Re: Támaszpont
Elküldve: 2014.11.08. 13:05
*Eddy -- 2900.07.27.*
/Az idősödő ember, kicsit lefelé billenti fejét, hogy a szemüvege felett rád tekintsen./
- Az eligazítás, általában reggel hét órakor veszi kezdetét.
/Amikor folytatod a kérdéssorozatot, akkor vissza fordul a gépezetéhez, és folytatja az írást./
- Egyetlen szóval sem mondtam, hogy nem maradhat. Sőt, ha jobban figyelt volna arra amit mondok Önnek, Mr. Shooter, akkor már a kezdetektől úgy beszéltem Önnel, mint aki ide fog tartozni.
/Befejezi a gépelést, majd hátradől a székébe, egyik lábát keresztbe teszi a másikon, hogy a vádlija legyen a térdén, és egy kicsit oldalra dönti el./
- Én csupán annyit mondtam, hogy ha Ön ebből a kevés dologból vonta le a következtetést, akkor nincs helye itt.
/Csendben figyel egy ideig, valamire mintha várna. De neked nem tűnik fel semmit./
- Ön úgy érzi, hogy nem szükséges beszélgetnie valakivel, aki átsegítheti Önt ebbe az Ön számára még idegen világban? Azt állítja, hogy szemernyit sem változik az ember, egy ilyen helyzetben?
/Újra csend borul rátok, néhány percig./
- Az nem fordult meg a fejében, hogy azért kéretem ide elbeszélgetésre, mert próbaidőn van?
/Teszi fel a kérdését kisvártatva, majd szinte választ sem várva, folyatja./
- Minden egyes tagja a szervezetnek, együttműködik a többi városnak a rendfenetartó szervével. Nem engedhetünk olyan személyt az utcára, más városokba, akik nincsenek tisztába a helyzetekkel.
/Leveszi a szemüvegét, és gondos, rutinos mozdulatokkal hajtogatja össze./
- Ha olyan személy, legyen az valamilyen lény, vagy akár ember nem tartja be a törvényeket, azt nekünk ugyan úgy le kell kapcsolnunk, mint azokat, akik a természetfeletti hatalmukkal visszaélnek.
/Az idősödő ember, kicsit lefelé billenti fejét, hogy a szemüvege felett rád tekintsen./
- Az eligazítás, általában reggel hét órakor veszi kezdetét.
/Amikor folytatod a kérdéssorozatot, akkor vissza fordul a gépezetéhez, és folytatja az írást./
- Egyetlen szóval sem mondtam, hogy nem maradhat. Sőt, ha jobban figyelt volna arra amit mondok Önnek, Mr. Shooter, akkor már a kezdetektől úgy beszéltem Önnel, mint aki ide fog tartozni.
/Befejezi a gépelést, majd hátradől a székébe, egyik lábát keresztbe teszi a másikon, hogy a vádlija legyen a térdén, és egy kicsit oldalra dönti el./
- Én csupán annyit mondtam, hogy ha Ön ebből a kevés dologból vonta le a következtetést, akkor nincs helye itt.
/Csendben figyel egy ideig, valamire mintha várna. De neked nem tűnik fel semmit./
- Ön úgy érzi, hogy nem szükséges beszélgetnie valakivel, aki átsegítheti Önt ebbe az Ön számára még idegen világban? Azt állítja, hogy szemernyit sem változik az ember, egy ilyen helyzetben?
/Újra csend borul rátok, néhány percig./
- Az nem fordult meg a fejében, hogy azért kéretem ide elbeszélgetésre, mert próbaidőn van?
/Teszi fel a kérdését kisvártatva, majd szinte választ sem várva, folyatja./
- Minden egyes tagja a szervezetnek, együttműködik a többi városnak a rendfenetartó szervével. Nem engedhetünk olyan személyt az utcára, más városokba, akik nincsenek tisztába a helyzetekkel.
/Leveszi a szemüvegét, és gondos, rutinos mozdulatokkal hajtogatja össze./
- Ha olyan személy, legyen az valamilyen lény, vagy akár ember nem tartja be a törvényeket, azt nekünk ugyan úgy le kell kapcsolnunk, mint azokat, akik a természetfeletti hatalmukkal visszaélnek.