Karakter régi neve: Tatjana Tagarovszkij később Meredith Panthera, majd Mulan Huryū.
Karakter új neve: Nymloth Dracarys
Kora: 25
Nem: Nő
Faj: Alakváltó
Szint: 2. szint; Váltó.
Külső tulajdonságok:
Meredith: A változás hatalmas. 156 cm-es törékeny babaszerű nő lett belőle gyönyörű vonásokkal, amik azonnal rabul ejtik a férfiszívet. A haja megnőtt és meseszép természetes vörös csigákban omlott alá a vállán. A szeme a legkülönösebb azonban. Hatalmas zöldessárga macskaszemek villognak az arcában, de ezekben is ott lappang egy dühös ragadozó kegyetlen elméje, akit ebbe a törékeny testbe zártak.
Mulan: Még mindig elég alacsony, de mostmár nem kell lehajolni, hogy egyáltalán észrevegyék. Olyan 160 cm körüli kecses, de inkább szálkásan izmos keleti nő. Nagyon hosszú fekete haját egyszerű fonatban hordja.
Mandulavágású szeme fekete akár a csillagtalan éjszakai égbolt, de mostmár nem düh, keserűség és harag lobog benne, inkább valami végtelen nyugalom.
Nymloth: Végre sikerült ismét tíz centit visszaszereznie a magasságából, immár jó 170 cm magas, azonban még mindig nagyon vékony és kecses, nem igazán hasonlít régi önmagára. A bőre fehér, teljesen átlagos árnyalatú. A haja hosszúra nőtt és fehér lett, akár a frissen hullott hó. A szemei pedig lilák lettek, úgy szikráznak akár két csiszolt ametiszt.
Belső tulajdonságok:
Sokat változott azóta, hogy átlépett az új világba. Kezdetben maradt a szokott kiállhatatlan hirtelenharagú modora, de aztán történt valami, ami gyökerestül megváltoztatta.
Mostmár nyugodtan szemléli a világot. Az egész viselkedésére immár valami visszafogott béke jellemző. Megtanult rendesen harcolni, de ez mostmár nem azt jelenti neki, amit régen. A harc már nem csak arra jó neki, hogy kiélje az agresszióját, ez már művészet és szerelem neki.
Képességek:
- sárkány: 10p = 5p (sárkányméret és afölött) + 1p (repülő állat) + 2p (legendás bestia) + 1p (varázstámadás: lánglehelet) + 1p (hőlátás)
- Multitranszformáció 1p;
(Elosztható (6+3 táborból+2 szintlépés) / elköltött pontok 11)
Átkerülés időpontja: 2012. február 22. → 2900. június 22.
Életút:
Nos azt hiszem, mióta átjöttem ebbe az őrült jövőbe, teljesen és totálisan eszemet vesztettem. Több arcom és nevem volt, mint amennyi egy kisebb kínai családnak és annyi mindent láttam és éltem át, hogy az még nálam stabilabb embereket is régen megborított volna. De azt hiszem ez így egy kicsit zavaros, talán ha elkezdem az elejéről nyer az egész valami értelmet is.
Megérkezésem a jövőbe azzal indult, hogy mivel egy vöröshajú kis cafkává váltam, a jó öreg akkori orosz mentalitásom egy kicsit túlságosan elszabadult és értetlenül dühöngve tigris alakban rohantam ki a boltból, majd végig a városon. Így jutottam el egy félreeső sikátorba. Nos ot vette kezdetét a rémálom a rémálomban. Egy galamb, aki később oroszlánná változik összetéveszt engem valami Alyarával és el akar cibálni egy Tanácsülésre... Ezek után azonban feltűnik két lányka akik nem valami jó szándékú gyermekmegőrzőből szöktek meg.
Az ezüsthajú boszorka rám támad és úgy összecsócsál, mint flopi a lábtörlőt, bármit is tennék ellene, egyszerűen nincs esélyem. A galamboroszlánt is megölik, én pedig elvergődök egy szemétkupacig, hátha ott nem találnak rám.
A következő emlékem az, hogy egy szobában térek magamhoz. A kiabálásomra bejön egy Coir nevezetű nőszemély, aki próbál ágyban tartani, és elhúzza előttem a mézes madzagot, hogyha velük maradok akkor sárkánnyá tesznek, ami azért valljuk be, nem olyan rossz kilátás.
Azonban erre bejön egy férfi, aki valami varázsos módon átrepít a Sakura-parkba, ahol már egy parányi japán nő alakjában jelenek meg. Nos igen, ez volt az második arculatváltásom rövid időn belül.
A parkban belefutok egy férfibe, aki átad néhány apróságot és megbíz, hogy találkozzak Eyrana Caecus Saqron-nal és együtt folytassuk a küldetésünk. Végül az említett hölgy belegyezik, de ennek ellenére nem leszünk éppen puszipajtások, az már biztos. Még könyvtárba is elrángat, pedig abban az időben, nagyon nem komáltam az ilyen helyeket. Így én inkább táplálék után nézek, amíg a másik alakváltó a könyvtárban ügyködik.
Végül mind a ketten elkészülünk és a teleportkapukon át elmegyünk a küldetésünkre Polimetronba.
A nagykapu-nál kisebb ellenállásba ütköztünk, de végül találtunk valakit, aki elvezet minket a rejtélyes Wei-hez.
Így jutottunk el a Tótágas-tóhoz ahol ismét őrült események kezdődtek.
Találkoztunk a tó alatti titkos tárnákban a férfi-nő-valamivel, aki felajánlotta, hogy sárkánnyá tesz, én pedig éltem is a lehetőséggel. Így elszakadtam Caecus-tól és a mágikus kerengőbe kerültem, jó öt évre. Ott igen sokat változott a mentalitásom és az egész hozzáállásom. Harcos lettem, nem pedig csak egy kirakati majom.
Innen a sárkánykertbe mentem abban a reményben, hogy végre bevégeztetik és sárkánnyá változok majd. Ez meg is történik, véletlenül ellopom egy sárkánypár gyermekének a mágiáját és ezáltal sárkánnyá leszek.
Ezek után nekiindulok a nagyvilágnak, de rövid repülés után Khal megtámad, azonban túlélem a dühét, mert valamilyen módon a valódi lánya alakját veszem föl, ezért életben hagy.
(Leírás 77. hsz-ig.)
Miközben próbálok elvergődni valami biztos helyre találkozok egy Fehér Tappancs nevű vérfarkas lánnyal, aki egy rejtett barlangba visz és itt ellátja a sebesüléseimet. Pihenek pár napot, majd egyszer csak arra ébredek, hogy új vendége van a barlangnak Naarozair személyében.
Későbbiekben megérkezik egy Fenrir nevű farkas is, és a két férfivel hosszadalmas beszélgetést vagyok kénytelen elszenvedni. Ezután visszatér Tappancs és nagyon zavart, mert egy Éji Gyilkos nevű farkast elraboltak a vadászok. Sebtében összerakott csapatunk elvállalja a túszmentést így sárkány alakba robbanva nekiállok elhurcolni a két társam a titkos vadászlaborhoz.
Megérkezve a parton elloptuk a vadászok hajóját, azzal átmentünk a laborhoz a szigetre. Ott nyüzsögtek a vadászok, de mivel valami kiméraszerű borzalom kiszabadult így az elterelte a figyelmet rólunk és bejutottunk a kavarodásban. Megtaláltuk az elrabolt szerencsétleneket és habár a technikával voltak kisebb problémáink, de sikerült kiszabadítanunk őket a ketreceikből végül.
A menekülésünk már kissé nehézkesebb volt, jól lesérültem ahogy sárkányként kirepültem és még három helikopter is a nyomunkba szegődött. Szerencsésen hatástalanítottuk őket, azonban már nem bírtam több sérülést el, így lezuhantam és elájultam.
A farkasok meggyógyítottak, hálásak voltak a segítségért, miután elmondtam mi történt, de Fenrirt és Zairt nem találták meg. Fogalmam sem volt a társaim hová a fenébe tűntek el, de eldöntöttem, hogy megkeresem őket. Hazatértem Polimetronba, de ott sem találtam semmit, csak végre elrendezhettem a dolgaimat. Aztán hamarosan vissza is küldtek a fővárosba, hogy szedjek össze egy új alakváltót. Nem tartottam magam jó pesztrának, de jelenleg úgysem találtam a két nyafogó fiúcskát, így elvállaltam.
Dylan lett a mentoráltam és minden aggodalmam ellenére rendes gyereknek bizonyult. Elkísértem a tanácsházára regisztrálni, majd Polimetronba mentünk a lakásomhoz. Juanji ott volt és mivel övé volt a ház felajánlotta Dylannek is, hogy költözzön oda, én pedig beleegyeztem. Aztán a munkaadóm távozása után elmentünk még vásárolni a piacra, aztán jöttünk haza.
Reggel egy rövid gyakorlás után munkába indultam és magammal vittem Dylant is, hogy megnézze a fegyverkereskedést. Dylan vett egy fegyvert egy kis segítséggel, adtam neki kölcsön, amit végül el is fogadt.
Aztán a lakótársam eltűnt. Egyik nap még beszéltünk, de aztán mintha a föld nyelte volna el, ahogy Zairt és Fenrirt is.
Ezek után hazafelé tartva a munkából egy kősárkányba botlottam, illetve találkoztam vele repülés közben. Egy fiú és a kutyája szállt le a hátáról és az állítólagos "anyám" küldöncének bizonyult a fiú, akit végül meghívtam teázni. A téli vihart átvészelve végül neki is megígértem, hogy szerzünk neki valami munkát, így hogy beszéljen Juanjival elkísér engem munkába.
Onnan Kryon azonban elment bevásárolni, aztán utána nézelődni a városba és azóta nem találkoztam vele, egy újabb ismerős, aki eltűnt.
Az eltűnéssorozatot végül nem hagyhattam annyiban így elindultam Altmyrcaba, hogy találjak egy olyan varázslót, aki segít nekem felkeresni az eltűnt barátaimat. A teleportkapunál futottam össze Nichennel, és megbeszéltük, hogy együtt megyünk tovább.
Teljesült álmok, életcélok: Hát valamennyit nőttem.
Titulus: -
Kapcsolatok:
Ezüst meg a Másik – Meg fogom ölni őket, ha még egyszer találkozunk!
Coir – Semleges, szimpatikus mert sárkány irányba terelt, de semmi különös.
Caecus – Nos idegesít és nagyon nem pendülünk egy húron, legalábbis amennyire emlékszem...
Wei – Úgy válozik a viszony hozzá, ahogy ő az arcát változtatja, vagyis fogalmam sincs mit gondolok róla.
Hiro-sama – minden tiszteletem az övé, új és jobb emberré tett.
Gterhasettrraawasina és Khallatzri – Nos a szüleim, mágikus értelemben. Erejüknek megfelelően tisztelem őket és tartok tőlük, amennyire kell.
Fehér Tappancs - Segített nekem, ezért hálás vagyok neki.
Naarozair - Jó fej fiú, hogyha nem nyafog éppen, vagy próbál meg kikezdeni az emberrel. De alapvetően úgy gondolom remek kölyök lesz, ha végre kinövi a hisztizést.
Fenrir - Furcsa figura annyi biztos. Néha kedvem lenne megtépni egy kicsit, de jó harcos és jó vezető, amiért becsülöm.
Dylan Crayton - Alapvetően szimpatikus fickó. Jó lakótárs és abszolút kibírható. Azt hiszem jól jártam vele, költözhetett volna be őrültebb alak is.
Kryon Vorm - Kedves fiú, mindig jókedvű és felderíti az ember kedvét.
Nichen Forhana - Múltlakó lány, nem ismerem túl jól, de segítőkésznek tűnt.
Eredmények: -
Népszerűségi ráta: Nem igen ismer senki, de aki igen, az a régi énemmel találkozott, akiről nehéz jó véleménnyel lenni.
Beilleszkedettség: 25.00%.
Összes pénz: 250 kMŁ
Ebből elköltött: 0
Maradék: 250 kMŁ
Vagyontárgyak és felszerelés:
- Régi családi pecsétgyűrű. - Ezt használja a pénz tárolására.
- Egy tigrises és egy sárkányos gyűrű, amiket Wei-től kaptam.
- A katanám és kistestvére a wakizashi-m.
- Medál amit a sárkányoktól kaptam és eltárolja a személyes tárgyaim meg a ruháim, amíg sárkány alakban vagyok.
- Páncélszerű ruházatom
Otthon(ok): – Ház a tónál
- A munkahelyem.
Főkarakter: Lynarin
Eddigi eredmények: -
Staff-pozíció: -
