|
Szobor
4 hozzászólás
• Oldal: 1 / 1
SzoborA fűvel Ă©s gazzal benĹ‘tt ezerĂ©ves köveken milliĂł láb tapos, a legtöbben már egy pillantást sem vetnek a tĂ©r közepĂ©n tĂ©rdeplĹ‘ nĹ‘re, aki állĂtĂłlag az elsĹ‘ hivatalosan is elismert boszorkányt, Makritikát ábrázolja.
Előzmények, korábbi hozzászólások
Re: Szobor/HosszĂş repĂĽlĂ©s volt mögöttem, mire megĂ©rkeztem az elsĹ‘ utamba kerĂĽlĹ‘ nagyobb városba. KĂĽlseje, Ă©pĂĽletei ismeretlenek voltak számomra. Leszálltam, a város központjában egy sötĂ©t sikátorban, Ă©s nĂ©hány sikertelen prĂłbálkozás után elrejtettem szárnyaimat. Bár halandĂł tekintet Ăgy nem láthatta Ĺ‘ket Ă©n viszont Ă©reztem továbbra is a jelenlĂ©tĂĽket. Nekivágtam a város felfedezĂ©sĂ©nek Ă©s elsĹ‘ körben be is tĂ©rtem egy olcsĂłbbnak tűnĹ‘ ruhaboltba, ahol vettem egy olcsĂłbb hosszĂş kabátot illetve egy könnyű hátizsákot. ĂŤgy már nem kellett kĂĽlönösebben fagyoskodnom Ă©s mikor legközelebb szárnyra kelek, lesz hova elpakolni a holmimat. Ezután mĂ©g meglátogattam egy-kĂ©t Ăştba esĹ‘ boltot Ă©s egy kisebb „tĂşlĂ©lĹ‘ csomagot”. Csak mikor mág fĂ©lig megraktam a táskát akkor szembesĂĽltem vele, hogy a pĂ©nzem nagy rĂ©szĂ©tĹ‘l bĂşcsĂşt vettem, igen hamar. Ăšgy tűnik, elĹ‘bb vagy utĂłbb, de valamilyen bevĂ©telhez kell jutnom. Bár kĂ©tlem, hogy tĂşl könnyen találna munkát egy angyal. A boltokban, miközben válogattam, volt idĹ‘m nĂ©hány szĂłt váltani az itt Ă©lĹ‘kkel. ĂŤgy megtudhattam, hogy Isten elĹ‘ször a mágusok városába vezetett el. Sok Ă©rdekes pletykát hallhattam, elmenekĂĽlt varázslĂłkrĂłl, errefelĂ© portyázĂł vámpĂrokrĂłl Ă©s mĂ©g sok minden másrĂłl. Hosszan kĂłboroltam a városukban, itt-ott ahol lehetĹ‘sĂ©gem volt rá, váltottam pár szĂłt az itt Ă©lĹ‘kkel, Ă©s figyeltem Ĺ‘ket. Amit láttam, nem erĹ‘sĂtette meg a hitemet. Az emberek fĂ©ltek, már ha törĹ‘dtek magukon kĂvĂĽl bárkivel is. Bár tĂ©ny Ă©s valĂł, hogy az ittenieket a legnagyobb csapások Ăşgy tűnik elkerĂĽltĂ©k. Nem volt olyan nyomor, amit egy hasonlĂł mĂ©retű nagyvárosban várna az ember.De bárhogy kerestem, bárhogy kĂłboroltam, nem találtam meg azt amit kerestem. Persze magam se tudtam igazán, hogy mit is keresek. Tán egy jelet az ĂšrtĂłl, hogy merre tovább. JĂł másfĂ©l napot töltöttem el Altmyrcában kĂłborolva, de sehol semmi. Csak a mágia lágy bĂşgása Ă©s nĂ©hol kaotikus áramlása. VĂ©gĂĽl a város szĂ©lĂ©re sĂ©táltam. FelĂĽtöttem az Ăşjonnan vett tĂ©rkĂ©plemezt Ă©s egy gyors fejszámolás után belĹ‘ttem az Ă©szak-nyugati irányt Ă©s Uclysse felĂ© repĂĽltem./
[120] I am what I am. Someone has to be.
Si vis pacem para bellum! Quod sumus, hoc ecitis
Re: Szobor/A kolostor elhagyása, bár igen fontos esemĂ©nye Ă©letemnek, mĂ©g nem nyomta rá bĂ©lyegĂ©t a lelkemre. KĂĽlönösebben nem szorongtam, hisz itt a városban már nem egyszer jártam, ám ahogy belegondoltam, hogy mi minden állhat mĂ©g elĹ‘ttem megborzongtam, bár a ruhámnak hála se nem fáztam se nem volt melegem. Nyugodt tempĂłban ám határozott lĂ©ptekkel vágtam át a város kĂĽlsĹ‘ terĂĽletein. EgyenlĹ‘re nem döntöttem el, hogy merre is induljak, Ăgy inkább a saját városunkba vetettem magam. A belsĹ‘ kerĂĽleteket eddig nem sűrűn látogattam, legfeljebb egy-kĂ©t boltba jöttem be, ha valamit be kellett szerezni Ă©s engem bĂztak meg vele. De most más volt a helyzet, hisz most már a saját lábamra kell állnom. Nem támaszkodhatok egĂ©sz Ă©letemben a mestereimre. Persze ez nem jelenti, hogy megszakĂtottunk minden kapcsolatot, fĹ‘leg hogy a kötelezettsĂ©geimnek ezentĂşl is eleget kell tennem. Vagyis, ha nem is napi szinten, de továbbra is tanĂtanom kell Ă©s nekem is ugyanĂşgy tanulnom. De vĂ©gĂĽl is, ez az egĂ©sz utazás a tanulásrĂłl szĂłl.
A fĹ‘tĂ©rre Ă©rve ismerĹ‘s látvány fogadott. Kora reggel volt, Ăgy mĂ©g ez a hatalmas város is álmosnak hatott. Mindig is szerettem ezt a várost. Itt szinte szikrázik a levegĹ‘ ahogy az ember az iskolák közelĂ©be Ă©r. Lehet, hogy Ă©n a belsĹ‘ művĂ©szeteket tanulom, de azĂ©rt meg-megĂ©rzem, ha valaki komolyabb erĹ‘ket hoz mozgásba. Bár lehet, hogy csak kĂ©pzelem ezeket Ă©s csak szeretnĂ©m Ă©rezni. RĂ©gebben, nĂ©ha volt olyan Ă©rzĂ©sem, hogy az, ahogy mi befelĂ© fordĂtjuk a figyelmĂĽnket, elzárhat a többi mágiahasználĂł által tapasztalhatĂł csodáktĂłl. De ennek az idĹ‘nek vĂ©ge, megĂ©rtettem már, hogy ez nem zár el minket semmitĹ‘l ám nĂ©ha nem jĂł, ha az ember megosztja a figyelmĂ©t. Talán ezĂ©rt is döntöttem Ăşgy, hogy más formát nem tanulok. ElĹ‘bb váljak igazán mesterĂ©vĂ© annak amit már elkezdtem, utána mĂ©g bĹ‘sĂ©ggel ráérek Ăşj ösvĂ©nyeket is tapodni. KĂĽlönös Ă©rzĂ©sem támadt, ahogy átvágtam az Ăłdon köveken a tĂ©r közepĂ©n lĂ©vĹ‘ szoborhoz. Vajon szándĂ©kosan engedtĂ©k a fĂĽvet feltörni a kövek között? Vajon szándĂ©kosan nĂ©z ki Ăgy maga a város. Mint ha egy kaotikus álmot rántottak volna át a valĂłság ezen aprĂł szegletĂ©re. És mĂ©gis, olyan termĂ©szetesnek tűnik minden a szememnek, hogy szinte elkĂ©pzelni se tudnám a várost máskĂ©nt. Megállok vĂ©gĂĽl a szobor elĹ‘tt Ă©s Ăşgy helyezkedek, hogy jĂłl lássam az arcát./ + Te voltál az elsĹ‘ igaz? Már akit elismertek. És mĂ©gis, ki tudja valĂłjában, ki is voltál? (1)
Re: Szobor/Korántsem meglepĹ‘ mĂłdon, a szobor nem válaszolt, ám ezt nem is vártam el tĹ‘le. JĂł darabig álldogáltam itt magamba mĂ©lyedve miközben prĂłbáltam eldönteni, hogy merre is vegyem az irányt. Hallottam már a többi nagyvárosrĂłl, sĹ‘t egy kĂ©t kisebb telepĂĽlĂ©s nevĂ©t is ismertem, de ennyi lehetĹ‘sĂ©g közĂĽl nem könnyű választani. VĂ©gĂĽl mĂ©gis Ăşgy döntöttem, hogy egyenlĹ‘re igazi Ăştirány nĂ©lkĂĽl, de elindulok. Abban biztos voltam, hogy szeretnĂ©m felfedezni valamelyik másik várost Ă©s környezetĂ©t Ă©s ehhez a legkĂ©zenfekvĹ‘bb megoldás a kapuk használata volt. Mindig is furcsállottam, hogy ezek a mágikus kapuk egyetlen szempillantás alatt eljuttathatják az embert egyik városbĂłl egy másikba, s állĂtĂłlag mĂ©g a mágiát leginkább elĂtĂ©lĹ‘ emberek is használják Ĺ‘ket. Mondhatni ez amolyan szĂĽksĂ©ges rossz lehet számukra, hisz egyes városok olyan messze vannak egymástĂłl, hogy állĂtĂłlag mĂ©g a leggyorsabb járművekkel is Ăłrákba, talán napokba telhet az utazás. EmlĂ©kszem, rĂ©gebben hallottam egy pletykát, valahol itt a városban, hogy a kapuknak saját akarata van Ă©s akár az idĹ‘ben is kĂ©pesek utasukat áthelyezni. Bár magam nem hiszek igazán az ilyen pletykáknak, de termĂ©szetesen elkĂ©pzelhetĹ‘nek tartom, hisz a mágia hatalmas Ă©s nem tudom, van-e igazán határa annak, ami vĂ©ghez vihetĹ‘.
Ilyen gondolatok kavarogtak a fejemben, miközben átsĂ©táltam Altmyrca városán, ami meg kell hagyni, nem kicsi sĂ©ta, Ăgy már dĂ©l felĂ© járhatott amikor a távolba már láttam a kapu körvonalait Ă©s izzását. Igaz, Ăşt közben meg-megálltam, hogy egyes ismerĹ‘sökkel váltsak nĂ©hány szĂłt, illetve az egyik aprĂł tĂ©ren találkoztam egy tanĂtványommal Ă©s barátaival, akik Ă©pp egymás gyakorlatait prĂłbálták átadni egymásnak. Egy rövid idĹ‘t eltöltöttem itt, Ă©s figyeltem Ĺ‘ket. Sokan megkövetelik, hogy az átadott tudás "titok" maradjon. A mi iskolánk szabályzata is tartalmazza ezt a sort, de csak amolyan hagyomány mintája alapján. Mindig is biztattuk a tanĂtványainkat, hogy tanuljanak másoktĂłl Ă©s hogy Ĺ‘k se fĂ©ljenek megosztani a tudásukat. A tudás hatalom, mondják sokan, de számomra inkább olyan Ă©rtĂ©k, ami megĂ©ri hogy megosszák. Persze ennek is vannak korlátai, hisz Ă©n se adok át felkĂ©szĂĽletleneknek olyan technikákat amik veszĂ©lyesek lehetnek rájuk, de most is örömmel láttam, hogy inkább csak az egyszerűbb, erĹ‘nlĂ©ti gyakorlatokat illetve egy kĂ©t olyan alapszintű technikát mutogatnak egymásnak, amik szinte mindenhol megtalálhatĂłak, Ăgy igazán nem is Ăşjdonság számukra talán. MĂ©gis, olyan lelkesen magyaráznak egymásnak, ami megmelengeti az ember szĂvĂ©t, mĂ©g egy ilyen hideg napon is. Ez talán a legszebb az egĂ©szben, teljesen mindegy, hogy igazán mirĹ‘l szĂłl amit megtanĂtanak egymásnak, a lĂ©nyeg, az egyĂĽttműködĂ©s, a kapcsolat. Ez sajnos sok "kifelĂ© irányulĂł" iskolábĂłl hiányzik, lehet hogy az, hogy mi inkább a belsĹ‘ energiáinkat mozgĂłsĂtjuk, hogy minden gyakorlatnál egymásra vannak utalva Ă©s egymásra figyelnek a tanĂtványok, sokkal befogadĂłbb, sokkal nyitottabb lesz a lelkĂĽk. Mindig, mĂ©g a legváratlanabb pillanatban is tanulhat valami Ăşjat az ember./ (2) *Tudom, nincs meg a 24 Ăłra, csak 23... * * Folytatás a Teleportkapunál. *
4 hozzászólás
• Oldal: 1 / 1
Ki van ittJelenlévő fórumuzók: nincs regisztrált felhasználó |