Karakter régi neve: Stefan Stefanovics Hrughtka
Karakter új neve: Theodore Arthur McWilliam
Kora: 32
Nem: Férfi
Születési hely: (Kelet-)Oroszország, Vladivosztok
Születési időpont: 1980, November, 8
Fátyolos város: Moszkva, Aннaчка тетушка магазин (Annácska nénicske boltja)
Faj: Vadász
Előtörténet
Hogy hol nőttem és hogy mi volt később? Tényleg ennyire tudni akarod? Dőlj hátra, kényelmesen,
hosszú mese lesz.
Árva voltam, semmi különös.. Árva, árvaházban, árvákkal körülvéve. A sok árválkodás engem nem kimondottan zavart vagy érdekelt, ha a szüleimet nem érdekeltem, akkor ők sem érdekelnek engem, ha pedig meghaltak, akkor úgyis mindegy. A szám nagy volt, a nyelvem pedig éles, ez könnyen tett célponttá a többiek között, de nem zavartak a verések, ha valakiben nem tetszett valami, megmondtam neki. Sokat olvastam és már ott megfogalmazódott bennem egy álom: újságíró leszek, vagy valami hasonló. A második sikerült is. Rengeteget olvastam és foglalkoztattak a világunk történései, szerettem volna a világban folyó dolgok mögé látni. Szinte folyton a könyveket bújtam, mindenem volt a pszichológia és a filozófia.
18 évesen mikor kikerültem végre az árvaházból nyíl egyenesen haladtam Amerikába, volt egy álmom és egy célom, ami csak ott lehetett volna megvalósítani, hiszen az akkor nemzetközi helyzetnek köszönhetően Oroszországban nem sokra mentem volna. Az évek alatt megismerkedtem pár másik íróval és egy egyetem elvégzése után elindítottunk egy levelezőlistát, az internetet, amire feliratkozhattak mely mellette pedig egy kis újságot, ezekben történelmi elemezgetéseket, elmélkedéseket és a napi politikát feltáró dolgokat feszegettünk. A hírünk hamar elterjedt, mikor egy korrupciós botrányról mi tudósítottunk először.. Ezzel törtünk be a piacra.
A 2003-4-re, mikor az internet már teljesen elterjedt volt minden átlag háztartásban, már olyan komoly mértékben végeztük a munkánkat, hogy én és a két vezértársam körülbelül 200 újságírót és rengeteg magánnyomozót foglalkoztattunk. Nagyobb titkosszolgálatok és állami rendőrségek álltak gyakran az ajtóinknál, hogy megvásároljanak, vagy éppen elhallgattassanak néhány infót. Nem mondom, hogy mindig tisztességes módszerekkel, de mindig megszereztünk valami kínos információt, valami fontosat, mindig a nagy igazságot kerestük. Bár gyakran léptem fel a ezek ellen a módszerek ellen, a végső eredmény miatt mindig elhallgattattak társaim.
A cég a válság idején két részre bomlott, ugyanis nem csak anyagi, de belső viszályok is kezdődtek. Én magam megelégeltem, hogy már semmilyen etikai szabályt nem tiszteltünk és hogy híreink gyakran süllyedtek a bulvár szintjére, én tovább akartam vinni azt, amit elkezdtem, így egymagam folytattam a saját részvényeimből szerzett pénzem. Bukásra volt ítélve a vállalkozás, a pénzem közel sem volt ahhoz, ami elég egy világszintű hírportál üzemeltetéséhez. 2004-ben mindkét cég, pár hónappal egymást követve megszűnt, de míg én csak csendben léptem ki a közéletből addig két volt üzlettársamon jelentősen eljárt a sors keze. A cégüket egy a német kormány részéről indított per, a csőd szélére lökte, majd hónapokon belül feloszlott, mikor mindkét vezető rejtélyes módon eltűnt. A média első gondolata az volt, hogy megléptek a pénzzel, amijük még maradt, de ezt az ostobaságot fél év múlva eloszlatta az a hír, hogy egyikük családja kapott egy levelet, amit az egyik volt vezető írt. Valami hasonló állt benne..
' bla-bla..Így szeretlek, úgy sajnálom.. Elfogtak! Valószínűleg nem látjuk egymást többé, olyat találtunk amit nem kellett volna nyilvánosságra hozni. '
Ezzel érthetővé is vált, mi történt.. Valami nagy fejesek levesébe köpték, akik teljesítették sokak kérését és eltüntették őket az útból.
Eleinte nem zavart a gondolat, annak örültem, hogy én még időben kiszálltam és emiatt még élhetek.
Belépés a fátyolba
Később viszont egyre többe járt a fejemben - hiszen ilyen az alkatom - mi lehetett az amire rájöttek? Tudnom kell, hiszen én voltam aki elkezdte, aki tudni akarta a nagy igazságot. Elkezdtem átvizsgálni a nyomokat amiket hátrahagytak, hamarosan eljutottam a szülőhazám fővárosába Moszkvába. 2008-at írtunk akkor, én pedig szinte félig üres zsebekkel minden apró kis munkát elvállalva próbáltam eltartani magam, hogy kideríthessem mi volt az, amit itt találtak. A nyomok csak lassan kerültek a kezem alá, egyedül sokkal nehezebb volt kideríteni mindezeket. 4 év múlva már kezdett összeállni a kép:
Megtaláltam azt az újságírót, aki egykor a volt társaimnak szállította az információkat és sikerült kiszednem belőle egy címet, de ő kért és figyelmeztetett, hogy ne menjek oda, hogy ne feszegessem azt ami ott van, mert a két társam sorsára jutok. Nem érdekelt akkor már ez, hívott az igazság és tudni akartam mi van ott. Elmentem hát a címre, amint kiszálltam a kocsiból, majd dühödten rúgtam a kerékbe. Zsebemben éreztem már a megoldást, erre csak egy sarki régiségboltot kapok?! Átvert az az idióta aki az infót adta és most lelép.. Ha abban a pillanatban nem döntök úgy, hogy bemegyek, valószínűleg sosem találom meg életem egyik legnagyobb ''igazságát". Beléptem hát a boltba, ami szinte teljesen üres volt, a polcokon is alig volt valami, a csengő is csak betegen csilingelt a fejem felett. Igen, ez Moszkva, nem lepett meg, nem volt a legjobb környéken a boltocska és ahogy elnéztem, ott volt már egy ideje. Az ajtó becsukódott mögöttem, nagy huzattal, ami fellibbentett egy kis átlátszó firhangot, ami egy terepasztalt takart el. Benéztem, hátha ott a megtalálom a kiszolgálót, majd abban a pillanatban valamiért az árvaház jutott eszembe ahol felnőttem. Gyorsan végigfutott szemem előtt az életem, utána már csak egy halk puffanást hallottam és éreztem ahogy lassan elterülök a földön,fogalmam sem volt róla, hogy valójában elájultam. Mikor észhez tértem, már egy különös, a bolthoz egyáltalán nem hasonlító helyen voltam, de nem az érdekelt leginkább, hogy hova lett a bolt. Az első dolog ami eszembe jutott:
- Mi ez a hely?
Áthozott tárgya: Egy pecsétgyűrű ami mikor átlépett a zsebében volt, odaát ez a gyűrű vált saját jelévé.
Jellemzők
Régi tulajdonságok: Tipikus nőcsábász külseje volt, olyan aki bekerült az elitbe és tudja hogy mit kapott ezzel kézhez és hogy bánjon vele.
Mostani tulajdonságok: Külsője egyértelműen emberi, hacsak az arcát fedő maszkot nem nézzük. Nem túlzottan magas, fizikuma normál, nem kimondottan katonás alkat. Rövidebbre nyírt kócos haját mindig valamilyen kalappal, sapkával esetleg kendővel takarja. Arcát ritkán látni, tekintve, hogy mindig vagy egy bőrmaszkot - ami csak fél arcát - vagy egy teljes arcát takaró fémmaszkot hord. Szeme zöld és tekintetéből ha éppen nem egy kifejezéstelen gyilkos tekint vissza, akkor éppen a messzi távolba bámulva mereng szeméből hétköznapi énje. Öltözéke elég militarista, egy fekete szövetkabát, alatta egy sötétbarna katonai zubbony, egy szürkés-barna vászonnadrág és egy feketés fényű magasszárú csizma.
Belső tulajdonságok: Nagyszájú, szókimondó egyén, aki nem szeret köntörfalazni, holott a hazugságban kitűnő. Néha kissé elvont gondolkodású, művészlélek, akinek gondolatmenetét nehéz követni. Társaságban igyekszik vezető szerepet betölteni, a középpontban lenni. Gyakorta viszont csak némán bezárkózik, saját gondolatain kívül kevés, ilyenkor nem sok vizet zavar. A gyilkolás nem tartozik az általa preferált megoldások közé, de nem tartja elfogadhatatlannak, bizonyos abban, hogy ha szükséges lenne képes lenne meghúzni a ravaszt.
Kedvencek: Szín: lila, ital: vodka, imádja a nőket és a művészeteket, de emellett elkötelezett "hívője" a vadászoknak.
Életcélja: Mindig is kutatott valami nagy igazság után, ami a létezése és élete célját meghatározná, emellett szeretett volna kiemelkedni képességeivel, vezetőként fellépni egy csoport élére.
Egyéb: Hamar be kéne szereznie egy légzőkészüléket, légzése ugyanis nehézkes, az, hogy a földi életét láncdohányosként élte, valószínűleg kihatott rá.
- Beszerzés - lőfegyverek ( 2 szint)
- Hozzáférés - kibervertek ( 1 szint)
- Kiemelkedő tulajdonság - emberismeret, hazugságfelismerés ( múltbéli tudás )
- Kiemelkedő tulajdonság - stratégia, vezetés ( 1 szint)
Főkarakter: Ő lenne az.
Rólam: A nevem Tibor, 16 éves vagyok és gyakorta keresem az ehhez hasonló FRPG-ket, eddigi tapasztalataim alapján, ezek nem túl hosszú életűek, remélem itt nem így lesz.
Meghívott: Magam találtam ide.
(Ezt jó lenne, ha kifejtenéd, értem én, hogy új testével van egy-két probléma.)
