestem az eladót, hogy észrevétlenül eltelt közben kilencszáz év. Megjegyzem az eladót azóta sem sikerült megtalálnom.
- Rendben, köszönöm. Ön jelenleg halandó. Ez azonban bármikor megváltozhat. Ha így történne kérem jöjjön vissza, hogy új testképet csinálhassunk önről.
/Közben megszúrtak. Erre is számítottam, így nem ér váratlanul, még csak össze sem rándulok. Még azt is megállom, hogy megvakarjam azt az idegesítően viszkető szúrásnyomot./
- Végeztünk. A bankszámláját önnek is megnyitottuk. Sok sikert a továbbiakban.
- Köszönöm önnek is.
/ Mondom nem túl lelkesen majd várakozón Fionára függesztem a szemeim, kérdezvén velük, hogy most merre tovább./

(10)

[Fiona Freefall]

Miközben a többiek is átestek a regelésen, tűnődve bámultam az ujjaim hegyét. Mikor felkeltem a székből, még kissé viszketett a tarkóm, ahol megbökött az a nyavalyás ketyere, de pár pillanat és bolhászkodó vakarózás, aztán nem hogy seb, de még a helye sem maradt ott. +A vérfarkas lét előnyei.+ /Kuncogtam legbelül csendben, de aztán elgondolkodtam kicsit./ +Vajon mennyi idő kell, hogy kilökődjön a kutyachip, amit benyomtak? És vajon milyen következményekkel jár ez rám nézve? Na mindegy, legyen ez a rendszer kitalálójának a felelőssége. Mert tuti leverem rajta, ha netán gondom adódik belőle.+

/Nichen végzett, hát nem agyaltam a továbbiakon, inkább igyekeztem elnyomni fanyalgásomat./ +Varázshasználó. Király. Szovjet és varázshasználó. Mi kell még? Izé... /Pontosítottam magamban a korábban elhatározottak szerint./ Szimplán varázshasználó. Egy nyavalyás Uri Geller vagy Copperfield. Bár azok legalább pasik voltak. Pff. Nem lesz a szívem csücske, az egyszer tuti. Zound is hogy megbámulta.+
- Naja. /Húztam el a számat, ahogy vakarózva besorolt mellém./ Ezek szerint a rizsszem akciót általánosan elfogadottá tették. /Sutyorogtam, amíg Kryon volt a soros./ Bár ha jól rémlik, az a bal kézfejet javasolta, mint legkevésbé kockázatos helyet. Mindegy. /Legyintettem ingerülten./ A lényeg, hogy jó állampolgárok legyünk, ne rosszalkodjunk.

- Szokás szerint a pasira kell várni. /Vigyorogtam rá a feltápászkodó srácra, aztán kiadtam az utasítást./ Nincs más hátra, mint előre. Szóval további jó mulatást, mi leléptünk. /Negédeskedtem az angyalkával, aztán céltudatosan megindultam kifelé. +Aki jön, jön, aki nem nem.+ A folyosón aztán gyorsan betájoltam magamat és megindultam a bejárati hall felé, ahol a recepciós kiscsaj előtt ácsorgó valaki hátát fixírozva tájékoztattam kísérőimet a továbbiakról./

- Figyuzzatok, nekem még akad egy kis dolgom, keresnem kell egy ATMet, vagy ahhoz hasonló izét. Ha akartok, megvártok, vagy velem jöttök, de ha úgy gondoljátok, mehettek egyedül is. Kryon, elvileg a te fajtád helyben van otton, Nichen, téged viszont Altymrcába... /+Altmyrca-varázslók-Merlin. Idióta vagy csajszi, hogy nem előbb jutott eszedbe!+ Esett le és csörgött visszhangosan a pillanatnyi IQ-szintem mélységében az a bizonyos tantusz. Gyorsan visszakoztam és egy nyegle legyintéssel hajtottam el az elhangzottakat./
- Felejtsd el, majd elnavigállak a varázsvárosba. Szóval Nichen, te mindenképpen gyere velem, Kryon, te viszont ha gondolod, találd fel magad. Ha eltévednél, keress egy tündért vagy térképet, egyébként meg szabad a pálya.

(213)

[Nichen Forhana]

- Ugyan kinek lenne kedve rosszalkodni ezzel a testében...?
/Mivel az angyal fensőbbségessége miatti rossz érzése nem akar elmúlni, egyáltalán nem bánja, hogy végre elhagyják az irodát. Bízik abban, hogy egy idő után, amikor majd megszokja ezt a kort és az új énjét, és magabiztosabban mozog, nem fogja így feszélyezni az angyalok jelenléte, addig azonban nem szeretne túl gyakran összefutni vele.
Egyre inkább olyan érzése van, hogy Fiona meg érte nem rajong, de erről meg nemigen óhajt tudomást venni, amíg nem muszáj, vagy amíg el nem boldogul a segítsége nélkül./
- Altmyrca? Hát persze, nem is tudom, miért gondoltam, hogy nem kell tovább utazgatnom.
+ És persze megint magamra maradok, gondolom. Mindegy, majdcsak lesz valahogy.
/Kryonhoz fordul./
- Ezek szerint most elválnak útjaink. Sok sikert a célkereséshez, és feltétlenül szólj, ha varázslóföldén járnál.


(11)

[Kryon Vorm]

[2900. Augusztus. 09.]

- Énrám érdemes várni.
/Mondom egy vigyorral Fionának./
- Legalább is az információs csaj pillantásaiból ezt szűrtem le.
/Toldom meg miközben még jobban vigyorgok. Aztán megkomolyodom miközben a lányokat hallgatom./
- Az igazság az, hogy rajtatok kívül senkit nem ismerek itt. Sokra megyek vele, hogy ez a városom. -/Mondom már egy kis mosollyal./- Még azt sem tudom, hol van itt egy bolt ahol legalább egy kiló kenyeret vehetek. Ha van még olyan egyáltalán ezen a bolygón. Szerintem elkísérlek titeket az ATM-hez és leveszem a 200 millimétert vagy milumilt vagy a fene tudja mit. A lényeg hogy mind a kétszázat.
/Megakad a szemem egy feliraton amiből rájövök, hogy a pénzegységet itt MŁ-nek rövidítik./
- Na ha már MŁ, akkor molylepke. Tehát irány a lepkevadászat.
/Mondom még mindig mosolyogva./

(11)

[Fiona Freefall]

- Milleniumnak hívják. /Morogtam Kryonra. Kezdett idegesíteni a srác. +Nem veszi észre, hogy ez most csajos buli lenne?+ De aztán megembereltem magam és meglehetősen tisztességes és kimerítő választ adtam./ A váltója meg a kismillenium, egy millenium húsz kismill. Olyas, mint a dollár meg a cent, csak az aránya más. Az értéke meg... Egy kismill nagyjából egy dollár. Szóval csak ésszel költekezzetek, mert annyira azért nem sok a lóvé, gyorsan elszalad, ha nincsen utánpótlás.
/Ezt a pillanatot választotta az előttünk szüttyögő pasas, hogy befejezettnek nyilvánítsa az ügyei intézését, szóval végre mi voltunk soron./
- Helló szivi, ismét. /Vigyorogtam rá őszőkeségére, aztán mire felöltötte hivatalos üdvözlőmosolyát, folytattam is./ El tudnál igazítani minket a legközelebbi ATM vagy bankfiók irányába? Lenne egy kis dolgunk arrafele.
- Természetesen. /Ragyogott ránk a csaj műmosolya, majd elnézett oldalra, a terem másik vége felé./ Itt található a Bank központi irodája, nem nagyon van olyan pénzügyi manőver, amiben ne tudnának segíteni.
- Azt azért kétlem... /Morogtam csak magamnak, ahogy felrémlett egy esetleges, nincstelen csöves képe, ahogy éppen a legújabb csodaverdát akarja áruhitelre megvenni. De nagylelkűen elsöpörtem a képet és inkább legbűbájosabb mosolyommal a csajra vigyorogtam./ Köszi a tippet.
/Átcaplattam a jelzett üveglappal védett üzlethelyiségbe, arra se nagyon figyelve, jönnek-e Nichenék. Persze, udvarias voltam, és mielőtt beléptem volna, hátranéztem, követnek-e. De összességében célirányosan mozogtam, nem hagytam magam nagyon eltéríteni. Gyorsan le akartam zongorázni az összes hivatalos ügyet, aztán végre a sajátommal foglalkozni./
- Helló. /Üdvözöltem a felpillantó ügyfélszolgálatos csajszit (milyen üdítő változatosság, egy barnát) aztán gyorsan közöltem, miért is evett ide a penész./ Szeretnék egy kis kápét betenni a számlámra. Sorszámot húzzak, ügyintézőt kutassak, vagy csak várakozzak?
- Nem kell kutatni. /Mosolygott rám jókedvűen, aztán megnyomott valamit a keze ügyében lévő üveglapon./ Akár nálam is befizethet, már csak a pontos összegre és a bankjegyekre lenne szükség.
- Jogosítvány, számlaszám... /Kezdtem volna kérdezni, mit adjak meg, de aztán képzeletben a homlokomra csaptam. +Egyedi azonosító chip, biztosan már belépéskor szkennelték. És mivel számla is tartozik hozzá... Hát persze.+ Előkotortam a nálam lévő pénzt és letettem a pultra./ Ezt mindet szeretném betenni. /Némi aprót hagytam magamnál, de azért a tisztességesnek tekinthető 2850 MŁ ott virított az asztalon. A csaj javára legyen mondva, teljesen profi, semleges kifejezéssel nyugtázta az összeget, nem tudtam leolvasni róla, vajon ez nagy, avagy kicsi összeg a szokványoshoz képest./
- Kis türelmet... /Nyomott le egy újabb gombot, mire a pult anyagába süllyedt a pénz, előttem meg megjelent az aktuális egyenleg a megnyugtató 2867,5 MŁ-ról./ És kész is. Ezennel az 57000 kMŁ jóváírva a számláján.
/Egy mosollyal elkövetett köszönöm után odaengedtem a többieket is, élvezzék egy kicsit a modern bankok kényelmét, én meg csak egészen kicsit türelmetlenkedve várakoztam, hogy végre indulhassunk már./

(214)

[Drun]

*Eddy Shooter*

/A nő barátságos mosolya cseppet sem veszít fényéből, ahogy érdeklődéstől csillogó szemekkel hallgatja amit mondasz neki./
- Oh, Tudja Eddy, nagyon is sokat számít a múlt! De ha úgy érzi, teljesen új életet tud itt kezdeni, annak nagyon örülök!
/Pár halvány kéken fénylő gombot, megnyom az asztalán, majd újra rád emeli szemeit./
- Kérem, dőljön hátra.
/Mondja kicsit komolyabb hangszínnel./
- Ha megengedi elvégezném a beszélgetés közben a rendszerbe való felvételét.
/Kedvességéből mit sem veszít komolysága ellenére./
- Egy kis kellemetlen szúrást fog érezni a bőrén, de nem lesz több a visszajelzések alapján, mint egy szúnyogcsípés.
/Ha hátradőlsz, valóban érzel egy apró szúrást, de nem fájdalmas, csak hirtelen érint./
- Kíván még valamit megosztani velem?
/Érdeklődik közben az angyal./

[Nichen Forhana]

/Nincs nagy kedve tovább társalogni a szőkeséggel, azon nyomban Fiona nyomába ered. Mivel a farkaslánnyal ellentétben ő hátranéz, jön-e Kryon, így láthatja, ahogy a szőkeség ismét utánuk bámul, nagyjából fenékmagasságban. Nichen úgy sejti, most sem az ő hátsó felének szól a kitüntető figyelem./
- Mázli, hogy elláttak minket egy kis zsebpénzzel /jegyzi meg Kryonnak, miközben Fiona az ügyintézés menetéről érdeklődik./ - Mókás lenne azonnal munkát keresni, miközben jóformán még a nevünket sem jegyeztük meg.
Világéletében utálta a bankokat, és úgy tűnik, ellenérzése az eltelt évezred ellenére is megmaradt. Kissé morcosan figyeli a közömbösen dolgozó alkalmazottat, ám az ügyintézés gyorsasága még őt is lenyűgözi. Alig van ideje elolvasni a falra vetített, vagy az oda szerelt képernyőkön megjelenő információkat (a technológiában nem biztos, túl lapos az egész, túlságosan egyben van a fallal...), annyit azonban megtud, hogy a fizetéshez nem feltétlenül van szüksége készpénzre. Így korábbi szándékával ellentétben nem lép az ügyintézőhöz, csak megrázza a fejét, jelezvén, neki itt tudtával semmi dolga./

(12)

[Kryon Vorm]

[2900. Augusztus. 09.]

/Mikor Fiona kirakja a pénzt a pultra az hidegen hagy. Aztán elcsodálkozom./
+ Bakker. Az asztal megette a pénzt. Mik vannak. +
/Azért nem dobom magam hanyatt a dologtól, teljesen nyugodtan mondom amit akarok./
- Nekem már csak molylepke marad.
/Mosolygok Fionára, bár úgy nézem kissé bosszantja a dolog./
- Hát.. -/ Kis fejszámolás./ - Ebből nem fogunk megélni túl soká.
/ Válaszolok Nichennek és mivel látom, hogy nem akar ügyet intézni, így én veszem át a farkaslány székét./
- Jó napot. Szeretném felvenni a pénzt ami a számlámon van és ezt is szeretném beváltani ha lehet.
/ Azzal előveszem a kétszázötven koronát amit még Dextertől kaptam a pizzáért és a pultra teszem./
- Igen ezt is beváltjuk, harminckét kismilleumért.
- Rendben akkor ezt is felvenném.
/ A pult az én pénzem is benyeli és kiköp helyette pár bankjegyet és pénzérmét./
- Kétszázharminckét kismilleum. a bankszámlája egyenlege jelenleg nulla. Óhajt még valamit?
- Nem köszönöm. Viszont látásra.
- Viszont látásra, további szép napot.
/Ezzel a lányokhoz fordulok./
- Nos, mivel ti egy másik városba mentek én meg ebben a városban maradok, azt hiszem itt az ideje elbúcsúznunk. Fiona köszönöm a kalauzolást, Nichen neked sok sikert a beilleszkedéshez. Remélem még találkozunk. Sziasztok.

*Fiona, Nichen. Itt elválok tőletek, köszönet a kalauzolásért és a közös játékért. Nagy élmény volt *


/ Megvárom, hogy lereagálják a dolgot majd sarkon fordulok, hogy az információnál megérdeklődjem, hogy hol lehet itt valami kaját venni és szállást meg munkát találni. Ekkor látom meg az információs csaj pillantását mely egyenesen rám irányul és nem az arcomat nézi./
+ Míg háttal álltam neki, addig végig a seggem bámulta. Jobban ismeri lassan a testem mint én. +
/Mosolyogva odabaktatok hozzá./
- Szia szép hölgy. Múltlakó vagyok és ez itt az első napom. Útba tudnál engem igazítani? Valami boltot keresek ahol olcsón juthatok némi eleséghez. Ezen felül hol lehet itt lakást bérelni és munkát találni?


*Lyni azaz Kegyetlen Caridwen, innentől rád bízom magam. *
* A 250 korona kb 8000 HUF és a világleírás alapján azt 32 kismilleumnak számoltam.*

(12)

[Fiona Freefall]

- Lehet most ezért utálni, de szerintem jobb, hogy lelépett. /Mormogtam Nichennek, miután elköszöntünk Kryontól./ Csak nekem tűnt úgy, hogy kissé rinyagép?
/Kérdésem költőinek is tekinthette, mert ráérősen megindultam a kijárat felé./
- Van esetleg valami terved, hogyan tovább?
/Tettem fel a nagy kérdést, mikor már túl hosszúra nyúlt a csend./ Csak mert még el kell másznunk a Kávéházba, ott felveszünk egy izomhegyet, aztán ha nem harapja le a fejedet, hármasban indulunk tovább. Szegény, gyenge csajok csak ne mászkáljanak egyedül egy ismeretlen nagyvárosban... /Vigyorogtam rá a csajra, közben megnyugtatásul megigazítottam Golyózsibbasztót a tokjában./

(215)

[Nichen Forhana]

/Különösebb szertartásosság nélkül búcsút int Kryonnak./
- Férfi létére tényleg sokat nyavalyog, de kénytelen lesz kikupálódni, ha akar kezdeni magával valamit... ha nem teszi, hát, így járt. /feleli Fionának, amikor a férfi otthagyja őket, és visszasétál a pultos szőkeséghez, majd tőle elpártolva egy újabb nőhöz csapódik./ - Lehet, hogy van egy kis Ödipusz-komplexusa /teszi hozzá gunyoros mosollyal./
- Az egyetlen tervem, hogy megnézem magamnak ezt a varázsvárost, szállást, munkát, iskolát keresek, gondolom, most is nyugodtan utánatehetem, hogy "a szokásos". Szóval, tőlem máris indulhatunk az izompacsirtáért.
/Ezzel máris a kijárat felé veszi az irányt, előre megkönnyebbülve a tudattól, hogy kiszabadul az irodák, ügyintézők és számára (egyelőre) ismeretlen módon működő újmódi szerkezetek közül, amik azért a jó öreg bürokráciát szolgálják, vadonatúj világ és technológia ide vagy oda./
- Egyébként hol van ez az Altmyrca? Az egész világ ennyire új, vagy maradt még valami a régi városokból?
/Lelki szemei előtt régi nagyvárosok képe keveredik H'Sekirat képével. Talán még van esélye látni valamit mindabból, ami után eddig csak vágyakozott./

(13)

[Fiona Freefall]

/Egy jóváhagyó biccentést követően megindultunk a Fősugárút irányába./
- Hogy pontosan hol is van a varázsváros, igazából gőzöm sincs. Eddig csak térkapun jártam arra, ami kb olyan, mintha kiszállnál egy liftből a megfelelő emeleten. Annyi különbséggel, hogy nem érzed, nem látod, hanyadikon jársz. /Vállvonásom, fintorom nyilván éreztette, mennyire nem szeretem ezt az utazási módot, de nem nagyon érdekelt./ Ami meg a régi romokat illeti, én még nem találtam ilyet. Bár tény ami tény, nem vagyok... izé, voltam nagy világutazó régebben, szóval lehet, hogy most épp valami keleti vagy afrikai tájon járunk, de nem tartom valószínűnek. Ami térképet futólag láttam a világról, egyáltalán nem hasonlított a szabvány kontinens-elrendezéshez.

(216)

*Folytatás Fősugárút*

[Tank]

*Mira*

/A motor sebessége valóban lenyűgöző, de még is olyan, mintha lelassult volna az idő, hisz az épületek nem mosódtak el a motor sebességétől. A várost elsőre láttam, így hirtelenjében azt se tudtam, hogy merre nézzek.
Miután Karl azt mondta, hogy ő már itt született, már erről azt következtettem le, hogy itt teljesen mindennapos, hogy az emberek a múltból a jövőbe teleportálódnak. Bár sisakon át beszélt, mégis tisztán hallottam, mintha rádió kapcsolatban álltunk volna, de ami még furcsább, hogy a hangját a motor sebessége és zaja sem tette semmisé. Furcsa érzés volt, ámbár lassan kezdem hozzá szokni ehhez az érzéshez, hogy egy darabig ez az érzés a mindennapos életem része lesz ebben az ismeretlen világban. Miután Karl tisztázta velem, hogy a tanácsháza után elválnak az útjaink, legalább megnyugvás fogott el, hogy nem akar tőlem semmit, nem fog az életemre törni. (Erre nem feleltem csak csendben hallgattam.) Miután Karl kimondta szavait, elkezdett megjelenni a tanácsház, amely hatalmasabb volt az általam eddig látott összes épületnél. Az épület tetejét nem láttam, még az épületre is nehéz volt ránéznem, csak hunyorogva tudtam a fényes építményre nézni. Az emberek, akik mellette sétáltak, nekik nem volt már fura a látványa, bizonyára már megszokták, csak nekem lesz ez egy újabb dolog a listán, amihez igazodnom kell.
Szemerkélő hóesésben megálltunk a tanácsháza mellett, leolvadt rólam a „ruha”, majd ezután Karl lepattant a motorjáról, és megkocogtatta a sisakomat.
Majd az mondja nekem, hogy vegyem le a sisakom, mert illetlenség ezt bent viselni - mindezt komoly arccal, és elindult a tanácsháza felé.
Erre csak annyit mondtam, hogy:/
– Rendben van /, majd leszálltam a motorról, és bár nem szívesen, de levettem a sisakomat, hisz ha leveszem a sisakom, védtelenné válik a fejem, és ezt katonaként nem pontozom. De mivel még senkit nem ismerek ebben a világban, így úgy véltem, egye-fene, ki akarna az életemre törni. De a katonai gondolkodást még mindig nem tettem félre, mindenben a veszély forrást néztem először.
Miután levettem a sisakomat, Karl már belépett a csarnokba, így én is elindultam a csarnok felé./

(5)

[Mira]

*Tank // Előzmény*

[2900. augusztus 15., vasárnap, reggel]

A kiüresedett Előcsarnokban - vasárnap reggel ne is számítsunk másra - a férfi sietősen halad előtted. Felmegy a központi lépcsősoron, majd az itt-ott lébecoló alkalmazottak felé olykor-olykor biccentve bevezet Téged egy bonyolult labirintusba. Az útvonalat képtelen vagy megjegyezni, nem érted, hogy hol vagy pontosan, az agyad csak zavarodott emlékképeket fog megőrizni a regisztrációs terembe való útról. A helyzetből adódóan feszült kezdesz lenni.

Amikor már éppen valami ostobaságot készülnél elkövetni, Karl megtorpan egy zárt ajtó előtt, mely mellett egy piros lámpa ég. Kísérőd a lámpa alatt lévő érzékelőfelületre érinti jobb tenyerét, majd a világítóeszköz zöldre vált, s egy női hangon elhangzó "Szabad" is megerősíti a gyanúdat.

- Nos, itt is volnánk. Danu áldjon, pajtás. Aztán legyél eszednél - mondja Karl, s ekkor kitárul előtted az ajtó, s Te odabent egy fehér márványasztal mögött üldögélő fémes szárnyú hölgyet pillanthatsz meg.

Az angyal fölött óriási kereszt emlékeztet arra az időkre, amikből te is érkezel, ám a nő érzéketlen arcától még a víz is kiver, ahogy tökéletesen szoros kontyba fogott hajával keretezett arcán végigsiklik szemed.

- Üdvözlöm. A nevem Nnathe Laspal. Én fogom lebonyolítani a regisztrációját - szól az angyal, majd egy kedves mosollyal az előtte elhelyezkedő szék felé invitál.

[Eddy Shooter]

*Drun*


/ Miközben hátradőlök érzek egy apró csípést, ami a vártnál jóval kisebb volt. De ez része a regisztrációnak, így hát ügyet sem vetek rá./
+Nem szeretek egy helyen lenni huzamosabb ideig, remélem gyorsan véget ér a regisztráció. Kíváncsian várom Jippin hova fog elvinni bemutatni a vadászoknak.+
- Nem tudok róla, hogy lenne más is, amit el tudnék mondani. / Mosolyodom el az angyal érdeklődésére, miközben a gondolatban már a vadászoknál járok./
- Ennyi volt? Vagy van még valami tennivalóm? / Kérdezem kedvesen, amennyire a gondolataim engedik./
+Vajon befogadnak? Vagy előbb tesztelnek? Gyerünk mááááááár, legyen vége ennek a regisztrációnak...+



{51}

[Tank]

*Mira*
/Beléptem az előcsarnokba amely méretét illetően hatalmas volt mégis alig volt benne egy árva lélek. A belépésemet követően Karl sietve a lépcső felé vette az irányt és gyors menetelésben haladt felfelé. Karl tempóját gyorsan felvettem és követni kezdtem csak mentem utána a rengetegbe mint ha vak volnék és Karl lenne a vakvezető kutyám. Az első pár kanyart követve teljesen elvesztettem a fonalat mintha egy útvesztőbe kerültem volna. Karl velem ellentétben határozottan ment kanyaról-kanyarra és néha oda biccentett egy-egy ott lébecoló embernek. Én ezzel szemben csak mögötte mentem póker arcot vágva remélve, hogy a következő kanyarba találok egy „ön most éppen itt áll térképet”. Kezdtem kicsit feszülté válni a helyzet miatt de aztán gyorsan ráébredtem, hogy bár nem tudom hol vagyok az épületen belül ha kikerülnék az utcára akkor se lennék tisztába hol vagyok tehát a kocka elvolt vetve. Gondolat menetem végére érve Karl megtorpant egy ajtó mellett ahol egy pirosan égő „lámpa” díszelgett épphogy csak megtudtam állni előtte, hogy ne menjek neki Karlnak a hirtelen nagy sebességből való megállása miatt. Kísérőm valamiféle modern új-lenyomat leolvasóra tette a kezét ezt követően a pirosan világító „lámpa” zöldre váltotta színét majd a csendet megtörve egy női hang szólalt meg: "Szabad". Ezt követően Karl azt mondta: " Nos, itt is volnánk. Danu áldjon, pajtás. Aztán legyél eszednél ".
Válaszként kis mosolyra nyúlt a szám és biccentettem egy kicsit azt feleltem:/
-Köszönöm, veled is-
/Úgy gondoltam bárki is legyen az a Danu ha engem megáldhatott volna akkor őt is. Majd kitárult előttem az ajtó ahol egy fehér márványasztal mögött ülő fémes szárnyú nőt pillantottam meg. Ekkor esett le, hogy amikor Karl egy angyalról beszélt akkor egy igazira gondolt. Abban a pillanatban ledermedtem hisz ő volt az első nem ember akit láttam életemben nem számoltam vele, hogy a jövőben léteznek angyalok hisz eddig se hittem bennük. A „nő” felett egy kereszt volt eddig se voltam vallásos hát ezután se leszek hisz egy magamfajta ember nem hisz az efféle dolgokban. Kivert a víz mikor végig tekintettem az angyalon de félelem nem mutatkozott az arcomon továbbra is megtartottam a póker arcomat. Majd egyszer csak megszólalt: "Üdvözlöm. A nevem Nnathe Laspal. Én fogom lebonyolítani a regisztrációját" és az előtte lévő szék felé invitált mosolyogva. A mosoly az arcán megnyugtató volt és csak reméltem, hogy a 21 században elterjedt hír az angyalokról igaz és valóban tiszta szívű, ártatlan teremtmények. Válaszom kicsit lassú volt.:/
-Üdv.- / Ezzel egy időben felemeltem a kezemet épphogy csak a vállam főlé és intettem. Majd nagyon lassan elindultam a szék felé/

(6)

[Mira]

*Tank*

[2900. augusztus 15., vasárnap, reggel]

Nnathe szemével végigkíséri minden mozdulatod. Miután leültél, megnyom pár gombot az íróasztala érintőfelületén, mire a széked mellől kiemelkedik a padlóból egy állvány.

- Oda helyezheti a sisakját - int az állványra. - Igazán rég találkoztam már ehhez hasonlatos sisakkal, pontosan a 2012-es események során. Nehéz idők jártak akkor... De egy kicsit elkalandoztam. Térjünk a tárgyra. A regisztráció során lementjük a testképét, lejegyezzük a személyes adatait, ellátjuk egy személyes azonosítóval, valamint létrehozzuk a bankszámláját, melyen máris 200 kMŁ-t, vagyis 10 MŁ-t találhat.

- A következő kérdésekre kérem, nagyon pontosan válaszoljon. Csakis az igazat szólja. Mi a valódi neve? Hol és mikor született? Hogyan került a mi időnkbe?

Láthatod, amint az asztal hófehér felületén egy kérdőív jelenik meg, ahová folyamatosan töltődnek majd be az általad kimondott adatok.

[Tank]

*Mira*
/A szék felé menet az angyal le se vette rólam a szemét és minden mozdulatomat követte a szemével ami nem is volt gond hisz ez kölcsönös volt egy szempillantásra sem néztem félre amíg le nem ültem a székre. Miután leültem a Nnathe elkezdett az íróasztala érintőfelületén gombokat nyomogatni. Az egyik gombot követően elkezdett felemelkedni mellettem egy tartó állvány szerűség. A „nő” intett és azt felelte, hogy oda letehetem a sisakomat. Majd elmondta a regisztrációs folyamatot lépésről lépésre. Azt feleltem:/
-Rendben köszönöm-/Ezt követően lehelyeztem a sisakomat az állványra. A hölgy tovább folytatta, ezután kérdéseket tett fel amire azt kérte, hogy őszintén válaszoljak. Gondoltam is magamban ám legyen./
-Az igazi nevem Simon Tamás de most már csak a Tank-ot használom.-/Miután ezt kimondtam egy kérdőív szerűség jelent meg előttem ahova már fel is vésődött nevem/- 1987.05.20 születtem Budapesten tehát 25 éves vagyok leszámítva az idő ugrást. Hogyan kerültem ide? Bagdad-ba jártam éppen egy magán akciót vittünk volna véghez egy célpontot akartunk likvidálni bosszúból. Ám az akció nem sikerült a legjobban és vissza vonulásközben egy házba menekültünk onnan kiutat kerestem de eltaláltak és magamra rántottam egy szekrényt. Majd megpillantottam egy kis makettvárost és a harmincadik században ébredtem.-

(7)

[Drun]

*Eddy Shooter*


/Halvány változás áll be Nnathe mosolyába, mely szomorkás vonásokat kölcsönöz neki, de továbbra is kedvesen és figyelmesen tekint rád./
- Sajnálom, hogy feltartom Shooter, de tudja ezeket a kérdéseket fel kell tennem önnek, hogy a regisztráció megfelelően lefolyjon.
/Hangjába is vegyül egy kevés szomorúság, de mindezt az együttérzésnek tekinted, mely a helyzetednek szól./
- Tudja, hogy jelenleg milyen nap van?
/Kis szünetet tart, majd mivel láthatóan nem tudod a választ, felel rá./
- 2900. július 27.-e.
/Néz jelentőségteljes pillantással egyenesen a szemeidbe. Mintha azt kutatná, mennyire fogtad fel annak jelentését, hogy ennyi idő telt el azóta, hogy megszülettél, vagy, hogy tényleg felfogod, azt a tényt, hogy a jövőbe kerültél!/
- Sajnálom, hogy kiszakadt a saját környezetéből, és ennyire váratlanul került ide közénk. De bízom benne, hogy megfogja szokni az itteni életet.
/Felvillan beszéde közben az átlátszó monitoron egy sárgás fény, majd ahogy oda érinti ujját el is alszik.
Pár percig olvassa a megjelenő szöveget, ami megjelenik egy külön felugró kis ablakban, majd újra rád szegezi tekintetét./
- Elnézést Shooter!
/Mondja őszintén./
- Nem is tartanám fel tovább, a regisztrációja sikeresen lezajlott. Már csak annyi teendőm van, hogy átadjam önnek ezt.
/Vesz elő egy kis apró csonka gúla alakú kb 2 cm-es fémtestet, melynek van egy kis akasztó része is./
- Ezzel tud fizetni, ha valamit venni szeretne. A kezdő összeg, amivel támogatni tudjuk Önöket, akik a múltból érkeztek 200 kMŁ, ami 10 MŁ.
/Mondja, miközben átadja a szerkezetet./
- Amennyiben nincs kérdése, elengednem. Távozhat!
/Mosolyog rád, mint aki tényleg várja a kérdéseidet, és szívesen időt szakít rád!
Ha nem teszel fel kérdést és távozol, kint a folyóson, meglátod Jipint, másik három személlyel beszélni.
Mikor kilépsz feléd fordítja a fejét, és elhallgatnak. A nő érdeklődő mosollyal arcán, a másik két férfi, semleges arccal figyeli közeledted./

[Eddy Shooter]

*Drun*


- Nem tart fel hölgyem, van időm megismerni a helyet. 2900.július 27. most már ezt is tudom. /Mosolyodom el, pedig belül érzem, hogy nem lesz túl egyszerű elfogadni, de menni fog. Miután megkapom a fizető eszközt, egy kis ideig nézegettem, próbáltam rájönni hogy működhet, de gyorsan letettem róla./
- Most így hirtelen nem tudom milyen kérdésem lehetne, de azért köszönöm, köszönöm a kedvességét! Remélem még viszont látom.
/Az ajtón kiérve látom, hogy Jipin három ismeretlennel beszélget, köztük egy igen csinos nővel. Amint kiléptem elhallgattak, így oda siettem hozzájuk. A hölgyet kézcsókkal üdvözlöm, mellé bemutatkozom. Valamint félvállról tájékoztatom Jipint, hogy végeztem a regisztrációval./
- Eddy Shooter, örülök, hogy találkoztunk. /Kacsintok a hölgyre, miközben elmosolyodom./
- Jipin végeztem.
/A két férfival nem foglalkozom. +Ha fontosak, majd kiderül később, a hölgyekkel kell kedvesnek lenni ... ez így is fog maradni, remélem.+ Megvárom Jipin reakcióját, hátha elmozdulunk innen./




{52}