Karakter régi neve: Nógrádi Vencel
Karakter új neve: Addeus Axcylius
Kora: 28
Nem: Férfi
Születési hely: Magyarország, Budapest
Születési időpont: 1985. október 27.
Fátyolos város: Budapest
Faj: Halandó
Jómódú családba született, így megalapozottnak tűnt a nyugodt és békés élet számára. Gyermekkora komolyabb események nélkül zajlott. Visszahúzódó, keveset beszélő és nehezen barátkozó gyermek volt, így elkerülték a kalandos események. Jobban szeretett olvasni, építőkockákkal játszani, tizenéves korára pedig rajzolni. Érdekelték a gépek és szabadidejében, mindig édesapját figyelte, akinek rádió és háztartási kisgépgép szerelő műhelye volt. Nem is csoda, hogy érettségi után, autószerelőnek, majd villamosmérnöknek ment tovább tanulni. Mivel nem volt kimondottan társasági ember, hobbija a különböző kisgépek és autók javítása, átépítése és tanulmányozása volt. Szabadidejéből, órákat tudott eltölteni azzal, hogy különböző háztartási gépeket szedett szét és rakott össze. Munkahelyén, egy jó nevű kis autószervizben, megbecsülték. Dolgos és szorgalmas ember volt, aki körültekintően intézte a dolgait. Munkaadójának sosem volt rá panasza, így végül az aprócska műhely vezetője lett, a tulajdonos pedig visszavonult a szereléstől és a többi technikus irányításától. Keresetéből végül sikerült vásárolnia egy használt autót, amelyet az otthoni garázsban toldozott, foltozott. Gyorsan repültek el feje fölött az évek. Huszonhét évesen, kortársaihoz képest, már majdnem mindent elért, amiről egy ember álmodhat. Jól keresett és szép háza volt. Békés és nyugodt életét, úgy tűnt, hogy semmi sem tudja megzavarni. Egy valami azonban mégis csak képes volt erre, ez pedig nem volt más, mint a szerelem. A tökéletes élethez, a tökéletes szerelem hiányzott. S nagyon úgy tűnt, hogy egy hűvös keddi éjszakán meg is leli ezt a szerelmet. Egy telefonhívás érkezett a szervizbe, hogy egy autó lerobbant és ki kellene menni a helyszínre. Mivel az aktuálisan, ilyen ügyben eljáró szerelő azon a napon, szabadságon volt, ezért Vencel vette kezébe az ügyet. Fogta szerszámos táskáját, és beült a vontató kocsiba, amellyel az ilyen esetekhez mentek ki. Nem kellett sokat autóznia, hogy megtalálja az út szélén parkoló aprócska kombit. A rendszám alapján ez volt az autó, amelyhez kihívták. Az autó gazdája pedig a legszebb nő volt, akit valaha is látott. A vállaira, dúsan leomló, göndör, barna haja volt. Szikrázó mosolya bármelyik férfi szívét elrabolta volna örökre, hogy a szerelem végtelen rabságába taszítsa. Az autóról kiderült, hogy komolyabb baja nincsen, csak az akkumulátor ment tönkre. Az autót felhúzatta a vontatóra, majd a tulajdonossal egyetemben, visszaindult a műhely felé. Az visszaúton is sokat beszélgettek s ez az se maradt abba, amikor már a műhelyben vártak az alkatrész cserére. Vencel, elsőre nem is akarta elhinni, hogy végül a nő telefonszámával a zsebében indult haza, munka után. Minden, annyira tökéletesnek bizonyult az életében, hogy boldogabb embert már-már nem is lehetne elképzelni. Boldogságát, egy szabálytalanul közlekedő, Román rendszámtáblájú kisbusz zavarta meg. A felismerhetetlenségig összeroncsolódott autóból a tűzoltók vágták ki és mentették meg az életét. Négy hónapot töltött a kórházban, amely időből, az első hetekre, semmire sem emlékezett. Fájdalommal és lázálmokkal gyötört éjszakák voltak ezek, amely során szervezete küzdött az életben maradásért. S bár a küzdelmet megnyerte és életben maradt, semmi sem lett olyan, mint a baleset előtt. Ő nem igen emlékezett a történtekre, így azon beszámolókból derített fényt mindenre, amit az orvosoktól hallott. A frontális karambol után, az autója kigyulladt és mire kiért a tűzoltóság és a mentők, már több helyen is komolyan megégett a teste. Bár csodával határos módon túlélte az égési sérüléseket, a nyomok sosem tűntek el. Törzse, egész feje, bal lába és bal keze a kórházakban töltött hónapokig sajgott. Szülei mindennap látogatták és biztatták, hogy ne adja fel. Biztosan meggyógyul és talán a bőre is rendbe jön. Vencel, végül rendbe jött. Tudott ismét járni, fogni, beszélni, segítség nélkül járni. Kialakultak sajnos szövődmények is, amelyek a közvetlen forró levegővel való érintkezés következményei voltak. Komoly megerőltetés hatására vagy beszéd közben, a tüdeje hangosan sípolni kezdett. Ezen kívül, időnként borzalmas köhögés rázta meg egész testét. Nem akart visszamenni, dolgozni, úgy érezte az emberek, csak kinéznék maguk közül. Nem tévedett túl sokat, soha sehol nem tekintettek rá többé úgy, mint normális emberre. Pedig a szörnyűséges test mélyén, olyan makulátlan lélek lakozott, amely koránt sem lehetett az a szörnyeteg, amelynek látszott. Ez nagyon megviselte. Napokig csak ült a tükör előtt és gondolkodott. Végül azonban nyert az akarat és úgy dönt, hogy első lépésként megszabadul az egész alakos tükörtől. Levette a falról, papírba csomagolta. Miután a csomagolással elkészült, átöltözött. Kék pólót, kék farmert, Adidas sportcipőt és egy napszemüveget vett magára, majd a hóna alá kapta a tükröt és nyakába vette a várost, hogy megszabadul a tükörtől. Úgy döntött, hogy számára a tükör szimbolizálja mind azt, amely lelki terhét jelenti. Hiszen látja a tükörben, hogy mivé lett. ha pedig eladja a tükröt, akkor képes lesz túllépni a traumán, ami érte és képes lesz új életet kezdeni. Nem is gondolta, hogy miféle új életet lelhet.
Belépés a fátyolba
Egy ideje már járta a várost, megfelelő antikvitást keresve, de úgy tűnt egyetlen egyet sem talál. Kezdett elfáradni, amit tüdeje azzal jelzett, hogy hangos sípolásba kezdett. Vencel megtámaszkodott egy közeli ház falánál, hogy kissé összeszedje magát, majd amikor úgy döntött eleget pihent és mehet tovább, meglepetés érte. Egy öreg boltocska közelében találta magát, aminek a neve: Anna nagyi boltja volt. A kirakatból úgy tűnt neki, hogy antikvitás lehet, így szemernyit sem késlekedett. Remélte, hogy Anna nagyi bárki is legyen, érdekelni fogja ez a tükör. A boltba, amint belépett, elsőre senkit sem talált.
- Híííí. Jó napot!
Köszönt, miközben tüdeje még bizonyosságát adta annak, hogy nem pihent az utcán eleget ahhoz, hogy a sípolás elmúljon. Mivel elsőre semmi válaszreakciót nem kapott, elkezdett nézelődni. Ilyen-olyan régiségeket látott mindenütt, némelyikről meg sem tudta volna mondani, hogy micsoda. Elvégre mérnök volt, nem művészettörténész. Aztán valami zajt hallott egy hátsó helyiségből.
- Hííí. Jó napot! Hííí. Valami gond van?
Semmi válasz, de ismétlődtek a zörejek. Letette a tükröt és a pultnak támasztotta, maga pedig elindult a zaj irányába. Ahogy haladt előre, valami különös dologra figyelt fel. Egy áttetsző baldachin mögött, valami makett állhatott. Elhúzta a függönyt és … átlépett egy másik valóságba.
Külső tulajdonságok:
- Vencelként, 175 centiméter magas, vékony testalkatú, fehérbőrű, kék szemű és szőke férfi volt. Öltözködését tekintve inkább szerette a praktikumot, mint a divatot. Munkájából adódóan nem is viselhetett volna öltönyt. Balesete után, a lángok által érintett területen, a bőre szőrtelen, az égési sérülésekre utaló foltokkal van tele tűzdelve. A foltok miatt, jóképűnek véletlenül sem, átlagos kinézetűnek, pedig jóindulattal se nevezhető.
- Addeusként, testalkata semmit sem változott. Ugyanakkor, valamilyen különös oknál fogva, a sérülései kihangsúlyozódtak. Az érintett területeken, a bőre halvány vöröses. Teljesen kopasz. Szemöldöke, szempillái teljes mértékben hiányoznak. Ruházkodását illetően semmit sem változott. A praktikumot részesíti előnyben.
Belső tulajdonságok:
Addeus nyugodt. Bár lelkében még dúl a vihar, hiszen meg kell küzdenie új kinézetével, ráadásul egy másik világba is átcsöppent. Ettől azonban koránt sem lesz hirtelen haragú, vagy türelmetlen. Érdeklődő és kíváncsi, ami a technikát illeti, de koránt sem tolakodó. Az emberek irányába visszafogott, kissé zárkózott. A nőkkel szemben pedig udvarias távolságtartás alakult ki benne, hiszen semmilyen tapasztalata nincs a másik nemmel szemben.
Kedvencek: Nincs kedvenc színe, badarságnak tartja ilyesmit választani. A húsételeket, azonban bármilyen mennyiségben képes fogyasztani. Szereti az elektronikával, szereléssel foglalkozó információ hordozókat tanulmányozni. Szeret javítani, pepecselni eszközökkel.
Életcélja: Megtalálni a helyét az új külsejével a világban. Normális életet élni, a külseje ellenére is. Minden más, majd kialakul.
Egyéb: Tüdeje, belégzéskor erősen sípol. Ha komoly megerőltetés éri, akkor is sípolni kezd.
- Kiemelkedő tulajdonság: Mérnöki ismeretek (elektromos berendezések szerelése, javítása, építése ) 0 p
- Kiemelkedő tulajdonság: Kézügyesség 1 p (igényes, precíz munkavégzés, megfelelő szerszámokkal)
Főkarakter: _______
Rólam: Budapesten születtem, jelenleg Nógrád megyében élek. Végzettségemet tekintve asztalos vagyok, ennek ellenére megmunkáló operátorként dolgozom, egy kompresszor gyárban. Évek óta játszok különböző FRPGk-kel. Idén fogom tölteni 28. életévemet. Két fórumon vagyok jelen. Az egyik a Bleach, a másik az Avatár Szerepjáték. Utóbbiban ismerkedem az adminság jogköreivel és terheivel.
Meghívott: Találtam. Magamtól döntöttem úgy, hogy jönnék ide is játszani. ^^
