Karakter régi neve: Gabriel Marirnow
Karakter új neve: Tereus
Kora: 29.
Nem: Férfi.
Faj: Angyal.
Szint: 3. Angyal.
Külső tulajdonságok:
Testtartása, rugalmas, ízlésesen kidolgozott izomzata erőt és magabiztosságot mutat. Hosszú fekete haját szorosan hátrafésülve, varkocsba fogja össze tarkójánál, mely onnan még térdig 8as fonatban lóg le, elől a szemébe lóg pár rakoncátlan tincs. Kreol napbarnított bőre, karakteres élesen metszett arcíve van. Enyhén metszett fekete keretes aranybarna szeme, melegséggel tekint Hilaryre, de mindenki másra hidegen és szúrósan. Vékony kissé lefelé görbülő ajka, távolságtartó. Hatalmas fehér hattyúszárnyai még jobban kiemeli férfias alkatát. Fekete motoros bőrkabátot, fekete pólót, fekete farmernadrágot és bőr csizmát visel.
Belső tulajdonságok:
Igen sajátos értékrenddel rendelkezik. Büszke elért sikereire. Foggal, körömmel megvédi azt, ami a sajátja (és igen, Hilaryt annak tartja, mert a húgaként szereti). Gyanakvó természetét sokszor észre sem lehet venni, de örökös kétkedését másokban nem titkolja. Barátaiért is csak annyit tesz, meg amit tőlük is elvár. A többnyire érdekből szőtt barátságokat úgy is kezeli, de sosem mutatta ki, hogy kevesebb lenne a mások oly nagy becsen tartott szívbéli barátságoknál! A két lépés távolságot mindenkivel megtartja, csak fogadott húgától nem. Benne bízik meg egyedül, feltételek nélkül. Hűvösen néz mindenkire, és érződik egész lényéből a meg fogalmazhatatlan nyerseség, a fensőbbség, a hidegség. A céljai eléréséhez nem nézi, hol lel segítséget, de nem megy fejjel a falnak és nem ugrik bele minden „jónak” ígérkező maszlagba. Hideg fejjel és két lábon áll, a saját lábát.
Képességek:
- Gyógyítás 1p;
- Fegyver 2;
- Mennyek hangja 2p;
- Igaz tudás 3p;
Átkerülés időpontja: 2010. December 20. az eltűnése - 2899. november 24. az átkerülésé.
Életút:
Anantina nagyival diskurálva, megtudtam, hogy időt utaztam, és hogy a húgomból kis tündérke lett. Elküldött a XXI. századi Múzeumba.
A múzeumban egy M. Clyde Williams nevezetű biztonsági őr eligazítása után, egy Clyde nevű kedves szolgálótól, kaptam első kávémat, majd elmentem az igazgató nőhöz, Liarához. Ahol meg ismerkedtem egy szertelen angyallal, Ravennel. Az igazgatónőtől megtudtam, hogy húgom a Tanácsházba ment, egy Nália nevezetű tündérrel. Ravenről kiderült, hogy szintén ismeri, talán emiatt, talán, pusztán azért mert nő, meg akartam védeni, a kialakuló furcsa helyzetben, amibe akaratlanul csöppentünk bele. Két hullát hátrahagyva, az igazgatónő ránk bízta a Végzet Lándzsáját, hogy vigyük el a tollasok égi városába. Gabrielnek. Így hát a keresést mellőzve, postássá redukálódtam, hogy jó kezekbe kerüljön az a végzetes lándzsahegy. Ami utunkat eléggé megnehezítette. A kapukat nem tudtuk használni, mert valami ősi mágiának köszönhetően, tönkretette azokat. Nem mellesleg, minket is megátkozott, bár ezt akkor abban a pillanatban még nem tudtam! De a fegyvert a tolvajoktól, azért eltettem magamnak!
Szárnyra kaptunk és Anolgelis felé vettük az irányt, a nagy hóesésben. Fogadásunkra majd az egész szárnyas bagázs kijött. Egyik vezetőjük (Gabriel) ekkor közölte, nem csupán azért, hogy szívélyes üdvözlésre szánják magukat, hanem épp ellenkezőleg, hogy távol tartsanak minket. Ekkor tudtam meg, hogy ez a kis csomag, még nagyobb problémát okoz, puszta léténél fogva, mint elsőre gondoltam volna. Megátkozott a szemét! Onorisz megcsinálta a kapukat, de a felmerülő problémámon nem tudott segíteni, csak elhajtott a Lidércek városába. Raven nem jött velem, mert úgy gondolta, neki nincs félnivalója. Az angyalok városába, még várakoztam, megismerkedtem Raphaellel. Aki –szerencsémre- Náliát hívatta idegenvezetőmnek.
Gsohtba érve –már a kaput használva-, a nagy semmibe csöppentem. Legalábbis egy Clint Eastwood féle jelenet beillet volna a kihalt utcákra. Pedig nem voltunk egyedül. Érzékeimet megcsalták ugyan a láthatatlan lidércek, de pöttömömmel, sikeresen átevickéltünk rajtuk, hogy elérjünk a Tisztaság kútjához, ahol pancsikolnom kellett. Ha nincs egy furcsa versike, amit Onorisz mondott, akkor valószínűleg nem lett volna zökkenőmentes a város feletti repülés. Próbákon átjutva, vagy még az alatt találkoztam egy, magát Danunak nevező félig őz, félig női alakkal, aki békává változtatott. Nem örültem! De ezt átlépve, az igazán kellemetlen esemény kavarta fel lelkemet. Ugyanis húgom -akit megleltem-, arra kért, hogy öljem meg. Hülye ötlet volt részéről! Természetesen nem tettem meg. Majd eltűnt és tovább kellett mennem a forrásig, ahol fürdés után sarkon fordultunk Náliával és visszabaktattunk a fővárosba.
H’Sekiratba érve találkoztam Cymbelinével, egy fajtársammal, aki eléggé mély benyomást keltett benne, hogy újra háttérbe szorítsam kutakodásom, és inkább őt kísérgessem. A két lánnyal elmentünk a Tanácsházba, hogy regisztráltassuk magunkat, mert ez a trendi. Ott Nália elköszön, intelmeivel hátrahagyva, és a kedves angyalkámtól is elválik utam. Helyette egy másik angyallal kerülök össze, aki bevezet a rejtelmekbe. Nnathe Laspal eléggé meggyőző teremtés, de ennek ellenére nem tetszik, hogy egy kis csipet -vagy mit- ültet belém. Miután elszabadulok, tőle egy hirdetőtáblán keresgélek valami munkát, hogy folytatni tudjam a keresést. Rábukkanok, egy nekem szóló levélre egy magát nem megnevező, pusztán G.-nek említő idegentől, ami hatására újabb angyallal találkozom, Hajnallal.
- Társnőm elvitt egy Alyara nevezetű lányka otthonához. Ahol az lett volna a feladatom, hogy megvédjem őt. Főleg önmagától. Altmyrca eléggé üresnek hatott a zsúfolt fővároshoz képest, de mégsem annyira kihaltnak, mint Gsoht. Ghadar említése után Nirois beengedett otthonába, bár fogalmam sincs kicsoda az illető, hiszen csak egy levelet kaptam tőle. Kis beszélgetésünk közben, meg kellett állapítanom, sajnálom, hogy ennyire fiatal a lány. Legalábbis hozzám. Kevés időt töltöttem vele, már ha igaz volt ez az álom!
A tanácsteremben felébredve, arra lettem figyelmes, hogy cigi füstöt érzek. A láncdohányos, Ramiellel összeakaszkodva életem egyik legjobb helyre csöppentem át! Ahol az angyalok, csodás bájaikat mutogatták kiéhezett vendégeiknek. Végre ihattam valami elfogadhatót, és szereztem húgomnak egy doboz cigit is. Miközben Assib pár fontos információt adott nekem, Rameillel, Raphaellel és Hilrayvel kapcsolatban, aminek még nem szeretem hasznát. Sajnos ez a jó állapot csupán röpke ideig tartott. Bár megismerkedtem egy bájos teremtéssel Tessa T'Ziczmesával, aki megajándékozott húgom arcképével, üvegből. És drága (homok)ölebével, Kharral, majd amikor Ramiel végre visszajött, Aironnal oldalán, megtudtuk mindannyian, hogy meg kell mentenünk a világot. Kis beszélgetés után távozott hölgyem fajtársával a Tündérdombokhoz. Mi meg angyalpajtással egy kertbe.
Egy kertbe, ahol elkezdődött a rémálom! Éadrom kezdte a hülyeségeivel, majd egyetlen gyenge pontomon megfogva, belerángattak a világ megmentésébe. Sajnos a kölyök folytatta a teológiáját, ami eléggé kezdett az idegeimre menni. Nem beszélve arról, hogy megint postás szerepet kellett játszanom. Hogy eljussunk célhelyeinkre a térkapukat használtuk fel. De most ez nem egyből oda vitt minket.
Hosszú és fárasztó röpködésem után végre elértem a ligetbe, ahol újra Ravennel futottam össze, de más néven mutatkozott be. De nem ez volt a furcsa, hanem ami ezután történt. Mert egy alak a semmiből megjelent és elválasztott minket egymástól. Ezért egyedül kellett folytatnom a vérkővel az utam. A szentélybe érve, bele dobtam a kis vackot a kútba, ami elkezdett növekedni és anyagiasulni, egy hatalmas növénnyé, aki elküldött vissza az angyalok városába, Ramielhez. Nem kellett sokat győzködnie, mert majdnem megölt, ha maradok, biztos oda veszek. Így hát fogtam magam és újabb hosszú és fárasztó repülésbe kezdtem!
Az angyalok városában Vinaniel fogadott. Megtudtam tőle, hogy Ramiel roppantul elfoglalt, de természetesen hamarosan itt lesz. Beszélgetésünk közben megérkezett az említett és egy kis bevásárló listát adott nekem, hogy azon személyeket kell összegyűjtenem. Mara, Alliel, és Sellia hölgyeket. Így hamar otthagytuk a szép és békés fellegeket. Sajnálatomra!
-
Aquapolitantba csöppentünk -vagy csobbantunk-, a kapun keresztül. majdnem megfulladtam, mert erre nem voltam felkészülve, hogy az Óceán kellős közepébe jelenek meg a túloldalon. Itt megváltozott minden! Főleg én. Habbfiúvá lettem. Aminek felettébb nem örülök! Megtaláltam, a lányokat. Ha jól vettem ki, akkor a táncpartnerem Alliel volt. Sellőztünk egyet, tangó helyett. Még nagyobb sajnálatomra, a sellőkirály lánya lehetett. Akivel Ramiel nincsen túl jó viszonyba, és ez által már én sem, mivel leadtam neki a kis hableányt. Most egy célkeresztet követek, hogy meg tudjam különböztetni a fókákat egymástól.
Anolgelisbe érve, nagyon sok minden történt, alig pár perc leforgása alatt. Feltámasztottuk Danut, de Ö mégis megkegyelmezett az áldozatoknak (akárcsak én Éadromnak). Minek hatására vissza küldtem a tengeri lényeket otthonukba, a kapun keresztül. Danutól két dolgot is kaptam. Az egyik egy medál, ami segített felébrednem. A másik egy régóta halott testébe bebörtönzött társam, akivel régen, a múltban Ramiellel karöltve, együtt vittük vissza Danu szívéhez az elhunyt lelkeket.
Persze mindezt nem akartam elhinni, ezért leléptem Aftieltől.
Először H'Sekiratba indultam, de végül a fekete zsaruknak köszönhetően, Vhinudratba kötöttem ki. Ahol Dr. Crystal Panthera vett görcsű alá. Pontosabban mikroszkóp alá, mert klónozott. Ez kifejezetten nem volt ínyemre, ezért elakartam pusztítani őt, és mindazt amit alkotott! De kedves teremtőm ezt megakadályozta. Valahol a köztes dimenziókban ébredtem újra fel, ahol hosszan elbeszélgettünk egymással.
- Vissza kerültem Anolgelisbe, ahol a múlt, jelen és a jövő kútjaiba merültem, hogy megkaphassam igaz lelkemet, hogy újra egy legyek.
- MET III - futó kaland
Teljesült álmok, életcélok: -
Titulus: -
Kapcsolatok:
Lásd a történetet.
Eredmények: -
Népszerűségi ráta: -
Beilleszkedettség: 0.00%.
Összes pénz: 550 MŁ
Ebből elköltött: -
Maradék: -
Vagyontárgyak és felszerelés:
Hilary-ről egy közös kép, amit mutogatott is a boltban.
Egy lőfegyver, amit a Múzeumban szerzett.
Tessátol egy medalion, ami húgát ábrázolja.
Danutól egy medál.
Otthon(ok): -
Tetoválás a háton és a kézfejen. A hátán lévő tetoválás egy nagyon részletesen kidolgozott sárkány, egy havas hegycsúcsok tövében kis patakkal, bambuszokkal és egy shinto kapuval. A bal kézfején egy fekete skorpió, aminek apró fekete szárnyai is vannak, látható a mutató és a hüvelyk új közötti puha részen.
Főkarakter: Hirig
Eddigi eredmények: -
Staff-pozíció: -
