Karakter régi neve: Medea DeNoir
Karakter új neve: Flandre Blacklily
Kora: 17
Nem: Nő
Születési hely: Franciaország, Lyon
Születési időpont: 1995, december, 21
Fátyolos város: Berlin
Faj: Alakváltó
Az életem történetét legjobb, ha a szüleim kapcsolatával kezdem. Az apám Lyon egyik leggazdagabb embere, aki a város szinte összes nagy hoteljének a tulajdonosa. Kilenc évvel a születésem előtt kapta meg azt, amire már nagyon régóta vágyott: egy örököst a féltestvérem, Ryan személyében, akinek az anyja három évvel a fia születése után elvált az apámtól, és Amerikába ment, Franciaországban hagyva a fiát. Mivel Ryan tökéletesen megfelelt apám terveinek (jó kinézet, kiváló tanulmányok), az én születésem egy nem várt esemény volt. Az anyám csupán egy egyszerű titkárnő volt az egyik hotelban, akivel apám ugyan néhány estét együtt töltött, de nem akart tőle semmi komolyat, főleg nem egy kislányt. Amikor megtudta, hogy az anyám terhes, megszakított vele minden kapcsolatot, és csupán pár nappal késéssel tudta meg, hogy szerencsétlen módon az édesanyám a komplikációk miatt belehalt a szülésbe, így rá hagyva engem.
Életem első nyolc évében az apám épphogy megtűrt engem a házában, hiszen a bátyám volt az ő szeme fénye. Egészen addig, amíg Ryan el nem indult lefelé a lejtőn: a rá nehezedő nyomás miatt elkezdett rossz társaságba keveredni, cigizni, sőt néha még drogozott is. Ezeknek köszönhetően teljesen elhanyagolta az iskolát, és egyáltalán nem érdekelte, hogy idővel ő lenne Lyon egyik leggazdagabb embere. Ennek köszönhetően tűnt fel az apámnak, hogy abban az évben egy tanulmányi versenyben országos helyezést értem el. Az elkövetkezendő időben elkezdett foglalkozni velem, és amikor rájött, hogy sokkal tehetségesebb vagyok Ryan-nél, én lettem az ő új kedvence: a legjobb iskolákba íratott, magántanárokat fogadott és magával vitt a külföldi útjaira. Kisgyerekként persze mindent megtettem, hogy megtarthassam a hirtelen jött szeretetét, és mindenben igyekeztem a legjobban teljesíteni.
Ám ez sem tartott örökké: amikor közeledett a gimnáziumi éveim vége az apám egyre többet beszélt az általa elképzelt jövőmről. Csakhogy ez nem az én jövőm volt. Rájöttem, hogy nem akarok az általa kiválasztott egyetemre menni, és Lyon leggazdagabb üzletasszonya lenni. Saját életet akartam, de ezt nem mondhattam el neki, mert tudtam, hogy sosem értené meg. Végül egy este meghoztam a döntésemet.
Ugyanúgy telt ez a nap is, mint a többi: Miután végeztem az iskolában, elmentem két külön tanárhoz, így épphogy hazaértem vacsorára. Aznap jelentette be az apám, hogy sikerült bejuttatnia egy egyetemi előkészítő kurzusra Párizsba, ami miatt a következő tanévet már a fővárosban kellene töltenem, itt hagyva a régi életemet, és a barátaimat. Persze nem mondtam meg neki, hogy eszem ágában sincs egyetemre menni, csak bólogattam a magyarázatára, majd a vacsora végeztével felmentem a szobámba. Egy táskába összeszedtem egy adag ruhát, az irataimat, egy kis kézpénzt és a bankkártyámat, majd kiosonva a házból buszra, majd onnan vonatra szálltam. Hajnalra fel is értem Párizsba, ahol a reptéren felszálltam az első induló gépre. Nem érdekelt hová megyek, csak egyet tudtam: El innen.
Belépés a fátyolba
Így érkeztem meg délelőtt Berlinbe. Úgy éreztem, végre önmagam vagyok: oda mehettem, ahová csak akartam, azt ehettem, amit csak akartam, és nem kellett a következő magánórára rohannom. Némi bolyongás után a városban feltűnt egy apró kis bolt, ami valamiért másnak tűnt, mint a többi, bár nem tudtam volna megmondani, miért. Némi gondolkodás után beléptem, és elkezdtem körülnézni. Tudtam, hogy az apám azt mondaná, hogy az összes itt lévő tárgy értéktelen kacat, de nekem talán pont ezért is tetszettek annyira. Ahogy a boltban mászkáltam feltűnt egy különös anyaggal letakart rész. Ahogy közelebb értem, megláttam mögötte egy apró kis város mását, ami valamiért egyre jobban vonzani kezdte a tekintetemet. Ezután már csak arra emlékszem, hogy a táska lecsúszott a vállamról, és elveszítettem az eszméletemet.
Külső tulajdonságok:
- Régi tulajdonságok: Igyekezett az apjának megfelelő kinézetű lenni: az alakját igyekezett szép vékonyan tartani, gyönyörű szőke haját a lehető leghosszabbra hagyta megnőni, a bőre szép fehér volt, a tengerkék szemét pedig mindig kiemelte némi sminkkel.
- Mostani tulajdonságok: Az alakján sok változás nem történt, inkább csak kevésbé tűnik vékonynak. A haja barna színű lett, és valamiért igencsak kezelhetetlen: mindegy hogyan próbálja megakadályozni, mindig szerteszét áll. A kék szemei helyett most csokoládébarna szempár néz vissza rá a tükörből, ami sokkal kedvesebbnek tűnik számára. Leginkább egy kissé vad, és szabad szellemű tizenévesnek néz ki.
Belső tulajdonságok: Teljesen felhagyott az eddigi konfliktuskerülő magatartásával, és egy lázadó szellemű, kissé nagyszájú lány lett belőle. A tudása, a kíváncsisága és a tehetsége természetesen megmaradt, így igyekszik erről a világról is minél több információt összegyűjteni. Emellett egy segítőkész, és nagylelkű személy, aki próbál segíteni, ahol tud.
Kedvencek: Imád olvasni, pihenni, és jókat enni, kedvenc színe a lila, és nagyon szereti még a klasszikus zenét, főleg Chopint.
Életcélja: Szeretne rálelni a saját életére, és végre önálló döntéseket hozni. Ebben az új világban rengeteg lehetőséget lát, hiszen egy teljesen új személy lehet. Elsődlegesen keresni akar valami lakhelyet, és megélhetést, majd egyedül akar felépíteni egy karriert, amivel az apját is felülmúlhatja.
Gyorsan, és könnyen tanul 1p (ez nem tudom számít-e?)
Macska 1p
Rólam: Egy tizennyolc éves lány vagyok, aki imádja a fantasy történeteket és az animéket. Korábban már játszottam pár szerepjátékos oldalon, csak sajnos elkezdtek eltűnni az emberek.
Meghívott: Magamtól jöttem
