Előcsarnok

[Jessie Ellwood]

*Vadászidény*

+Remek, nem ellenkezik és már regisztrálták is. Az Úr irgalmazzon neki, ha hazudott. + /Meglehetősén sokat fohászkodom az elmúlt 2-3 órában az Úrhoz, ami nem meglepő. Rengeteg az "idegen", még akkor is, ha a múltból jöttek, akkor is idegenek. Nem tudják miért vannak itt, nem tudják, hogy mit csináljanak, vagy, hogy milyen erő lakozik bennük. Ráadásul több munkát adnak nekem./
- Szuper, akkor megyünk is. /Bólintok, hogy vettem az adást, majd már indulnék is tovább, amikor Gryff bele is kezd a szokásos szövegébe, egy picit ingerelve Riggs-et, miközben hozzám kalauzolja őket. Egy kicsit szkeptikus arcot vágok, mert néha nagyon szemtelen ez a fickó, bár aranyos ez tény. De jól s****be rúgnám, az biztos!/
- Örülök, hogy megkérdezted, persze, jössz velünk. Csak nem gondolod, hogy kihagylak a jóból? /vigyorgok rá szemtelenül, majd Lindára nézek./
- Nos, akkor milyen fajba tartoztok, ha egyáltalán változott valami? Sidhek nem vagytok az biztos. / Nyugtatom meg őket, bár lehet, hogy gőzük sincs mi az, csak Riggs tudja, hogy habár olyasminak mondták el, nem az. A Sidhék szépek, bár... Na mindegy, ő tuti vadász, túl nagydarab és katonás is./
- Egyébként ő pedig Vera, segítünk megtalálni neki valakit, aztán mehettek a városotokba. Én azt javasolnám, mert úgy könnyebb beilleszkedni. Addig pedig nosztalgiázhattok, vagy ilyesmi... Mindenesetre biztos jó olyanokkal beszélgetni, akik hasonló cipőben járkálnak. /Kedvesen mosolygok, remélem Gryff nem buktat le. Általában nem vagyok ilyen jól nevelt, most is csak a küldetés miatt, vagy ilyesmi./

(9)

[Vera Rider]

*Vadászidény; Laki
[2900 augusztus 4. délután]

/Jessie lelkesnek tűnt./
+ Szeretem a lelkesedést, de mintha kételyt vélnék felfedezni a szemében, pedig én őszinte voltam vele. Na mindegy.
/A következő pillanatban három alak tűnt fel a lépcső felől, majd hozzánk sétáltak. Az élen azzal a pasassal akit nemrég láttam először, háta mögött két idegennel. Az egyik egy vékony hölgy, kinek kinézete átlagos volt akár egy emberé, de azért még nem skatulyáztam be abba a fajba.
A másik alak egy termetes fickó volt, kiköpött vadász alkat, legalábbis úgy nézett ki mint aki most lépett meg a kommandóból.
A csapat élén álló alak köszöntött minket, majd elejtett egy jó poént, mire mosoly ült ki az arcomra.
A két idegen bemutatkozott, bár Riggs nem tűnt túl barátságosnak. De a vezetőjük nevét még mindig nem tudom.
Éppen arra készültem, hogy én is bemutatkozom, de Jessie már megelőzött./
- Örülök, hogy találkoztunk. Jó olyanokkal is találkozni akik újak itt. Ti mikor kerültetek át? /Érdeklődtem, majd a pasas felé fordultam aki a jelek szerint ebbe a századba tartozik./
- És benned kit tisztelhetek? Gondolom vadászt, de a nevedre lennék most kíváncsi.
/Kis szünetet tartottam, hátha valaki reagál valamit./
- Felőlem akár indulhatunk is.

(80)

[Laki]

* Vadászidény *

* Riggs, Kat, Jessie, Vera *

/Gryff alaposan végignéz mindenkit még egyszer, bár furcsa mód Riggsen nem időzik annyit a szeme mint a hölgykoszorún./
- Csak utánad Jessie baba, te vagy a főnök.
/Színpadiasan int maga elé majd a kis társaság megindul kifelé. Menet közben mindenkivel vált egy pár szót, ki tudja milyen okból. Közben a szemüvege folyamatosan rajta, mint ha kicsit bántaná a szemét a fény, nem mint ha olyan verőfényes napsütés lenne./
- Aha, kard. Szerintem is tök jó. Csak egy dolgot ne felejts el, soha ne vigyél kardot pisztolypárbajba. Tök szép, tök jó, és még drága is, de akkor már inkább egy Ares 7es monoszálas lövedékekkel. Ha már a "kis" pisztolyoknál tartunk. Ha jó kisfiú leszel, akkor kapsz majd karácsonyra valami aranyosat. Persze csak ha a kiképzőid addig szét nem kapnak.
/Miközben Riggsel beszélget szinte folyamatosan mosolyog és előre bámul. Feltűnően tetszik neki valami, majd küld egy machosan kacér mosolyt Kat felé./
- Na Linda baba ne aggódj, lezavarjuk ezt a egész bemutatkozósdit, és oda viszlek ahova csak szeretnéd.
/Többet nem is fűz hozzá csak megvillant egy világbajnok mosolyt, amitől még a jéghegyek is elolvadnának./
- Jah, Jessie, ha gondolod kifele menet beugorhatunk nekik a bolthoz. Csak nem árt az ilyesmit előre tisztázni. Addig is hívtam taxit. Mellesleg Laspal szerint az ogrénak semmi képessége, de golyófogónak biztos jó lesz. Majd beadom Mendezhez. Fog örülni a friss húsnak. A lányka pedig boszi, kellemes vérfrissítés.
/Végül már majdnem a bejáratnál jártok mire eljut Verához is a sorban./
- Gryff, Gryff Thomson, Verácska. És azért túlzás ilyen egyszerűen fogalmazni, hogy vadász vagyok. Kifejezetten nem szeretem az erdőket és nem értem mi jó abban, hogy valaki nyulakra lődöz egy fa tetejéről. De ha már a foglalkozásnál járunk, maradjunk annyiban, hogy PR szakember vagyok. Ilyesmi már létezett a ti időtökben is ha jól sejtem.
/Ahogy kiértek, egy tömb szerű, elnyújtott jármű vár titeket a Tanácsház előtti tér szélén. A "taxi" felirat eltéveszthetetlen, és úgy tűnik Gryff mindenre gondolt, ugyanis még öten is kényelmesen elfértek az utastérben./
- Okés, itt a taxi. Indulhatunk?

* Helyszínváltás Jessie reagja után, ugyanis jelen esetben ő határozza meg a következő helyszínt. *

[Riggs O'Conell]

* Vadászidény *


/ Hangtalanul lépked a Don Huan mellett, nem reagál, gyakorlatilag levegőnek tekinti a tenyérbemászó kis alakot, időnként hátrapillant Kat-re, aki jelenleg az egyedüli biztos pontja ebben a világban. Nagyjából egyszerre jöttek, együtt császkáltak, és együtt mentek az elmebeteg szárnyas fószerhez is. Kellemetlen beismerni, de kezd kötődni hozzá. A többieket egyelőre nagyon negatívan értékeli.../
+Csupa szájhős...+
/ Jess " babáról " azt sem feltételezi hogy a retyóból ki tudna kászálódni biztonsági kíséret nélkül. A hemüveges csóka meg túl magabiztos, mintha.../
+Palástolni akarna valamit előlünk+
/ Ez természetesen rá is igaz, hisz az emberismeret, főként önismeret. Neki is megvan az oka arra hogy úgy viselkedjen ahogy, s ezzel igyekszik egy gyenge pontot elfedni. A kérdés csak az.../ +Mi lehet az ő gyenge pontja?+ / És mostantól egész máshogy kezdi vizsgálni szemüveges cimborájukat. Nem mint társat, mint barátot, hanem mint prédát... Rajta tartja a szemét, figyeli a mozgását. Mennyire rugalmas, milyen az izomzata, hol és hogy kéne elsőre megütni. A szokásos. Jess esetében is törekedett az alapos felmérésre. Most is pont ugyanígy tesz. Van egy olyan érzése hogy az a napszemüveg nem csak stílusos kiegészítő. / + Ezt fogom először leverni rólad. + / Verára pillant, szimpatikus lány, nincs vele különösebb gondja. A szemében felfedezni vél némi kételyt. Pont ugyanazt ami saját lelkét is emészti. Nem tud szabadulni a gondolattól hogy csapdába sétálnak. Az ösztönös ellenérzése két " vezérükkel " szemben pedig csak ront ezen az arányon. Újra Verára pillant, s felötlik benne a gondolat, hogy talán egy leendő szövetségest, nem pedig ellenséget vizsgál.../

(12)

[Kathleen Sirett]

* Vadászidény *

/Felderíti a gondolat, hogy akad valaki, aki szintén nemrég került át, de már megkezdte a beilleszkedés procedúráját. Bár nem tudta meg, Vera hovatartozását faj szempontjából, és él benne a halvány remény, egy szintén boszorkányt tisztelhet benne. Nem lenne rossz valakivel eldiskurálni erről, egyre jobban foglalkoztatja, vajon mikre lesz képes, vagy képes-e már valamire egyáltalán?!/
-Alig egy órája talán.
/Válaszol Vera kérdésére, majd rögtön viszont-érdeklődik, az eddig fejében motoszkált kérdést is feltéve./
-És te? Annyira nem tűnsz elveszettnek... Jha, és mi vagy? Már ha szabad kérdeznem?
/Miközben beszél, Vera mellé sorol be az óriás mellől a vonulás során. Bár Riggs drága a szíve csücske, inkább az értelmes társalgást választja, mint a késztetést, hogy egyszer tényleg érzékenyebb testtájon billentse a nagyembert. Fél füllel Gryffet hallgatja, a másikkal Verát, és szívesen növesztene harmadikat, hogy a tágasabb környezetét is felmérje, de csak kettőt kapott az égtől, így figyelme lekorlátozódik. Gryff jégolvasztó és szökőár indító mosolyát azért elcsípi, válaszként ad is rá egy szájzug-húzást, azért kell még a manusnak egy keveset édelegni, hogy kapjon egy vigyort a leányzótól.
Ahogy haladnak, a félelmetes, veszedelmes "biztos pont" olyan remekül kikapcsol pillanatokra, hogy ártalmassági tényezője sikítozva ugrik át negatívba. Csak lépked, kissé elveszetten a csoport többi tagját követve, merengve azon, mit is fog kezdeni ha vége ennek a mókának./
+Lehet ideje lenne jókislánynak lenni végre?+
/Hirtelen felvetődik benne a gondolat, hogy ezt a múltbeli dolgok miatt kapta, majd csak morran egyet magában./
+Azért ne essünk túlzásba...+
/Remekül eldiskurál magával, mire a taxihoz érnek. Kérdőn pillant körbe társain, várva a nagy választ valakitől, miszerint indulás és ez az úti cél./

(13)

[Vera Rider]

*Vadászidény; Laki
[2900 augusztus 4. 14 óra tájt]

/Szeretek mindent és mindenkit megfigyelni ami most egy kicsit nehezebb volt mivel ötre növekedett a csoport száma. Jessie és az idegen láthatóan értik a dolgukat, de engem valamiért kételkedni kezdtem./
+ Rossz érzésem van. Nem szeretem, ha utólag tudok meg dolgokat.
/Kath válaszolt a kérdésemre, ugyanazt tette fel nekem is, bár számítottam rá, hiszen mégiscsak én indítottam a csevejt./
- Én se vagyok itt túl régóta, csak egy napja léptem át a bolt küszöbét. És alakváltó lennék. Eddig már három állat alakját sikerült magamra öltenem, de van még mit tanulnom.
- Elveszett ugyan nem vagyok, de még vannak gondjaim a beilleszkedésben. Például lakást kell majd találnom, mert télen nem lesz annyira jó a kempingezni a Rengetegben.
/Nem tudom, hogy a XXI. századi társaság teszi -e, de meglepődtem mennyire közvetlen lettem.
Miközben Válaszoltam Kathleenek úgy éreztem, hogy Riggs figyel. Pedig rá se néztem, bár a mondandóm végén viszont a tekintetem az óriásra vándorolt, jól éreztem hát a tekintetet. Kételyt véltem felfedezni a szemében./
+ Vajon miért éreztem meg hogy néz? Talán valami furcsa érzék, na de mindegy is.
+ Úgy látom a zord külső, most zavart belsőt rejt.
- De ne aggódjatok, ti is beilleszkedtek hamar. Főleg, hogy titeket tovább fognak kalauzolni, mint engem. Én a teleportkaputól, már magam bóklásztam, bár mindig belebotlottam segítőkész alakokba. Szóval ne izguljatok.
/Majd Riggsre néztem, remélve, hogy kicsit sikerült csökkentenem a kételyeit.
Időközben a vezetőink Taxit is intéztek nekünk ezért kimentünk. A lépcsőn az idegen végre be is mutatkozott, majd a taxihoz sétáltunk, és Griff közölte, hogy a bolthoz megyünk./
+ Minek? Talán többen is átjöttek.
/Ekkor elöntöttek a gondolataim, hátha Robi és /vagy a tesóm Máté is átkerült, csak valami gigszer miatt ők egy nappal későbbre teleportálódtak. De hamar el is hessegettem a gondolatot, bár nem szűntem meg reménykedni./

(81)

[Jessie Ellwood]

*Vadászidény*

/Gryff hozza a formáját és tenyérbemászóan viselkedik, ahogy szokott. Azon gondolkozpm éppen, hogy Riggs miért nem vert már oda egy embereset, nem tűnik ilyen türelmes alaknak. A csajok ignorálják a széptevését, ami csak azt vonzza maga után, hogy még jobban bele fog melegedni majd.
- A boltba? Ezek szerint elfelejtetted, hogy a múltbéliek nem tudnak visszamenni a boltba, a tükröt pedig nem lehet kivinni még az ajtóig sem. Szóval sok értelme nincs visszamenni, az uticélunk pedig... /Megnyomkodom a kézfejemet, ahol csak a számomra látható számítógép billentyűk és kijelző van. Altmyrcát jelzi ki a gép, jelenleg ott van a csaj. Egy kicsit még nézem a kezem, hogy mennyire bájos, majd folytatom a mondatot./
... azt a hírt kaptam az alakváltó hölgy által keresett személyről, hogy a varázslók városában van, tehát Altmyrcába megyünk. Remélem a többieknek is megfelel, mindenkit eljuttatok a célhoz, de előbb Veráé az elsőbbség. /Mondom normális hangsúllyal, miközben lekapcsolom a billentyűzetet. Egy távoli vörös pont villog csak a szemeim előtt, de ez nem zavart soha sem, így most sem. Én előre ülök a taxiba, és megvárom, amíg mindenki beszáll./
- A kapuhoz. /mondom a sofőrnek, aki, ha mindenki bent van elindul, és felszáll a levegőbe. Közben elmosolyodom és Gryffnek szánom az üzenet./
- Mendezhez? Aztán meg ne lepődjön és Riggs mondjuk orrba ne vágja véletlenül. /Közben hátrapillantok a nagyfiúra./ - Jönnék neked eggyel. /Vigyorgok az újoncra, mert én nem vagyok oda azért a jófiúért. Bár tény, hogy nagyszerű kiképépző, mindenki ezt mondja, aki nála végez. Mert aki nem, az a kiképzés közben meghalt./

(10)

[Laki]

* Vadászidény*

Folytatás a H'Sekirati Teleportkapunál.

[Drun]

*Eddy Shooter*

/Magabiztosan vezet, a számodra még kaotikus forgatagban./
- Én úgy tudom, hogy az M-eseket támogatja a Szövetség, és nem engedi, hogy elkallódjanak.
/Vet egy futó pillantást rád, majd újra az utat tanulmányozza./
- Igaz, ami igaz, hogy nem lehet abból a kis tőkéből megélni éveken keresztül, de a semminél több.
/Figyelmesen hallgatja végig a történeted, de nem néz rád, ellenben amikor befejezed, újabb kérdést tesz fel./
- Mennyire különbözik a mostani fejlettségtől?
/Lassít, majd egy névre szóló parkolóba áll be. Nem száll ki egyből, hanem feléd fordul./
- Ezek szerint nincsenek igazán konkrét tervei, azt illetően, hogy mit szeretne a jövőben csinálni. Ugyanis ezeket a válaszokat, már sokszor hallottuk és teljesen hétköznapi elképzelések.
/Szavai nem megrovóak, mégis valahogy érzed belőle a csalódást.
Elveszi az oldaláról a sétapálcáját és ahogy lassan kinyílik az ajtó, kiszáll./
- Remélem, hamarosan, hogy megismeri a világunk, körvonalazódik magában, az igazi életcél!
/Megvárja még kiszállsz te is a kocsiból, addig rendbe szedi az öltözetét, majd azon a szerkezeten újra megnyom valamit, amit első alkalommal is láttál nála, mire a kocsi ajtajai lezárulnak, és egy halk pittyegéssel jelzik, hogy a riasztó is működésbe lépett./
- Viszont, ha gondolja, a regisztráció után, megismertetem Önt a Vadászokkal.

[Nymloth Dracarys]

*Dylan - Előzmény*

/Odakint komolyan hallgatom végig a szavait és becsületre méltó, amit mond. Számomra soha nem a béke volt a mérvadó, főleg nem régen, amikor csak az erőszak számított és az életformám messze nem volt békés./
- Nos igen, a béke tűnékeny illúzió, habár ha jól tudom jelenleg nincsenek háborúk, legalábbis olyanok, amiket a mi korunkban annak neveztek. Persze belső csatározások vannak, de afféle nagy háborúkról nem tudok. /próbálom felidézni amit erről a korról tudok. Nem tudom örülni fog-e ennek, minden esetre úgy gondolom jobb ha tudja. De nem is az a feladatom, hogy a kedvében járjak, hanem hogy elkalauzoljam ebben a világban./
- Ezt örömmel hallom, élni kell a lehetőséggel. /biccentek nagyon is komolyan. A bókot csak figyelmen kívül hagyom. Soha nem igazán érdekelt a külső, az csak egy befolyásolhatatlan valami, ami mindig is távol állt tőlem. Ráadásul annyi arcot viseltem már, hogy a külső jelentősége számomra teljesen elveszett. Hogy egyik arc szebb mint a másik, az csak a sors szeszélye. Nekem igazán nem számított a külső, habár lassan nem tudtam már figyelmen kívül hagyni, mert ez a legújabb alakom a hófehér hajjal, lila szempárral és karcsú magasabb alakkal egyre több ember tetszését nyerte el. Habár amíg gondom nem származott belőle nem kellett odafigyelnem a dologra./
- Amúgy biztos vagyok benne, hogy hamar megtanulod. /próbálom megnyugtatni. A sárkányos megjegyzésre pedig muszáj elmosolyodnom./
- Rendben, ezen ne múljon, ha visszatértünk Polimetronba ígérem megmutatom. /adom a szavam és komolyan is gondolom./
- Igen, nagyon bölcs ember, örülök, hogy tőle tanulhattam. /mondom nagy komolyan./ Mellesleg igen, én is így gondolom. És ne aggódj, ha valaki a terhemre van, akkor az nagyon hamar észreveszi ezt, többnyire kimondom ami zavar és nem folytom magamba. /vonok vállat.
Aztán csak biccentek a szavaira és be is lépek a Tanácsháza épületébe. Odabent rengetegen szaladgálnak a dolgukat intézve, alig tudok utat törni az egyik komornyikszerű alakig./
- Jó napot regisztrálni jött a barátom, most érkezett a 21. századból. /mondom neki, mire nagy fontoskodva elmagyarázza, hogy keressünk valami Nnathe Laspal nevű angyalt, majd az útvonalat is elhadarja és megy is tovább. Nem igazán tetszik a beképzeltsége de csak intek Dylannak és elindulok a megadott útvonalon. Rövid kavargás után ki is kötünk a mondott iroda ajtaja előtt. Ott megállok és odaszólok Dylannek./
- Nah elvileg odabent van Nnathe Laspal, ő intézi ezt az egészet. Én idekint megvárlak, aztán majd folytatjuk a beszélgetést. /Egy biztató mosolyt küldök felé, mert ettől az egésztől nekem olyan műtői hangulatom van, de őt lehet annyira nem zavarja. Minden esetre nekidőlök a falnak és ott várok, amíg Dylan be nem megy, majd ki nem jön./

(114)

[Dylan Crayton]

/Dylan Crayton érdeklődve hallgatta útitársnője szavait, majd kis szünet után válaszolt csak./
- Nos, igen. A béke eléggé ingatag dolog. Egyetlen rossz lépés, vagy mondat eltörölheti. A belső harcok valamilyen szinten szükségesek, ahhoz, hogy a helyes irányba menjen egy világ. Plusz, ha nem lennének belső harcok se akkor mi katonák munka nélkül maradnánk - /válaszolta egy halvány mosoly kíséretében./ - De komolyra fordítva a szót. Amíg nincs mindenki harmóniában, addig ténylegesen béke sem lesz. De ahhoz, hogy teljes békét érjünk el, mi kevesek vagyunk. Mindig lesz az élőlények szívében gonoszság, fájdalom, és gyűlölet - /fejezte be az ehhez a témához kapcsolódó beszédét.
Dylan a mellette haladó Nymloth tempójában haladt a Tanácsháza felé. Gondolataiba mélyedt, mígnem a nő újra megszólalt./
- A lehetőségek azért vannak, hogy megragadjuk őket. Aki egy pozitív lehetőségbe botlik és nem kapja el, annak vagy megvan mindene vagy bolond. A sárkány bemutatót meg kíváncsian várom. Még egy jó pont ennek a világnak - /mondta Nymloth-nak, miközben lassan elérték a tanácsházát. Dylan nem válaszolt a nő mesteréről szóló megjegyzésre, mivel úgy érezte, hogy nagyon nem tudna mit hozzáfűzni a dologhoz. A Tanácsházára belépve Dylan szája éppen, hogy csak nem maradt tátva, szerencséjére ennyire azért fegyelmezni tudta magát. A látvány gyönyörű volt. Az emberek vagy más lények fel alá rohangáltak, hogy ügyeiket intézzék, és mások ügyeivel foglalkozzanak. Nymloth az egyik emberhez lépett, akitől megérdeklődte mit is kell tennie Dylannek a regisztrációhoz./
- Üdvözlöm - / köszönt az alakváltó, majd megvárta amíg kiderült hova is kell menniük és követte új barátját a megadott irányba.
A teremhez érve Nymloth elköszönt, és azt mondta, majd itt várakozik, így Dylan az ajtóhoz lépett./
- Igyekszem - / mondta, majd bekopogtatott, és ha engedélyt kapott a belépésre, akkor belépett a helyiségbe./

(6)

[Nymloth Dracarys]

*Dylan*

/Nem telik bele sok idő, sőt meglepően hamar megjelenik Dylan. Az izmaim megfeszülnek és a testtartásom egy pillanatra támadó színezetet vesz föl, amikor a másik alakváltó csak úgy a semmiből megjelenik mellettem, de aztán pillanatok alatt ellazulok. Az egész csak egy rövid közjáték, csupán a megszokás hozza ki belőlem.
Érdeklődve pillantok Dylanre és hallgatom végig a mondandóját./
- Jó gyors voltál. /fejezem ki meglepetésem, de aztán hamar tovább is lépek a következp témára./
- Nem, más dolgunk nincs tudtommal. És merre szeretnél menni Polimetronon belül? Van valami célod? Vagy valami amit szívesen csinálnál majd a későbbiekben? /érdeklődök.
Végigpörgetem az agyamban, hogy merre kéne őt elvinnem, és hiába csak az elmúlt pár napban jártam én is először Polimetronban, a városka igen jó benyomást tett rám a középkorias hangulatával és a kedves nyugodt emberekkel.
Közben eszembe jut valami más is, hogy esetleg mi dolgunk lehet még./
- Esetleg nem vagy éhes? Vagy szeretnéd megnézni H'Sekiratot? Nekem holnapig szabadnapom van, szóval elkísérhetlek ma még bárhivá. /mondtam őszintén.
Kissé vágytam már haza is a nyugodt kis házba a tó partján, ahol még alig néhány éjszakát töltöttem, de máris úgy a szívemhez nőtt, mintha évek óta élnék ott./
+ Talán Dylannak van igaza... habár eddig is tudtam hogy a szívemhez nőtt ez a kor, de mst tudatosult csak igazán bennem. +

(115)

[Dylan Crayton]

/Dylan Crayton azonnal észrevette Nymloth védekező beállítását, és tudta is, hogy ez már berögződött mozdulat a hirtelen jött dolgokra./
- Látom a reflexeid tökéletesek - /mondta mosolyogva./ - Engem is meglepett ez a gyors ügyintézés. Ebből is látszik, hogy itt másképp mennek a dolgok/ - jegyezte meg, majd elgondolkozott azon, hogy vajon mit is kéne csinálnia a mai nap további részében.
Még délt sem ütött az óra, így bőven volt idejük körülnézni, és megismerni az új világot, legalábbis ami Dylan esetében megismerés volt, az már Nymloth esetében csak idegenvezetés./
- Nos, nézelődni ráérek később is. A legfontosabb, hogy megtaláljam a helyem az új világban és új életet kezdjek. Kéne keresni valami szállást Polimetronban és valami munkát se ártana keríteni. Ha megtaláltuk eme két fontos dolgot, megmutathatnád a Polimetron csodáit, esetleg a környező területek látványosságait - /javasolta Dylan némi csendes gondolkozás után./
- Szerencsére alig egy órája ettem, ha a plusz pár száz évet nem vesszük számításba, így éhesnek-éhes nem vagyok. Viszont szívesen hallgatnék még dolgokat az itteni helyzetről. Tudnál még mesélni? Bármit ami eszedbe jut, és miközben mesélsz szerintem induljunk el a fővárosunkba. Csak jobb neked is ha otthoni környezetben vagy - /jegyezte meg, majd elindult kifelé a Tanácsházáról./
+ Nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon milyen dolgokat tud még elmondani. Ez a világ csodálatos. Minél többet szeretnék megtudni, és minél gyorsabban, hogy be tudjak illeszkedni. Ki tudja miért, de kaptam egy új esélyt, és mindent a legjobban szeretnék csinálni ebben a világban + / töprengett az alakváltó./

(8)

[Nymloth Dracarys]

*Dylan*

- Nos igen, a kiképzés nem múlt el nyomtalanul. /vontam meg a vállam amikor már ellazultam. Jó pont, hogy észrevette, nem tartott elvégre sokáig, éppen csak a pillanatnyi zavarra reagáltam.
Az ügyintézés gyorsaságára meg csak mosolyogtam. Hát igen, a jó öreg oroszország is eszembe jutott erről. Nem kommentáltam egyszerűen igaz volt amit mondott, ez tényleg egy másik világ.
A józan eszmefuttatásra pedig csak biccentek./
- Nos igen, ezek nem túl egyszerű dolgok. Bevallom nekem is alig pár napja van házam és csak a szerencsén múlott hogy szereztem. Tudod én éppen a munkaadómnál vagyok albérlő. Szép kis ház, azt hiszem jól jártam vele. /mondom elgondolkodva.
Még egy kissé szokatlan nekem hogy saját otthonom van, meg munkám és az életem is egészen rendben van. Talán tényleg jó hatással volt rám ez a kor./
- Rendben, akkor menjünk Polimetronba. /biccentek és el is rugaszkodom a faltól majd könnyed ragadozóléptekkel nekiindulok a folyosók rengetegének. Közben folytatom a beszélgetést, de visszatérek az előcsarnokba, majd kisétálok a Fősugárútra./
- Nekem Juanji mutatott egy remek kínai fogást, én azzal úgy belaktam reggel, mint a fene. Amúgy ő a munkaadóm, kedves fickó. Nos nézzük... Én se vagyok olyan rég óta itt, de találkoztam sok különös figurával már. Annyit mesélt nekem Juanji, hogy tíz nagyváros van jelenleg, mindegyik valamelyik faj központja, de persze senki nincs kitiltva sehonnan, habár a vadászok városába nem jó menni, mert hivatalosan nem vadászhatnak, de ettől függetlenül illegálisan elég hamar eljár a kezük ahogy hallottam. Őket jobb elkerülni.
/Közben már a Fősugárút forgatagában haladtunk, az emberek szerencsére most is teret engedtek nekünk./
- Amúgy Polimetron jó hely. Nem olyan szupermodern, mint ez a város, H'Sekirat, de nekem jobban is tetszik az a kis nyugalmas légkör. De itt is vagyunk, az már ott a teleportkapu. /intek a villogó fény felé, amibe belépnek, majd eltűnnek benne az emberek./
- Ezzel jutunk át a másik városba a leggyorsabban.

(116)

[Eddy Shooter]

*Drun*


- A különbség számottevő. Itt olyan járműveket láttam eddig ami a múltamban még nem volt. Olyan eszközök vannak amiket nem is ismerek és le merem fogadni, hogy még messze nem láttam mindent.
/Válaszolom határozottan és átgondoltan. Éreztem, hogy amikor a terveimről elmondtam a véleményem, mintha csalódott lett volna, így gyorsan hozzátettem egy kis igazítást./
- Sajnos egyelőre még az itteni etikettet sem ismerem. Így nem nagyon lehet konkrét tervem. Minden esetre szeretnék majd egy jól jövedelmező munkát, vagy valamit, amivel pénzt kereshetek hosszú távon.
Azt viszont megköszönném ha megismertetne a társaimmal!
/Felcsillan a szemem, mikor megemlíti, hogy találkozhatok a vadászokkal./




{48}

[Drun]

*Eddy Shooter*

/Amikor megjegyzését teszel a modern gépekre, egy apró fejbiccentéssel nyugtázza először, igazad./
- Valóban, úgy hiszem én is, hogy nem mindent látott még Mr. Eddy.
/Mikor már teljesen rendbe szedi öltözetét, elindul az épület felé.
Amikor az egy őr mellett elhalad, kölcsönös üdvözlésnek leszel fültanúja, majd még pár helybéli személynek is köszön, biccent. Megfogalmazódik benned, egy halvány gyanú, miszerint, igen sokan ismerik itt vezetődet./
- A tervei, amiket mondott igen érdekesnek tűnnek, de azt hiszem túl hamar tettem fel a kérdéseket, mert még nincs tisztában azzal, mit is csinálnak, az olyanok mint Ön.
/Néz rád jelentőségteljesen, miközben halad előre az ízlésesen berendezett teremben./
- Van néhány ismerősöm, jó barátom az Önök városában.
/Ahogy elértek egy hosszú lépcsőhöz, feltűnik végre, hogy a sétapálcájának nincs semmilyen kopogásszerű hangja, ahogy oda érinti a talajhoz./
- Remélem, hamar túl lesz a regisztráción, és nem lesz ellenére a Hölgy aki, felveszi adatait!
/Felértek a második emeletre, és egy hosszú folyóson haladtok el, mígnem eléritek a célt, legalábbis Jipin teastartásásból ezt tudod leolvasni. Az ajtó melletti egy plasztik kártyáról meg, egy zölden irizáló kód látható: R - M - 206./
- Megérkeztünk.
/Erősíti meg benned a gyanút.
Jipin illedelmesen kopog, majd egy halk "Szabad." hang hallatára, benyit egy tágas szobába, ahol egy gyönyörű angyal ül az íróasztal mögött./

[Fiona Freefall]

*Előzmény: Fősugárút*

/Szolidan csattogva fékeztem le a bejárat után nem sokkal./
+Népek pipa, nagy terem pipa, neonfények pipa. Semmi sem változott, mióta itt jártam.+
/Mértem fel a terepet fanyalogva, aztán mikor meggyőződtem róla, hogy a két utánfutóm is megérkezett, megindultam az ügyfélszolgálatos luvnya felé. +Full fehérbe öltözött, zöld holoszemüveges nagyonszőkeség, pipa. Itt sem változott semmi.+ Nyugtáztam, aztán legédesebb hangomon elfuvoláztam, miért jöttünk./
- Szeva csajszi, regisztrálni jöttünk, vagy mifene. Hova, merre? /A kiscsaj csak pislogott meglepetten, ahogy értelmezni próbálta, mit is mondtam neki, de aztán észlelvén, hogy még ketten becsatlakoznak hozzánk, megemberelte magát./

(210)

*Nichen, Kryon: Tessék nyugodtan NJKt mozgatni a reagotokban, nem tilos! Most nem mesélő, csak játékos vagyok. *

[Nichen Forhana]

/Az előcsarnok éppen úgy fest, mint ahogy ezer éve festett volna, és épp olyan kaotikus is. Úgy tűnik, a népek még most sem tanultak meg rendesen ügyet intézni - vagy ez a sok összezavarodott lény mind ma érkezett volna?
Fiona azon kevesek közé tartozik, akik magabiztosan közlekednek, minden bizonnyal nem ez az első eset, hogy újoncokat hoz regisztrálni. Az ügyfélszolgálatos hölgyemény külsőre egy hollywoodi szőkeségre hasonlít, akit félig-meddig akarata ellenére benyomtak a sci-fibe. Ha levennék róla a futurisztikus zöld szemüveget, semmi sem különböztetné meg az üresfejű libáktól, akik csak úgy hemzsegtek a XXI. században, és akiket Nichen, akkor még Niki legszívesebben a saját retiküljükkel vert volna agyon.
Mire mindezt végiggondolja, a nőcske nagy kegyesen tudomást vesz a frissen érkezett ügyfelekről, és felnéz a... arról a valamiről, amivel éppen foglalkozott. Fionára és Nichenre csak egy-egy futó, unott pillantást vet, Kryont azonban annál nagyobb érdeklődéssel méri végig./
- Jobbra, végig a folyosón, 11-es iroda *hadarja, mint valami iskolás gyerek a bemagolt verset, továbbra is a társaság egyetlen hímnemű tagját bámulva.

(8)

[Kryon Vorm]

*Fiona, Nichen*

[2900.Augusztus.09.]

/ Szépen sorban betódulunk. Én zárom a sort, mivel udvariasságból a két hölgyet magam elé engedem. /
+ Jól néz ki ez a hely. Nagy, díszes, méltóságteljes. Mint egy templom.+
/Közben Fiona kissé lekezelő stílusban információt kér a szőke nőtől. Látszik a nőn, hogy tipikusan a "Jaj ne letört a körmöm most mi lesz?" fajtából való. Kissé meglep, hogy ilyen nyíltan megbámul. A fátyol előtt sem voltam rossz pasi, de azért nem volt ekkora hatásom egy nőre sem. Azért nem esek kétségbe a dologtól. Sőt. Büszke vagyok magamra, de nem mutatom. Kedvesen rá mosolygok az engem rendületlenül bámuló hölgyre./
- Köszönjük szépen.
/Válaszolok neki, aztán két társnőmre nézek várakozón, jelezve, hogy ez úttal is udvarias kívánok lenni és előre engedem őket./

(8)

[Fiona Freefall]

- Kösz szivi. /Biccentettem a csajszinak én is, aztán további noszogatásra nem várva megindultam a jelzett útvonalon./ Nyilván többen jártak már erre, ha külön irodát kapott az ügyintéző. /Vigyorogtam az újoncokra, aztán műsajnálkozva megemeltem a vállamat./ Pedig már azt hittem, ritka egy pofa vagyok. De itt is vagyunk. /Pislogtam fel az egyik ajtó melletti fénylő számra. Éppen csak egy árnyalatnyit bizonytalanodtam el, de aztán nem hezitáltam tovább és nagy bátran bekopogtam. +Végül is, csak egy ajtó, ártani nem árthat, igaz?+/

(211)

[Nichen Forhana]

- Nahát, valakinek hódolója akadt /jegyzi meg halkan, piszkálódva, ahogy távolodunk szőkeségtől./ - Talán nem is leszel olyan egyedül, mint gondoltad.
/Fiona kopogására egy ideig nem érkezik válasz, majd kinyílik az ajtó, és egy zavarodottnak tűnő, középkorú nő lép ki rajta. Süt róla, hogy ő sem nagyon tudja még, mi merre hány méter./
- Most már mehetnek /mosolyodik el félszegen. Távoztában a folyosó felénél elejti kis kézitáskáját, felszedi, majd nem nézve se jobbra, se balra, kisiet az épületből. Valószínűleg semmire sem vágyik jobban, mint egy kis láthatatlanságra./
- Ennyire azért csak nem szörnyű /mormogja Nichen, mielőtt belépne az irodába./

(9)

[Kryon Vorm]

*Fiona, Nichen*

[2900.Augusztus.09.]

- Ritka pofa vagy hidd el. Én legalább is még nem sok időutazó, New Yorki farkasnővel találkoztam. - /Mondom Fionának vigasztalásképp miközben olyan arcot vágok, mint aki naponta beszélget farkasemberekkel. Aztán elvigyorodom./
-Nos az utazás a jövőbe kicsit feltuningolta a külsőm. -/Mosolygok a társnőimre./- De nektek sincs ám okotok panaszra. Egyébként meg sosem árt az ha az embernek vannak kapcsolatai a megfelelő helyeken.
/Az utolsó mondatnál kajánul somolygok. Aztán a kiviharzó lányra figyelek./
- Kicsit olyan mint Mr. Bean csak nőben.
/Követem a lányt a tekintetemmel amíg el nem tűnik aztán Nichen felé fordulok./
- Ha gondolod előre megyek felderíteni a terepet, aztán ha én is így jövök ki, akkor ne menj be.
/Mondom ugyan olyan csipkelődve, mint ő az imént./


(9)

[Caridwen]

*Kryon*

/A nő arcát halvány pír önti el, ahogy megszólítod, láthatóan baromira zavarban van, amiért elkaptad leselkedő pillantását, azt se tudja mit mondjon./
- Én... persze... izé... /Azonban mielőtt összeszedné magát egy másik hang hasít bele a csöndbe egy mély, ám mégis határozottan női hang. Olyan, mintha a hang tulaja rengeteget dohányzott volna, azonban ez a sötét fátyolos tónus csak még vonzóbbá tette a hangot./
- Én útba tudlak igazítani öcsi, ha nem ragaszkodsz a kislányhoz.
/Ha megfordulsz egy vörös hajú nőt pillantasz meg, aki könnyeden a falnak támaszkodik felhúzva egyik lábát és azzal támasztva a falat. Egy öngyújtóval játszadozik a láng táncot lejt méregzöld szemeiben. Vörös haját szoros copfba fogja így még hangsúlyosabbá válnak hegyes fülei, amiket karikákkal aggatott tele.
Amikor felé fordulsz elrúgja magát a faltól és odasétál hozzád. A mozgása lágy és könnyed, szinte az az érzésed egy ragadozó közeledik feléd. A köpenye követi mélyvörös bőrruhába burkolt testét ahogy feléd sétál a hátán azonban gyanúsan magas a köpeny, mintha kardot vagy hatalmas táskát, vagy valami mást szíjazott volna a hátára.
Kartávolságon kívül megáll és hűvösen ám alaposan végigmér. Meglepődve tapasztalod, hogy pont olyan magas, mint te, tehát még csak kicsit se kell felnéznie rád, csak egyenesen a tiedbe fúrja méregszín pillantását./
- Nah mi az babám, megkukultál? Nem érek rá egész nap múltlakó... De eldobhatlak a legközelebbi boltig, ha még ma megmoccansz. /mondja továbbra is azon a különös füstös mély hangján./

[Kryon Vorm]

[2900. Augusztus. 09.]

/ Bíztató mosolyt küldök a szöszi ügyintéző felé jelezve, hogy felejtsük el a megbámulásomat. Azt viszont már nem várom meg, hogy a mosolyom hatására a nő összeszedje magát, mert egy másik nő vonja magára a figyelmemet./
+ Jééé manófüle van. +
+ A jelleme viszont határozottan nem a manóké. Ráadásul eléggé égig érő manó lenne.+
/ Bár magamban mosolygok, de kívűl inkább csak érdeklődve végigmérem a csajt pont olyan alaposan mint ő engem. Nem mint nőt nézem meg hanem mint egy érdekességet. Aztán barátságosan köszönök és kezet nyújtok./
- Szia. Ha már így felajánlottad, akkor elfogadom a kalauzolást. Kryon Vorm vagyok.

(13)

[Caridwen]

*Kryon*

- Tartsd meg a neved fiú. Minél kevesebb dolgot árulsz el magadról, annál kevésbé tudnak kihasználni az emberek. /veti oda hűvös fensőbbséggel./
- De akkor menjünk is. /teszi még hozzá és ezzel sarkon is fordul. A szövet különösen mozdul a hátán, mintha külön életet élne. Aztán azonban erőteljesen indul neki, tehát hogyha nem akarsz lemaradni neked is szaporáznod kell a lépteid, hogy a nyomában maradhass. Az emberek mindenhol kitérnek az útjából, van aki vet utána egy gyanakvó pillantást, de olyan is akad, aki egyszerűen csak odább lép, szinte öntudatlanul.
Meg sem szólal de még csak nem is lassít, amíg ki nem értek a fősugárútra. Csak ott áll meg és fordul feléd./
- Tehát hová szeretnél menni, boltba, lakásért, vagy munkát keresni? /pillant rád továbbra is hűvösen, de feltűnhet, hogy a tekintete egyre gyakrabban elkalandozik és a tömeget pásztázza, mintha keresne valakit.
Néha kissé odébb lép összeráncolja a szemöldökét, de ezek mind csak pár másodperces dolgok, a végén nem is tudhatod hogy valóban láttál-e valamit azon a szoborszerű arcon, vagy csak az elméd tréfál meg.
Aztán mintha halk morgásra figyelnél fel... Túlbúg az utca zaján és valahogy mégis elválik tőle. Sokkal hátborzongatóbb, de mintha senki nem figyelne fel rá... Az emberek csak haladnak tovább, de a morgás egyre közelebbről jön. Mintha a nő sem észlelné, csak nyugodtan áll a válaszodat várva./